Back to top

Megújul a Kiskunság ékköve

A homoki kocsányos tölgyesek megőrzésére, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmére irányul a Kunpeszér melletti Peszéri-erdőben az európai uniós LIFE pályázat nyertese, az OAKEYLIFE projekt.

Az OAKEYLIFE projekt nyertesei, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., valamint társszervezetként a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kétnapos nyitó rendezvényén a jelenleg folyamatban lévő csaknem összes hazai LIFE Nature kezdeményezést jegyző szervezet is képviseltette magát.  

Fotó: KEFAG
„A magyar természetvédelem megszületése egy erdész szakember, a 151 éve született, az alföldi erdőgazdálkodást szívén viselő földművelésügyi minisztériumi államtitkár, Kaán Károly nevéhez fűződik… Erdészként az erdők gazdasági hasznát szem előtt tartva felismerte a természeti értékek védelmének fontosságát, kidolgozta a természetvédelem alapelveit, szervezetét és a védelemhez szükséges intézkedéseket… Úgy vélem Kaán Károly is méltán lenne büszke arra az összefogásra, amely létrejött az OAKEYLIFE projekt kapcsán.” – méltatta a szervezők erőfeszítését Gulyás Andrea, az FM közigazgatási államtitkára. 

Fotó: KEFAG
Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója szerint az OAKEYLIFE program egyedülálló, mert az első alkalommal működik együtt ilyen nagyságú erdei élőhely-rekonstrukciós programban állami erdőgazdaság, nemzeti park igazgatóság és civil természetvédő szervezet. Ráadásul eddig még senki sem tudott eredményeket fölmutatni az erdőssztyepp tölgyesek védelmében, senki sem mért föl alföldi erdőt ilyen részletességgel, és nem indított ennyire átfogó kommunikációs kampányt arra, hogy fölhívja a figyelmet az alföldi erdők különböző rendeltetéseinek fontosságára.

Dr. Bárány Gábor, a KEFAG Zrt. Erdőgazdálkodási Osztályának vezetője és a projekt menedzsere kiemelte, miért számít különleges munkának a Peszéri-erdő megújítása, illetve miért érinti kedvezően a régióban élő lakosságot, ha az ötéves projekt sikeres lesz.

„A fenntartani kívánt élőhely-együttes erdőtársulásai, azon felül, hogy közvetlenül javítják a lakosság megélhetési feltételeit, lokálisan kiegyenlítettebb klímát is biztosíthatnak, azaz bizonyos mértékű puffer-kapacitást képezhetnek a nagyobb időjárási kilengésekkel szemben.

Ez azt jelenti, hogy a sikeres projekt munkálatai során kialakított stabil erdőssztyepp-közösség enyhíteni képes az itt élőket is érintő klímaváltozás negatív hatásait.” – jegyezte meg a projektmenedzser.

Dr. Vadász Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője és OAKEYLIFE projekt koordinátor elmondta, hogy a programot a NATURA 2000 területnek minősülő Peszéri-erdőben valósítják meg, ahol az egyik fontos cél azonosítani, számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt jelentőségű élőhelyeket fenyegető tényezőket, s ezzel javítani természetvédelmi helyzetüket.

„A megoldást többek között a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdők létesítése jelentheti, amelyek reményeink szerint biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását is.” - emelte ki a természetvédelmi őrkerület-vezető.

A program civil szervezetének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek képviseletében Halpern Bálint, az OAKEYLIFE monitorozási koordinátora azt emelte ki beszédében, hogy „a projekt természetvédelmi céljai között több közösségi jelentőségű faj védelme és megőrzése is szerepel, kiemelten a díszes tarkalepkéé, a homoki nősziromé és a mocsári kardvirágé. Számos más faj között, az előbbiek számának, élőhelyének feltérképezése is a feladataink között szerepel, amelyre alapozva az ötéves program végére pontosan ismerni fogjuk, hogy beavatkozásaink milyen pozitív hatással járultak hozzá célkitűzéseinkhez.”

Terepbejárás a program szakmai nyitórendezvényén
Fotó: KEFAG Zrt.
A második napi helyszínbejáráson a program eddigi eredményeit, erdei élőhely-rekonstrukciós munkálatait, az invazív fajokkal sűrűn benőtt, problémás gócpontok egyikét, illetve a leendő, oktatási célból kialakított bemutatóházat is megtekinthették az érdeklődők.

A résztvevők megszemlélhettek egy magas természetvédelmi értékű mintaterületet, amely a kívánt célállapotot prezentálta már jelenlegi állapotában is. A Peszéri-erdő életközösségeinek legkomolyabb veszélyeztető tényezője az idegenhonos fajok terjedése, ezért egy bálványfákkal erősen fertőzőtt, problémás helyszínen ezen fajok korlátozásának módjairól, a tervezett munkálatokról hallhattak a szakemberektől. A következő állomáson a már jelenleg is folyó erdőszerkezet-átalakítási tevékenységek eddigi eredményébe láthattak bele, majd az adatfelvételezést végző szakemberek beszéltek a monitoring munkafolyamat technikai részleteiről, elért eredményeikről.

Az utolsó megállón az erdő és a homokpusztagyep határán vizsgálhatták meg azt a ma már alföldi körülmények között rendkívülinek tekinthető folyamatot, amely keretében a természetes tölgyújulat tömegesen jelentkezik és amely állapot várhatóan a Peszéri-erdő egyik gyöngyszeme maradhat a projektnek köszönhetően.

A 2017-2022 között megvalósuló program oktatási tevékenységei során és az izgalmas www.oakeylife.hu honlapon a lakosság közvetlenül is megismerheti a NATURA 2000 hálózattal megóvni kívánt élőhelyeket és fajokat, valamint azt, miért és mennyire fontos a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/KEFAG

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Az ellenőrzést gyorsítja a négy drón Tolna megyében

Több mint száz drónt osztanak szét a megyei kormányhivatalok között.

Szarvasbőgő szeptember

A hétvégén belépünk Szent Mihály havába, azaz a naptári ősz első hónapjába. Ilyenkor csodálatos színekben pompázik az erdő, a fák piros, sárga, barna levelekbe öltöznek. Szeptember első hétvégéjén a meteorológusok szerint még meleg időre számíthatunk, melyet helyenként zivatarok kísérhetnek.

Segítség az akvakultúra fejlesztési pályázathoz

Segítség a MAHOP-2.5-2017 kódszámú felhíváshoz kapcsolódó elszámolás (kifizetési kérelem) és szakmai beszámoló benyújtásához.

Fórumokon tájékoztat a NAK és a MÁK a VP-s kifizetésekről

A rendezvénysorozat célja, hogy a kedvezményezetteket tájékoztassa a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatások kifizetési igényléséről. Az érintettek tájékozódhatnak a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó szabályokról valamint a legfontosabb gyakorlati tudnivalókról is.

Módosult az erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések pályázat

A Szechenyi2020 honlapon megjelent tájékoztatás szerint módosult az „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” elnevezésű (VP4-12.2.1-16 azonosító jelű) felhívás. Az alábbiakban a NAK összefoglalja a módosítás tartalmi részleteit.

A tűz után a jávorszarvasok dúlják fel Svédország erdeit

Éhes európai jávorszarvasok okoznak rekord méretű károkat Svédország északabbi erdőségeiben, mely csak súlyosbítja az amúgy is szenvedő fakitermelés eddigi nehézségeit. Korábban a szokatlanul meleg időjárás és az erdőtüzek nehezítették az ágazat munkáját.

Farostőrleményből készül a jövő ültetőközege

Napjainkban mind több gyártó használja a finomra őrölt fazuzalékot a hagyományos, tőzeg alapú termesztőközegek adalékaként. A farostőrlemény alapú közegek lassan általánosan használt anyagok lesznek a konténeres és cserepes dísznövénytermesztésben.

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Pályázattal segítik a a genetikai változatosság fenntartását

A génmegőrzéssel kapcsolatos tevékenységek fontosságát elismerve az agrárminiszter a 2018. évi központi költségvetés terhére nyílt pályázati felhívást tett közzé, a pályázatban leírt támogatás fő célja a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelés hazai növényi biológiai alapjainak, genetikai anyagainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése.