Back to top

Megújul a Kiskunság ékköve

A homoki kocsányos tölgyesek megőrzésére, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmére irányul a Kunpeszér melletti Peszéri-erdőben az európai uniós LIFE pályázat nyertese, az OAKEYLIFE projekt.

Az OAKEYLIFE projekt nyertesei, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., valamint társszervezetként a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kétnapos nyitó rendezvényén a jelenleg folyamatban lévő csaknem összes hazai LIFE Nature kezdeményezést jegyző szervezet is képviseltette magát.  

Fotó: KEFAG
„A magyar természetvédelem megszületése egy erdész szakember, a 151 éve született, az alföldi erdőgazdálkodást szívén viselő földművelésügyi minisztériumi államtitkár, Kaán Károly nevéhez fűződik… Erdészként az erdők gazdasági hasznát szem előtt tartva felismerte a természeti értékek védelmének fontosságát, kidolgozta a természetvédelem alapelveit, szervezetét és a védelemhez szükséges intézkedéseket… Úgy vélem Kaán Károly is méltán lenne büszke arra az összefogásra, amely létrejött az OAKEYLIFE projekt kapcsán.” – méltatta a szervezők erőfeszítését Gulyás Andrea, az FM közigazgatási államtitkára. 

Fotó: KEFAG
Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója szerint az OAKEYLIFE program egyedülálló, mert az első alkalommal működik együtt ilyen nagyságú erdei élőhely-rekonstrukciós programban állami erdőgazdaság, nemzeti park igazgatóság és civil természetvédő szervezet. Ráadásul eddig még senki sem tudott eredményeket fölmutatni az erdőssztyepp tölgyesek védelmében, senki sem mért föl alföldi erdőt ilyen részletességgel, és nem indított ennyire átfogó kommunikációs kampányt arra, hogy fölhívja a figyelmet az alföldi erdők különböző rendeltetéseinek fontosságára.

Dr. Bárány Gábor, a KEFAG Zrt. Erdőgazdálkodási Osztályának vezetője és a projekt menedzsere kiemelte, miért számít különleges munkának a Peszéri-erdő megújítása, illetve miért érinti kedvezően a régióban élő lakosságot, ha az ötéves projekt sikeres lesz.

„A fenntartani kívánt élőhely-együttes erdőtársulásai, azon felül, hogy közvetlenül javítják a lakosság megélhetési feltételeit, lokálisan kiegyenlítettebb klímát is biztosíthatnak, azaz bizonyos mértékű puffer-kapacitást képezhetnek a nagyobb időjárási kilengésekkel szemben.

Ez azt jelenti, hogy a sikeres projekt munkálatai során kialakított stabil erdőssztyepp-közösség enyhíteni képes az itt élőket is érintő klímaváltozás negatív hatásait.” – jegyezte meg a projektmenedzser.

Dr. Vadász Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője és OAKEYLIFE projekt koordinátor elmondta, hogy a programot a NATURA 2000 területnek minősülő Peszéri-erdőben valósítják meg, ahol az egyik fontos cél azonosítani, számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt jelentőségű élőhelyeket fenyegető tényezőket, s ezzel javítani természetvédelmi helyzetüket.

„A megoldást többek között a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdők létesítése jelentheti, amelyek reményeink szerint biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását is.” - emelte ki a természetvédelmi őrkerület-vezető.

A program civil szervezetének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek képviseletében Halpern Bálint, az OAKEYLIFE monitorozási koordinátora azt emelte ki beszédében, hogy „a projekt természetvédelmi céljai között több közösségi jelentőségű faj védelme és megőrzése is szerepel, kiemelten a díszes tarkalepkéé, a homoki nősziromé és a mocsári kardvirágé. Számos más faj között, az előbbiek számának, élőhelyének feltérképezése is a feladataink között szerepel, amelyre alapozva az ötéves program végére pontosan ismerni fogjuk, hogy beavatkozásaink milyen pozitív hatással járultak hozzá célkitűzéseinkhez.”

Terepbejárás a program szakmai nyitórendezvényén
Fotó: KEFAG Zrt.
A második napi helyszínbejáráson a program eddigi eredményeit, erdei élőhely-rekonstrukciós munkálatait, az invazív fajokkal sűrűn benőtt, problémás gócpontok egyikét, illetve a leendő, oktatási célból kialakított bemutatóházat is megtekinthették az érdeklődők.

A résztvevők megszemlélhettek egy magas természetvédelmi értékű mintaterületet, amely a kívánt célállapotot prezentálta már jelenlegi állapotában is. A Peszéri-erdő életközösségeinek legkomolyabb veszélyeztető tényezője az idegenhonos fajok terjedése, ezért egy bálványfákkal erősen fertőzőtt, problémás helyszínen ezen fajok korlátozásának módjairól, a tervezett munkálatokról hallhattak a szakemberektől. A következő állomáson a már jelenleg is folyó erdőszerkezet-átalakítási tevékenységek eddigi eredményébe láthattak bele, majd az adatfelvételezést végző szakemberek beszéltek a monitoring munkafolyamat technikai részleteiről, elért eredményeikről.

Az utolsó megállón az erdő és a homokpusztagyep határán vizsgálhatták meg azt a ma már alföldi körülmények között rendkívülinek tekinthető folyamatot, amely keretében a természetes tölgyújulat tömegesen jelentkezik és amely állapot várhatóan a Peszéri-erdő egyik gyöngyszeme maradhat a projektnek köszönhetően.

A 2017-2022 között megvalósuló program oktatási tevékenységei során és az izgalmas www.oakeylife.hu honlapon a lakosság közvetlenül is megismerheti a NATURA 2000 hálózattal megóvni kívánt élőhelyeket és fajokat, valamint azt, miért és mennyire fontos a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/KEFAG

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Rejtett csodák nyomában a Budapesti Erdőgazdaságnál

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1965-ben azzal a céllal, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg.

Módosult az erdőtörvény: nyolcszáz gazdálkodónak döntenie kell Zalában

Az erdőtörvény módosítása szerint ez év végén megszűnnek az erdőgazdálkodási tevékenység ellátására szóló megbízási szerződések. Az erre történő felkészülést segítendő tartott szakmai fórumot szerdán az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) zalaegerszegi helyi csoportja.

Tölgyek génmegőrzésébe kezdett a Gyulaj Zrt.

Erdészeti génmegőrzési programot indított a tamási székhelyű Gyulaj Erdészeti és Vadgazdálkodási Zrt., amelynek keretében az olasz molyhos tölgy és a kocsánytalan tölgy számára különítettek el magtermelő területeket.

Egykori igazgatójának állított emléktáblát a Gemenc Zrt.

Felavatták az egykori Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság néhai igazgatójának, Papp László erdőmérnöknek az emléktábláját Bátaszéken. Szakmai hagyatéka az erdőgazdaság számára ma is érték. Kezdeményezésére lett tájvédelmi körzet az erdőgazdaság annak idején.

Mesél az erdő: ifjú irodalmárokat díjaztak

A Debreceni Nagyerdőért Egyesület immár harmadik alkalommal hirdette meg vers, próza - és meseíró pályázatát általános és középiskolások számára. Az évről évre növekvő érdeklődést mutatja az összesen több mint ezer beérkezett pályamű.