Back to top

Talajművelési ABC (IX.): vetés

A vetés módját meghatározhatja, hogy milyen művelési rendszerrel dolgozunk. Fontos, hogy vetéskor ne romoljon a talaj kialakult állapota - ha sikerül rajta javítani, az mindenképpen előnyös. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvének a vetésről szóló részét tesszük közzé.

Vetés

A szaporítóanyagnak a különböző módon – hagyományosan, kímélően stb. – előkészített talajba juttatása. A vetés előtt egyengetés, vetés után vagy azzal egy menetben felszínalakítás, tömörítés ajánlatos vagy kívánatos.

A vetés módját a művelési rendszerhez célszerű adaptálni. A vetés módja nem ronthatja az előzőekben kialakult talajállapotot (a javítás előnyös). További elvárás a kár nélküli vagy csekély kárral járó munka. Nedves talajon azon vetési módok hatása kedvezőbb, amelyeknek a kenő és gyúró hatása csekély, s a vetés előtti beavatkozás – elmunkálás – sem rontotta a talaj állapotát. A korszerű vetőgépek mulcsos talajba is pontosan vetnek. A gyomosság nagyobb kockázat a tarlómaradványoknál, ezért a gyommentesség minden vetésmódnál fontos feltétel. Napjainkban a vetési mód lehet:

Hagyományos vetés.

A termőhelyi körülményeknek megfelelő mélységű és módú (forgatásos vagy forgatás nélküli) alapműveléssel, annak elmunkálásával, a biztonságos keléshez előkészített talajba vetnek külön menetben (többnyire sorosan). Bármely sorközű növény vetésére megfelel (1. fotó). A hagyományos vetés a megelőző munkák nagyobb száma, azok kedvezőtlen talajkörnyezeti hatása miatt kerülhet hátrányba.

Száraz talajon az alapművelés és elmunkálás minősége (rögösség, porosodás), kihatása (mennyire növelte vagy csökkentette a nedvességveszteséget) rontja a hagyományos vetés eredményét, a kelés nem lesz egyöntetű. Száraz talajon a forgatás nélküli alapművelés többnyire vetésminőség javító. Nedves, de járható talajon az alapműveléskor keletkezett állapothibák fokozzák a hagyományos vetés kockázatát. Szántáskor és tárcsázáskor művelőtalp-tömörödés alakulhat ki, amely vetéskor már nem javítható, ezért a tenyészidőben a növény fejlődésének korlátjává válik.

A talajállapot kímélése, a termesztési technológiai követelmények teljesítése, a gazdaságosság érdekében a minél kevesebb munkamenettel elért jó minőség előnyösebb. Számításba kell venni az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodás kockázatát.

Magágykészítés és vetés egy menetben. A talajkörülményeknek megfelelő alapműveléssel (szántással vagy anélkül) és elmunkálással előkészített talajon egy menetben magágykészítés és vetés, felszínkonszolidálás, erre a célra konstruált kombinált géppel. Az őszi és tavaszi kalászos gabonák és más, sűrű vetésű növények vetésére egyre gyakrabban alkalmazzák. A széles sorközű növények vetése egyes típusoknál vetőelemcserével megoldható. A magágykészítő és vetőelem elkülönül (maga a munka nem), ha az előbbi a traktor elejére függesztett (front-tiller), s a vetőgép az erőgép mögött jár. A takarékos és talajkímélő szemléletű gazdálkodás egyik fontos vetési módja (2. fotó).

Az alapművelés állapota hatással van az egymenetes magágykészítés és vetés minőségére. Ha a felszín egyenletes, mérsékelt rögösség vagy tarlómaradványok a felszínen nem rontják a gép és a vetés hatékonyságát (3. fotó), emellett a további nedvességveszteség is megelőzhető. Nedves talajon az alapműveléssel elért rosszabb minőség csak a vetés mélységéig javulhat. A módszer nagy előnye, hogy a korábbi talajállapot-hibákat nem erősíti fel.

A gép magágykészítő egysége alapművelés utáni körülményekhez igazodva rögrendező-, porhanyító- (lehet síktárcsa, kultivátor, forgóborona), egyengető- és a vetés mélységében tömörítőelemet foglal magába.

A vetőegység tarlómaradványos talajokra dupla- vagy triplatárcsás nyitócsoroszlyát (feladata a tarlómaradványok átvágása és a beállítás szerinti mélységben a vetőbarázda kiképzése), a magtartályt, a vetőelemet, a magvezető csövet és végül a tömörítő- és felszínérdesítő elemet tartalmazza (4–5. fotó). A tömörítőelem a talajt nyomja a magvakhoz. A hengerek nyomán maradt sima felszínt pálcás boronasor érdesíti, hogy a talaj később ne iszapolódjon vagy cserepesedjen. A gépek művelőnyomos technológiának megfelelő felszereltséggel, talajfertőtlenítő szert, starter trágyát kijuttató egységgel is rendelkezhetnek.

Meggondolandó:

Jobbak a vetés körülményei – különösen száraz idényben –, ha alapműveléskor a talaj felszínét közel egyenletesre munkálják. Az ősszel omlékonyan szántott, a tél folyamán egyenletesen átázott, majd megszikkadt talajon a gépkombinációk előzetes egyengetés nélkül is jó magágyat készítenek és pontosan vetnek. A dupla- vagy triplatárcsás nyitócsoroszlyával épített gépek nem érzékenyek a felszínen maradt jól zúzott szárra vagy szalmára. Az alkalmazási előnyöket a talaj-, nedvesség- és költségkímélés mellett a növényvédelmi feladatoknak való megfelelés (a sorok sávja tiszta, védőszerrel kezelhető) is igazolja.

Művelés és vetés egy menetben. Hántott vagy hántatlan tarlón – előzőleg sekélyen hántott vagy bolygatatlan talajon – a vetéshez kedvező talajállapot körülmények létrehozása a teljes felületen vagy sávosan, vetés, majd a talajfelszín cél szerinti formázása. A művelés és vetés kockázata a talaj mélyebb rétegeinek állapota és a gyomosság lehet, függően az alapgéptől. Hibáktól mentes talajon csekély nedvességveszteség mellett kiegyenlített vetési és kelési minőség érhető el.

Az alapgép a talaj lazítására, porhanyítására, a tarlómaradványok részleges talajba keverésére vagy mulcsolására alkalmas (6. fotó). Az alapgéppel kombinált vetőelem összetett feladatot lát el, a magvak talajba helyezése és a vetősor tömörítése mellett oldalra tolja vagy átvágja a vetősorba eső tarlómaradványokat. Ezt a módot elsősorban a másodvetésű zöldtrágyanövények és a repce vetésére fejlesztették ki.

7. fotó: Bakhátba vetett kukorica
7. fotó: Bakhátba vetett kukorica

Sávos vetés. Megművelt sávokba vetés a módszerhez kifejlesztett eszközzel, majd a vetősor visszatömörítése. (Lásd: Talajművelés V.).

Direktvetés. Megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. (Ezt következő számunkban ismertetjük. A szerk.)

Bakhátba vetés. Lejtős területen, talajvédelmi és termesztési céllal kialakított magasított sorba vetés (7. fotó) speciális géppel. (Lásd lejjebb.)

Szórt vetés. A magvak egyenletesre munkált felszínre szórása kézzel vagy géppel. A vetés után a magvak talajba munkálása és a felszín tömörítése szükséges (egy vagy két munkamenetben).

Bakhátas művelés és vetés

8. fotó: Kukoricavetés előtt felújított bakhátak
8. fotó: Kukoricavetés előtt felújított bakhátak
Állandó sor- és sorköz formáció létrehozása lejtős területen, talajvédelmi és termesztési céllal (8. fotó); a vetősor az év legnagyobb részében legalább 12–22 centiméterrel magasabb a sorköznél. Más meghatározással a sor és a (járt) sorközök szintbeli eltérésével kialakított termesztési módszer. A modern bakhátas művelés (ridge-till) az Észak-Amerikában lejtős táblákra kimunkált talajvédő módszerek egyike.

A hazai gyakorlatban a bakhátas, ágyásos felszín kialakítása szántóföldi körülmények között gyakran alkalmazott kertészeti termesztési módszer. Ágyásos műveléssel termeszthető a vöröshagyma, a fokhagyma, a fűszerpaprika és a levélzöldségek. Bakhátas műveléssel termeszthető a sárgarépa és más gyökérzöldségfélék. Magas bakhátban termeszthető a spárga (legalább 50 cm magas) és a torma. A burgonya speciális, primer és szekunder (úgynevezett félmagas) bakháttal művelt növény. Ültetéskor alakítják ki a primer, kelés előtt 2–4 nappal a szekunder bakhátat. A második töltögetés egyben mechanikai gyomirtás, amely a talaj levegőztetését is elősegíti.

Vetést követő elmunkálás

9. fotó: Iszapfilm-alakzatok
9. fotó: Iszapfilm-alakzatok
10. fotó: Bevetett talaj, védő felszínnel (napraforgó-elővetemény, kultivátoros alapművelés)
10. fotó: Bevetett talaj, védő felszínnel (napraforgó-elővetemény, kultivátoros alapművelés)
11. fotó: Vetőmag-kukorica magágyfelszín. Első védelem az eliszapolódással szemben
11. fotó: Vetőmag-kukorica magágyfelszín. Első védelem az eliszapolódással szemben
A magvak betakarása, a meglazított talaj magvakhoz nyomása és a magágy felszínének formálása. Végezhető a vetéssel egy menetben, a vetőgép sortömörítő elemeivel (4–5. fotó) vagy a vetőgéphez kapcsolt elmunkáló elemmel. A vetőgépek leghátsó eleme gyakran felszínérdesítő pálcás borona. A vetést követően, külön művelettel magtakaró fogassal, gyűrűs hengerrel történhet.

A felszín minősége a vetés után, kelés előtt alkalmazott herbicidek érvényesülése miatt lehet kérdéses. A preemergens herbicidek hatékonyságát a csapadék, a talaj legfelső rétegének beázása alapvetően határozza meg. Az aprómorzsák kisebb áztató esővel is átnedvesednek. Nedves talajban jobb a gyomkelés, a preemergens herbicid a gyomnövénybe jutva fejti ki hatását. A nagy mennyiségű csapadék e tekintetben nem előnyös; a vegyszer mélyebbre mosódik annál, hogy a kelő gyomokra hatással legyen, másrészt a talajfelszín is eliszapolódik. Az iszapfilm kiszáradáskor levegőtlen kéreggé válva akadályozza a kelést (9. fotó).

Meggondolandó:

• A talajnedvesség, a hőmérséklet és a levegőforgalom tömörítéssel és a felszín formálásával szabályozható.

• Víz- és széleróziónak ellenálló, azok hatásait mérséklő, ugyanakkor a vetés utáni kémiai kezelésekre alkalmas felület kialakítása célszerű (10–11. fotó).

• Cserepesedésre hajlamos talajokon a profilos felszín kiképzése előnyös.

• A lehető legkevesebb taposással járjon.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több fémzárolt vetőmag került idén a földbe

A Magyarországon előállított, fémzárolt vetőmag mennyisége tavaly összesen 316,3 ezer tonnát tett ki – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).

Átadtuk az Adorján János-díjat

Lapunk, az idén 73. évfolyamába lépett Magyar Mezőgazdaság, visszanyúlva a gyökereihez, első főszerkesztőnk nevével fémjelzett díjat alapított. Az 1946. október 1-jén megjelent első számunk vezércikkében Adorján János ugyanis így ír, „Célunk: a tudomány erejével segíteni a parasztságot”.

Kedvező volt a napraforgó- és a kukoricatermés

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) közreműködésével begyűjtött adatok alapján az AKI elkészítette az őszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló tájékoztatóját. Napraforgóból és kukoricából több termett, mint 2017-ben.

Aszály után köpönyeg: eső és lehűlés

Az elmúlt héten jellemző borús, csapadékos időjárás még kitart a hét első napjaiban is. Egész héten sokfelé voltak kisebb-nagyobb esők az országban, majd vasárnap országos eső érkezett, ami kedd estig jelentős mennyiségű csapadékkal öntözi a talajt, kedden már többfelé havazásra van kilátás. Ezzel együtt a hőmérséklet is visszaesik, a héten ízelítőt kapunk a télből.

Végre esik, és még hideg is van

A hosszan tartó aszályos idő miatt az őszi vetések már sokfelé maradandó károsodást szenvedtek, sok a hiányos, alacsony tőszámú kelés, sőt egyes táblákon kiszáradt repce foltokat is látni. Az időjárás a hét legvégén végre átalakult térségünkben: nyugatira, délnyugatira fordult az áramlás, mellyel hosszú idő után csapadék is érkezik.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Messze még a mezőgazdasági év vége

A régi népi hagyomány szerint Márton-napkor, azaz november 11-én lezárul a mezőgazdasági év, a földművelők nemcsak a Szent Mártont, hanem addig szinte látástól vakulásig tartó munkájuk befejezését is ünneplik. Idén azonban elhúzódnak a munkálatok – aminek tavasszal is meglesz a hatása, ez már most biztos.

A repce túlfejlett, a vetésnek jó az eső

A múlt heti eső sokat segített a fejlődésben lévő repce- és őszibúza-vetéseken, de a talajnak további csapadékra lenne szüksége a mélyebb rétegek átnedvesítéséhez.

Szenved a repce, nem jön az eső

A középtávú előrejelzések szerint a következő 10-12 nap során sem valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, pedig az ország jelentős részén hatalmas szükség lenne rá: sokfelé szenved a repce, mely már eleve hiányosan, nehezen, alacsony tőszámmal kelt, az őszi búza kelése pedig többfelé még alig tudott megindulni a száraz talajban.

Nagyon várják az esőt a gabonatermelők

Egyelőre nem veszélyezteti az aszály az őszi vetéseket, de a következő hetekben fontos lenne a csapadék. Az októberi nyár miatt az ilyenkor szokottnál előbbre tartanak a munkákkal a gazdák a földeken - mondta az InfoRádiónak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.