Back to top

Kétszer indult, kétszer nyert

Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon tenyésztési nagydíjat nyerni, rangos elismerésnek számít. Mozsgai József húsmarhatenyésztő tavaly szánta rá magát először, hogy megméretteti legszebb bikáját, Pullót, és nyert vele. Az idén ismét őt nevezte a bírálatra, és megint elhozta a legjobbnak járó trófeát. De vajon díjazza-e a piac a kiváló tenyésztői munkát – kérdeztük tőle.

Ezek az elismerések mindenképpen komolyan növelik a presztízsünket, és emelik az állományunk értékét. Az eltelt egy év nem nagy idő, mégis elmondhatom, hogy ezeket a díjakat a piac is értékeli - mondta a magyarmezogazdasag.hu-nak Mozsgai József. 

Tavaly a kis tenyészbikáinkat 800 ezer forintért adtuk el, az idén egymillió forint volt az átlagár. Nincs panaszunk az érdeklődők számára sem, már az anyjuk alól lefoglaltak minden kis bikát. Igaz, nincs sok, évente csupán 7-10 van.

A tenyésztési nagydíj persze jobban ránk irányította a figyelmet, de az értékesítésünknek úgy vélem, az online marketing adott nagy lendületet. Van saját weboldalunk, és a közösségi médiában is követhetnek bennünket. Napi szinten vannak posztjaink, és szerintem a hozzáállásunk is bizalmat kelt a vevőkben. Mi nyitott gazdaság vagyunk, egy előzetes bejelentkezés után hozzánk bármikor el lehet jönni, meg lehet nézni a gazdaságot, az állatokat. Aki egy tenyészállatot kiválaszt, az láthatja az apját, anyját, testvéreit, féltestvéreit is. Pontos kimutatást vezetünk minden állatról, ezekbe bárki betekinthet. 12 hetes koruktól havonta mérjük, fotózzuk a kis bikákat, akik előjegyzik őket, az elszállításig nyomon követhetik a fejlődésüket az interneten.

Tavaly Hódmezővásárhelyre elsősorban azzal a céllal mentünk el, hogy felmérjük, jó-e a kiválasztott irány, amelyen 2011-ben elindultunk. Megfelelő-e a takarmányozási stratégiánk, illetve szerettem volna megbizonyosodni arról is, hogy reálisan értékelem-e az állataimat.

A szakmai kritikából tanul az ember a legtöbbet – gondoltam – ehhez képest jött egy olyan díjdömping, amire álmomban sem gondoltan volna.

A kis és a nagy bikánk saját kategóriájában egyaránt első lett, a fajtán belüli összevetést a nagy bika nyerte, a kicsi pedig a második helyen végzett. Végül Pullo, a nagy bika a fajtagyőztesek között is az élen végzett, nagydíjas lett. Amennyi díjat a kiállított állatainkkal el lehetett hozni, azt mi elhoztuk akkor.

Egy ilyen versenyen mindig elmondják, hogy a megszületett eredmény ott, akkor, az adott körülmények között érvényes, egy másik bíró esetleg más tulajdonságokat kiemelve, más sorrendet állítana fel, stb. Úgy gondoltuk, mérettessük meg az idén is Pullót, egy másik bírónál. Nagy örömünkre ezúttal is őt választották a legjobbnak. A kicsik, Pullo egy lánya és egy fia, kategóriájukban a legfiatalabbakként, harmadikok lettek.

Mozsgai József hét éve kezdett el gazdálkodni a párjával az Ormánságban. Legelőterületük korlátozottsága miatt nagy állatlétszámmal nem tervezhettek, maximum 40-50 anyás állomány kialakítására volt lehetőségük. Mivel ekkora létszámnál a hízóalapanyag-értékesítésből nem várható nagy árbevétel, a jobban fizető tenyészállat-értékesítés mellett döntöttek. Limousint tartanak, hosszú számolgatás után az adott körülmények között ezt találták a leggazdaságosabb fajtának. Az elmúlt időszak azt mutatja, jól döntöttek.

Azt azonban tudni kell, hogy a legkomolyabb díj is csak akkor ér valamit, ha azt beépítjük a napi munkába - emelte ki Mozsgai József.

A tenyésztési nagydíj ránk irányította a figyelmet, de ez csak egy lehetőség, amit vagy megragadunk, vagy sem. Mi igyekszünk megragadni, és meg is dolgozunk érte nap, mint nap – tette hozzá.  

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A marhahús botrány következményei Lengyelországban

A lengyel marhahús-ágazati tanács közös álláspontot dolgozott ki, hogy ne fordulhasson elő még egy olyan eset, mint ami a közelmúltban Ostrów Mazowieckiben történt a vágóhídon.

Új tehén értékelési mutatót dolgoztak ki a francia charolais tenyésztők

Ez évtől új, komplex mutató segíti a francia charolais tenyésztőket, hogy a tenyészetükben termelő teheneket gazdasági hasznosságuk és életteljesítményük alapján gyorsan és egyszerűen tudják rangsorolni.

Külföldre viszik a magyar marhahúst

A húsmarhatenyésztés a hazai állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár szerdán az Agrárminisztériumban megrendezett szakmai fórumon. Feldman Zsolt hozzátette, a magyar húsmarha ma döntően külföldön kel el.

Nagy változások az állattenyésztésben: kihívások az EU-ban

A Keszthelyen megrendezett Országos Húsmarhatenyésztési konferencia központi témája az Európai Unió új állattenyésztési rendelete volt, amely a jövőben jelentősen megváltoztatja a tagországok eddigi tenyésztéssel kapcsolatos szabályozását.

Kevesebb pénz, nagyobb elvárások, tagállamokra bízott ellenőrzés

A Kaposvári Állattenyésztési Napok szervezői nemcsak látványos közönségcsalogató programokkal, hanem tartalmas, az egyetemi háttérhez méltó szakmai konferenciákkal is várták az érdeklődőket. A rendezvények közös vezérfonala a modern mezőgazdaság, az innováció, a fejlesztések iránya, illetve az új technológiák bemutatása volt. Nem jelentett kivételt ez alól a húsmarhatenyésztők tanácskozása sem.

Kaposváron az ország legszebb állatai

Az ország minden tájáról érkeztek a tenyésztők a Kaposvári Állattenyésztési Napokra, ahol szombaton a legszebb állatokat díjazták.

A marhahúsfogyasztás népszerűsítése a cél

A marhatartásnak hagyománya volt Zalában is, de a rendszerváltást követően ez a helyzet az egész országban megváltozott. Az utóbbi években azonban növekszik az állattenyésztés volumene, azon belül is kimagasló a húsmarhatartás jelentősége. A közelmúltban a megyében tartott regionális szakmai napot a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete.

Mudikat vet be a Körös-Maros Nemzeti Park

A természetvédelmi feladatok ellátása mellett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – a másik kilenc hazai nemzeti parkkal karöltve – szerepet vállalt az ősi magyar kutyafajták génmegőrzésében is. Apacs, Adu, Árnyék, Vándor és Üzér munkája a Sóstói telephelyen élő, legelő állatállomány tartásában jelent nagy segítséget.

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

Kényszerből fogott bele, mára díjakat nyer vele

Godó Oszkár, helyi lakos nyolcéves kora óta foglalkozik különféle nyulakkal. Ez a tevékenység azóta is végigkíséri életet, mindennapjainak részévé vált, és saját bevallása szerint ez idő alatt bele is szeretett ezekbe az állatokba.