Back to top

Segítség – Méhrajzás! (2)

A rajzás annak megerősítése, hogy a méhcsalád egy szuperorganizmus. A felderítő méhek szárnyizmaik mozgatásával és a tétlenkedő méhek torának érintésével szólítják fel társaikat a rajzásra. A fára települt raj „demokratikus” döntést hoz arról, hogy melyik lakóhelyre költözzék. Ez az emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Tudunk-e tanulni a méhektől?

A méhcsalád és a méhraj egyre több kutató szerint szuperorganizmusnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a méhcsalád nem pusztán egyedek összessége, hanem  társas szerveződésű, igen magas fokú munkamegosztásban élő egyedekből álló szervezet.  

Ennek egyik bizonyítéka Dr. Thomas D. Seeley méhkutató szerint a méhek rajzása, mely annyira komplex folyamat, hogy nem valósulhatna meg egységes és összehangolt működés nélkül.

Az előző cikkben szó esett a rajzás közvetett okairól, arról, hogy a méheket anyabölcső huzására ösztönzi, ha nem érzik a lépeken a méhanya két feromonjának keverékét a rágotövi mirigyét és a lábtövi mirigyét. (Lásd: Segítség- Méhrajzás! 1)

Ha útnak indul a raj

De lássuk, hogyan indul a rajzás. A rajzási hangulatba került méhcsalád felderítő méhei, melyek bejárják a környéket megfelelő új lakóhely után kutatva, visszatértükkor, ha a megfelelő körülmények adottak (napos, szélcsendes vgy mérsékelten szeles idő, 10- és délután 2 óra között),  a kaptár lépjein felkeresik a tétlenkedő méheket és torukat azok torához nyomják. Ilyenkor szárnyizmaikkal, rövid ideig 200-250 Hz-es frekvenciát bocsájtanak ki, ami egyfajta fütyüléshez hasonlít, és egyben hójelzés is.

Ezzel azt jelzik, hogy lehet készülődni és bemelegíteni a szárnyizmokat, mert hamarosan indulásra kerül sor. Nem sokkal ezután ez a 200—250 Hz-es frekvencia folyamatos lesz a kaptárban, mert egyre több méh adja le ugyanezt a jelzést társainak. Az így megszólított méhek aztán a régi anyával (a későbbi rajok új anyákkal) kirepülnek a kaptárból és egy 10-20 méteres sugarú repülő méhtömegben egy közeli pihenőhelyet keresnek.

Ebben a repülő tömegben, ha nagy felbontású hókamerával szemléljük, egyes méhek felhevülve (35 Celsius fokra) ide-oda cikáznak, feltehetően ezzel jelezve a mozgás irányát a méhek számára. A méhek általában legalább 20 méterre a kaptártól, vagy távolabb egy faágra szállnak, és fürtbe tömörülnek.

Itt a rajnak testületileg el kell döntenie, hogy a felderítők által bejárt és kikémlelt „lakások” közül , melyiket válasszák maguknak. Ez általában gyors folyamat, de több óráig, ritkábban több napig is eltarthat.

A különböző lakhatási lehetőségeket felderítő méhek a fán csüngő raj felületén a nektárforrás jelzéséhez is használt tánccal jelzik az általuk talált lakóhelyek irányát, és ami még fontosabb, annak minőségét.

A kutatások alapján a méhek előnyben részesíik a 15-40 literes védett, tehát nem túl nagy bejárattal rendelkező üregeket, odúkat. A felderítő méhek az általuk talált lakás minőségét a tánc élénkségével és számának nagyságával jelzik a raj számára.  A raj csak akkor indul el, ha egyetlen irányt és lakhelyet jelez az összes táncoló felderítő méh a raj felületén.

Méhraj felülete
Fotó: Hevesi Mihály

Hogyan születik közös döntés a rajon belül?

Hogy hogyan jutnak konszenzusra nem csak érdekes kérdés, de az emberek számára is útmutató lehet a döntéshozási aktusokban. Martin Lindauer jeles német méhkutató (1955-ös) hipotézise szerint a felderítő méhek úgy jutnak konszenzusra, hogy összehasonlítják az általuk elsőre felfedezett lakhelyet más felderítő méhek lakhelyeivel, és ha azt jobbnak minősítik, leállnak a saját jelzésükkel.

Azonban  Dr. Thomas D. Seeley később megcáfolta ezt, mert a felderítő méhek többsége még azelőtt leáll saját táncával, hogy bármilyen más lakhelyet meglátogatott volna, és össze tudta volna azt hasonlítani a maga által találttal. Ő a következőket figyelte meg:

A felderítő méhek az általuk felkeresett lakhelyek minőségét a tánc intenzitásával és számával jelzik. ezután újra és újra felkeresik az üreget, vagy odút, majd visszatértükkor a raj felületén átlagosan 15 tánckörrel (nagyobb szórás is lehet az egyes felderítők esetén, de az átlag nagyjából 15) kevesebbet mutatnak be. Tehát, ha valamelyik felderítő méhcsoport (több felderítő is jelezheti ugyanazt a lakhelyet) egy potenciális lakóhelyet talált, és az kiváló minőségű - a méhlakás minőségének felmérése feltehetően ösztönösen van meg a méhekben - akkor  akár 150-180 kört tartalmazó táncot is bemutathat. Ezután újra elrepülnek erre a lakhelyre, és miután visszatérnek a rajhoz  15-tel kevesebb kört táncolnak le a raj felületén.

Azok a méhek, melyek gyatrább minőségű lakhelyet találtak eleve kevesebb tánckörrel kezdték. Így minden egyes visszatéréskor átlagban 15-el kevesebb tánckört mutatnak be. És persze lassacskán elfogynak a kevésbé jó minőségű lakhelyt jelzők tánckörei és ezek a felderítők végül leállnak, és már nem jelzik a maguk által talált lakhelyet. A táncot csak azok a felderítők folytatják, melyek több tánckörrel kezdték, tehát "felmérésük" szerint kiválló mnőségű lakóhelyet találtak. A leállt felderítők ezután hozzájuk csatlakoznak. És a raj ezt választja lakóhelynek.

A lényeget összefoglalva, a táncoló méhek előbb vagy utóbb leállnak a saját helyek jelzésével és csak azok táncolnak tovább, melyek jó minőségű lakhelyet találtak.

Ezzel egy eléggé „obektív” jelzőrendszer áll a méhraj rendelkezésére a méhlakások kiválasztásához.

Az emberek esetén ez a jelenség, vagyis, hogy valaki leálljon saját teóriáinak hangoztatásával, csak ritka esetben valósul meg. A politikai életben szinte soha, de a tudományban is egyetlen esetben áll le egy tudósgeneráció a maga hipotéziseinek terjesztésével, nevezetesen akkor, amikor kihal, és az új tudósok a vákumban mérlegelni képesek újabb hipotézisek és megfigyelések között is.

Vajon az ember megtanulja-e a méhektől, hogy háttérbe állítsa saját elméleteit és meghallgasson másokat is? Ehhez persze jó lenne egy velünk született teóriák felmérésére alkalmas érzékszerv vagy ösztön, mely "objektiv" alapon méri a teóriákat. Még az is lehet, hogy van bennünk ilyesmi. Ha jobban magunkba nézünk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.

Magyar tulajdonban lévő kutató és oltóanyag-termelő központot adtak át

Átadták szombaton a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját, a cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.