Back to top

A jövő genetikája az embrióátültetők „kezében” van

Immár kétéves múltra tekint vissza a Nébih és a Kaposvári Egyetem oktatói bázisára alapozott szarvasmarha-embrióátültető képzés. A két intézmény közös szervezésében lezajlott 3 tanfolyamon eddig 11-en tettek eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát. Az intenzív kurzust sikeresen teljesítők bizonyítványuk birtokában kérelmezhetik felvételüket az embrióátültetők névjegyzékébe.

A szarvasmarhafélék egyet ellő (unipara) fajként a hosszú generációs intervallumú fajok közé tartoznak, éppen ezért a szarvasmarha-tenyésztés hosszú távú gondolkodást igényel - írja a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) . Mára több mint 70 év telt el a mesterséges termékenyítés, azaz a hímivarú állatokon alapuló tenyészkiválasztás bevezetése óta Magyarországon, de több mint 40 éves múltra tekint vissza egy másik biotechnikai eljárás, az embrióátültetés hazai meghonosodása is. Az utóbbi eljárás különösen a kiemelkedő genetikai és küllemi tulajdonságokkal bíró nőivarú egyedek szelekciójában és a családtenyésztés elterjedésében jelentett nagy előrelépést.

Napjainkban – a genomikus tenyészérték-becslésnek köszönhetően – már embrionális korban mindent tudhatunk a születendő egyedről.

Sőt a fejlett technológia révén arra is van lehetőség, hogy a magzati korban, műtéti úton eltávolított petesejt „in vitro” termékenyítésével az anya és utódja néhány hónap elteltével, szinte együtt jöjjön világra.

A Nébih és a Kaposvári Egyetem évek óta munkálkodott a mai kor elvárásainak megfelelő embrióátültető szakember képzés megteremtése érdekében, amelynek jogi alapjait a 2015-ben megkötött stratégiai megállapodásuk teremtette meg.

A kooperáció szakmai tartalmaként mára három tanfolyam várja az érdeklődő szakembereket az egyetemen: szarvasmarha embrióátültető, szarvasmarha inszeminátor és szarvasmarha/sertés vágott-test minősítő.

A gyakorlati oktatás magas színvonalú hátterét a Kaposvári Egyetem embrióátültető állomása adja, amelynek vezetői teendőit az EU-szerte elismert elméleti és gyakorlati szakember, Zubor Tibor agrármérnök látja el.

A két intézmény együttes szervezésében 2017-ben és 2018-ban 3 embrióátültető tanfolyam zajlott le sikeresen, ahol ez idáig 11 fő tett eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát. A 10 napos szuperintenzív tanfolyam hallgatói a jogi/igazgatási és az elméleti szakmai ismeretek elsajátításán túl, akár éjszakába nyúló gyakorlati oktatáson vesznek részt, igazodva a recipiens egyedek nemi ciklusához. A hallgatók először preparált nemi készülékeken kezdik a gyakorlást, majd áttérnek az élő egyedek kezelésére.

A kimosott embriók manipulálása az állomás területén megoldott, a tripszines kezelésük, betöltésük, fagyasztásuk és felolvasztásuk pedig laboratóriumi körülmények között kerül bemutatásra.

A tanfolyam elméleti és gyakorlati vizsgával zárul. A sikeres vizsgát követően kiadott bizonyítvány megfelel az embrióátültetők névjegyzékbe vételéhez szükséges kérelem mellékletének. A program részleteiről a Kaposvári Egyetem honlapján olvashatnak az érdeklődők.

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

60 ezer doboz kétes eredetű étrend-kiegészítőre csapott le a Nébih

Egy fővárosi raktárban több mint 60 000 doboz, jogszerűtlenül forgalomba hozott étrend-kiegészítőt vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sikeres ellenőrzésre egy több társhatóság részvételével lebonyolított akció részeként került sor, melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koordinált.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

Gluténmentes spagettiket ellenőrzött a Nébih

Az év hatodik Szupermenta terméktesztjén a gluténmentes spagettiket ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szakemberek laboratóriumban ellenőrizték többek között a termékek glutén-, laktóz-, tejfehérje tartalmát, de a tojásfehérje allergén jelenlétét is. A vizsgálatokon mind a 9 kukoricaliszt alapú száraztészta megfelelt.

Minden, amit a máktermesztés ellenőrzéséről tudni kell

Második alkalommal rendezték meg június 11-én, Tordason az étkezési és ipari máktermesztés hatósági ügyeivel foglakozó járási szakemberek szakmai tanácskozását. A program résztvevői, a mindennapi hatósági feladatok megvitatásán túl, kísérőprogramként a mák virágzáskori fajtabemutatóját is megtekinthették a Nébih tordasi fajtakísérleti állomásán.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.