Back to top

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Tavaly mintegy 1,7 milliárd forintos árbevételt ért el a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. – erről Grasselli Norbert nyilatkozott a Világgazdaságnak. A kutatóintézet ügyvezetője elmondta, hogy az idei üzleti tervben már kétmilliárdos forgalommal számolnak. „A bevétel felét ipari megrendelések, a másik felét pályázati források teszik ki” – hangsúlyozta.

A Bay negyven nemzetközi és húsz hazai pályázatban érdekelt, ezek kapcsán százötven nemzetközi partnerrel működik együtt. A napokban az Agrárgazdasági Kutató Intézettel közösen is elnyert egy 3 millió eurós pályázatot biomassza-alapú gazdaság fejlesztésére.

A bővülés bázisát leginkább az adja, hogy mind az Európai Unió, mind a tagállami kormányok, mind pedig a vállalati szektor jelentős forrásokat nyújt kutatás-fejlesztésre. A kutatóintézet jelenlegi árbevételének maximum 5 százalékát teszik ki a nemzetközi (német, osztrák, szlovák, román és kínai) megrendelések, de a Bay hosszabb távon külföldi telephelyekkel is szeretne rendelkezni.

A Bay Zoltán Kutatóintézetet alapítványként hozták létre 1993-ban. Ma nonprofit formában működik Budapesten, Miskolcon és Szegeden, ez év júniusától pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó NKFIH háttérintézményeként fog funkcionálni. Alapkutatást nem végez, kifejezetten alkalmazott ipari megoldásokat kínál konkrét piaci igényekre. Az intézet az elmúlt huszonöt évben több mint ötszáz vállalattal működött együtt.

A Bay közel kétszáz főt foglalkoztat kutatási területen, fő tevékenységei a biotechnológiai, illetve a járműipari és energetikai mérnöki fejlesztések, valamint az intelligens rendszerek kiépítése. Előbbi kapcsán főleg a környezeti szennyeződések baktériumokkal való megtisztítására koncentrál. Mérnöki területen az anyagfejlesztésre fókuszál – Felsőzsolcán a kutatóközpont szabadalma alapján alumíniumhabot gyártanak, amely speciális energiaelnyelő –, a smartüzletágon belül pedig villamossági és informatikai kihívásokra adnak szakértői válaszokat.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudósokkal is kibabrálnak az eszközhasználó papagájok

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az Új-Zélandon élő hegyvidéki papagájok – maoir nyelven kea – képesek az eszközhasználatra. Ez az első alkalom, hogy vadon élő madarak esetében ilyen jelenséget figyeltek meg.

Nem az apríték a felelős a tüzifahiányért

Az apríték előállítás hátteréről, jelenlegi használatos technológiájáról és lehetséges jövőbeni fejlesztésről volt szó az EGERERDŐ Zrt. Vevői Nyílt Napján szeptember 13-án, melyen az erdészet a meglévő és potenciális üzleti partnerei vettek részt.

Kertészkedés a tenger alatt

A víz alatti gazdálkodás lehet az egyik megoldás a világ élelmezési hiányának felszámolására. A koncepciót az olaszországi Ocean Reef Csoport legújabb kutatási projektjének keretében dolgozta ki.

Ékszerek betonból, kemolumineszcencia és megannyi érdekesség

Szeptember 28-án a Szent István Egyetem budapesti, gödöllői és szarvasi telephelyei 175 programmal csatlakoznak az Európai Unió egyik legnagyobb tudománynépszerűsítő programjához, hogy így is népszerűsítsék a tudományos életpályát a fiatalok körében. 14 órától késő estig érdekes és ingyenes programok sokasága várja a látogatókat.

A légkörből köti meg a nitrogént a kukorica

A dél-mexikói Sierra Mixe hegyvidék lakosai évezredek óta művelnek szinte trágyázás nélkül egy még itt, az őshazájában is óriásinak számító kukoricafajtát, ráadásul nitrogénben kimondottan szegény talajon.

Fiatal kutatók figyelem!

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) fiatal kutatók jelentkezését várja az intézetei által meghirdetett kutatási témákhoz. Évente maximum harmincan kaphatnak lehetőséget, október közepéig még lehet jelentkezni.

A szilvaművelés sarokpontjai

A hazai telepítési tendenciák azt mutatják, hogy nő a szilva jelentősége, egyre többen érdeklődnek a termesztése iránt, mondta bevezetőjében Lakatos Tamás, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet igazgatója a Cegléden rendezett szilvatanácskozáson. A szilvatermesztéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására hazai és külföldi szakemberek vállalkoztak.

Fából „nikkelkarika”?

Ha a talajban nagy koncentrációban vannak nehézfémek, mint nikkel vagy cink, az a legritkábban kedvez a növényeknek. Az úgynevezett hiperakkumulátor növények azonban úgy fejlődtek, hogy képesek legyenek felvenni a normál esetben toxikus fémeket és eltárolni azt a szöveteikben.

Megváltoztatni a megváltoztathatatlant

A növények és mikrobák genomszerkesztésének legújabb eredményeiről és az alkalmazások jövőbeni távlatairól tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten és Egerben, melyen húsz ország több, mint 130 szakembere vett részt. A konferenciának külön aktualitást adott az EU Legfelsőbb Bíróságának néhány hete kiadott, az eljárással kapcsolatos állásfoglalása.

Állatjóllét a disznóvágás után

Nemrég született egy tanulmány, melyben a sertések vágás utáni húsvizsgálati adatainak elemzése során összefüggéseket fedeztek fel a genetikai eltérések és a rossz állatjólléti körülmények kialakulásáért felelős mutatók között.