Back to top

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Tavaly mintegy 1,7 milliárd forintos árbevételt ért el a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. – erről Grasselli Norbert nyilatkozott a Világgazdaságnak. A kutatóintézet ügyvezetője elmondta, hogy az idei üzleti tervben már kétmilliárdos forgalommal számolnak. „A bevétel felét ipari megrendelések, a másik felét pályázati források teszik ki” – hangsúlyozta.

A Bay negyven nemzetközi és húsz hazai pályázatban érdekelt, ezek kapcsán százötven nemzetközi partnerrel működik együtt. A napokban az Agrárgazdasági Kutató Intézettel közösen is elnyert egy 3 millió eurós pályázatot biomassza-alapú gazdaság fejlesztésére.

A bővülés bázisát leginkább az adja, hogy mind az Európai Unió, mind a tagállami kormányok, mind pedig a vállalati szektor jelentős forrásokat nyújt kutatás-fejlesztésre. A kutatóintézet jelenlegi árbevételének maximum 5 százalékát teszik ki a nemzetközi (német, osztrák, szlovák, román és kínai) megrendelések, de a Bay hosszabb távon külföldi telephelyekkel is szeretne rendelkezni.

A Bay Zoltán Kutatóintézetet alapítványként hozták létre 1993-ban. Ma nonprofit formában működik Budapesten, Miskolcon és Szegeden, ez év júniusától pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó NKFIH háttérintézményeként fog funkcionálni. Alapkutatást nem végez, kifejezetten alkalmazott ipari megoldásokat kínál konkrét piaci igényekre. Az intézet az elmúlt huszonöt évben több mint ötszáz vállalattal működött együtt.

A Bay közel kétszáz főt foglalkoztat kutatási területen, fő tevékenységei a biotechnológiai, illetve a járműipari és energetikai mérnöki fejlesztések, valamint az intelligens rendszerek kiépítése. Előbbi kapcsán főleg a környezeti szennyeződések baktériumokkal való megtisztítására koncentrál. Mérnöki területen az anyagfejlesztésre fókuszál – Felsőzsolcán a kutatóközpont szabadalma alapján alumíniumhabot gyártanak, amely speciális energiaelnyelő –, a smartüzletágon belül pedig villamossági és informatikai kihívásokra adnak szakértői válaszokat.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

Mogyoróval az allergia ellen?

A kisgyerekkortól folyamatosan fogyasztott mogyoró véd a maggal szembeni allergiával szemben – következtet egy brit kutatás alapján a Business Insider. Bár a tanulmány önmagában még nem bizonyítja a feltevést, az eredmény szignifikáns, és jól beilleszthető az allergiáról szerzett eddigi ismereteinkbe.

Genetikától függ, szeretjük-e a kávét

A kávé keserű íze nem finom – mégis emberek milliói fogyasztják naponta mint kedvelt italt. Egy friss kutatás szerint genetikai alapokra vezethető vissza, ki szereti a kávét és ki nem.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.