Back to top

Idén korábban indult a parlagfű-szezon

A május eleji a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárás nem kedvezett a gyomok tömeges kelésének. A május közepén érkező csapadékhullám hatására kezdődött meg gyomok tömeges kelése, a hónap végére a kedvező időjárás hatására a parlagfű behozta a fejlődésbeli lemaradását.

Május 31-én Hajdú-Bihar megyében Hajdúhadház térségében parlagfű állományok 3-5 százalékban az Ambrosia artemisiifolis var. artemisiifolia virágzó példányai voltak megfigyelhetők. Az Ambrosia artemisiifolia var. elatior -az általunk megszokott változat- ebben az időszakban még a vegetatív fejlődési szakaszának a végén volt a virágzat kezdeménye épp hogy csak megjelent a hajtásvégeken.

Június közepi parlagfű helyzetkép:

A Nyugat-dunántúli régióban a Medárd napját követően jelentős mennyiségű csapadék hullott, amely egyaránt kedvezett a kultúrnövények és a parlagfű fejlődésének. A kukorica és a napraforgó állományok jól fejlődtek, gyorsan záródtak ezért a parlagfű a többnyire csak a táblaszéleken tudott megerősödni.

A helyenként a lehullott jelentős mennyiségű csapadék belvízfoltokban napokig állt a táblákon, minek következtében a kultúrnövény megsárgult helyenként kipusztult ezzel teret adott a gyomok fejlődésének ennek ellenére a napraforgó és a kukorica területek döntő többségében csak gyenge (˂10 százalék felületi borítottság) parlagfű fertőzöttség volt megfigyelhető.

A parlagfű növényállományokban szík-6 leveles és virágbimbók elkülönülése fejlődési stádiumba egyaránt megtalálható volt. A ruderális területeken a fejlettebb parlagfű volt a jellemző.

A parlagfű fejlettsége a gabonatábla szegélyébe
A parlagfű fejlettsége a gabonatábla szegélyébe
Fotó: Horváth Józsefné Zsuzsanna
A dél-dunántúli régióban Baranya megyében közepes (˂10-30 százalék felületi borítottság) parlagfű fertőzést tapasztaltak napraforgóban és szójában. A kukorica területek jellemzően gyengén és kisebb mértékben közepesen voltak fertőzöttek. A parlagfű fejlettsége a kultúrnövénnyel borított területeken sziklevelestől a virágbimbók kiemelkedéséig egyaránt megfigyelhető volt. A fejlettebb fenológiai stádiumok a tábla széleken illetve a ruderális területeken voltak jellemzőek.

A közép-dunántúli régióból Veszprém megyékben is döntően gyenge parlagfű fertőzöttség volt a jellemző a kukorica és napraforgó kultúrákban. A ruderális területek is még jól álltak, igaz alacsony fertőzöttségi szinten mindenütt megtalálható volt a parlagfű. A parlagfű kultúrnövénnyel borított területeken sziklevelestől a virágbimbók kiemelkedése fejlettségig egyaránt megfigyelhető volt.

Az észak-alföldi régió egyik jellemzően belvizes megyéjében, Jász-Nagykun-Szolnokban a sok június eleji csapadék ellenére alacsony parlagfű fertőzöttséget tapasztaltak a kukorica és a napraforgó kultúrákban. Hajdú-Bihar megyében igaz nem hullott a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hasonló mennyiségű csapadék, de itt is beindult a parlagfű a kukorica és napraforgó táblákon a belvíz nyomott foltokban és a tábla széleken. A ruderáliákon, valamint az utak mentén itt is mindenütt megtalálható a parlagfű igaz egyelőre gyenge-közepes borítottsági értékkel. A parlagfű fejlettsége ruderáliákon 30-60 cm virágbimbós, a kapás kultúrákban 8-10 levél (szík-2 levél) volt. A repce, őszi búza és az őszi árpa az érése igen előrehald a hónap közepére, az állományokban a csapadékos idő miatt egyre több helyen megtalálható volt a parlagfű szik vagy már 4-8 levél (15 cm) nagyságban.

Rozsban megbúvó parlagfű
Rozsban megbúvó parlagfű
Fotó: Nagy László
Az észak-magyarországi régióból Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a napraforgó területek döntő többsége gyengén (˂10 százalék felületi borítottság) fertőzött volt. A ruderlis területek fertőzöttsége pedig jellemzően közepes (˂10-30 százalék felületi borítottság) mértékű volt. A sziklevelestől a 9 leveles fejlettségi állapotú parlagfűig minden fejlettségű megtalálható volt. Nógrád megyében is hasonlóan alakult a parlagfű helyzet a napraforgó és kukorica gyenge fertőzöttsége volt jellemző. A parlagfű fejlettségére szintén a szík- 9 leveles állapot volt a jellemző de a virágbimbós növények is előfordultak.

A Tiszántúli megyékben a gyengébb fejlettségű gabonákban szinte mindenütt megtalálható volt a szik-4-6 (8) leveles fejlettségű parlagfű. A gabonák parlagfű fertőzöttsége a betakarítást követően figyelmet követel, mivel nem megfelelő tarlóápolás esetén jelentős felületet ad.

„Életre” kelt árpatarló
„Életre” kelt árpatarló
Fotó: Nagy László
A parlagfű szezon „jogszabályi kezdetéig” a szántóföldi kultúrákban már a kultúrnövény fejlettségéből fakadóan a védekezések befejeződtek. A védekezés már csak a ruderáliákon, útszegélyeken, lakott területeken lehetséges. Mindenképp figyelmet követel a tarlók megfelelő kezelése a gabonák „látens” fertőzöttsége miatt. Az idei évben is a kaszálások szakszerű elvégzése lesz az egyik legfontosabb feladat, mivel ha továbbra is csapadékos marad az időjárás a parlagfű gyors regenerálódása, újrahajtása várható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Franciaország betiltja a metám-nátriumot

A francia élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi kormányügynökség az emberi egészségre és a környezetre ártalmasnak nyilvánította, és javasolta a metám-nátrium hatóanyagú készítmények forgalmazásának betiltását, miután Nyugat-Franciaországban több gazdálkodó, illetve a gazdaságok szomszédságában lakó emberek légúti mérgezést szenvedtek a hatóanyag használata után.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

A biológiai sokféleség megőrzendő érték

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. Rendkívüli értéket jelentő haszonnövény fajtáink és állatfajaink hosszú évszázadok alatt, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyok között alakultak ki - fogalmazott Farkas Sándor Eisenstadtban.

Több, mint duplájára drágult a torma

A múlt évinek most több mint duplája a torma ára, az első osztályú gyökér kilójáért 500 forintot adnak a felvásárlók.

Parlagfűszezon: 150 millió forint bírságot szabtak ki idén

A hatóságok helikoptereket is bevetettek a parlagfűvel fertőzött területek felderítésére: idén majd’ 6600 hektárnyit találtak belőlük. A nyár időjárása a gyomnövénynek kedvezett, az allergiásoknak kevésbé: a megszokottnál tovább tartott pollenszezon, amiben nagyjából egymillió honfitársunk érintett.

Szenved a repce, nem jön az eső

A középtávú előrejelzések szerint a következő 10-12 nap során sem valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, pedig az ország jelentős részén hatalmas szükség lenne rá: sokfelé szenved a repce, mely már eleve hiányosan, nehezen, alacsony tőszámmal kelt, az őszi búza kelése pedig többfelé még alig tudott megindulni a száraz talajban.

Árak és folyamatok: termékpályák az AKI nagyítója alatt

A fontosabb hazai termékpályák 2017. évi piaci folyamatait mutatja be az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy friss kiadványa, elsősorban az ártrendeken keresztül. Az előzetes 2017-es mennyiségi információk alapján az anyagban kitérnek a keresleti és a kínálati oldal alapvető változásaira, emellett rövid kitekintést nyújt a következő évben várható tendenciákra.