Back to top

Készül a terv a balatoni nádasok védelmére

Valamelyest csökkent a balatoni nádasok területe, és kis mértékben ugyan, de a minőség is romlott. A most készülő terv szabályozza majd, hogy mely területeken mikor lehet aratni, ez is a nád minőségének javulását szolgálja.

Ötévente felmérik a szakemberek a balatoni nád mennyiségét és minőségét. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az InfoRádiónak elmondta, hogy az előző felméréshez képest, ha nem is számottevően, de

valamelyest csökkent a nádasok területe, a korábbi 1230 hektár most 30 hektárral kevesebb, és minőségben is tapasztalható változás, egyfajta átrendeződés.

A vegetációs térkép alapján öt osztályba sorolják a nádasokat, az első osztály a legjobb, az ötöd osztály a legrosszabb. Az első két osztályba tartozó nád területe 250-260 hektárral csökkent, és ugyanannyival nőtt a harmadosztályba tartozó nádé. Ez utóbbi is még a jó nádak kategóriája, tehát a jó nádakon belül történt az átrendeződés.

Ennek az átrendeződésnek a szakember szerint több oka van, egyfelől a nád szereti a változó vízszintet, nem mindegy, milyen a víz összetétele, milyen a hordalékmozgás. Ugyanakkor megemlítette az emberi beavatkozást, például a nádasba engedély nélkül vágott bejárókat. Ezek azért okoznak problémát, mert a hullámzás nádszigeteket indíthat el. Ugyanakkor, amikor ezek az úszó nádszigetek átérnek a déli partra, ott gyökeret tudnak verni – mondta Csonki István.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hogy nádgazdálkodási terv készül, amely szabályozza majd, hogy mely területeken, mikor lehet aratni, ez is a nád minőségének javulását szolgálja.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Lehetővé válhat a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása

Az Európai Parlament kedden elfogadta álláspontját arról a jogszabálytervezetről, amely a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítását teszi lehetővé, és amely egyúttal hozzájárulhat a vízhiány mérsékléséhez.

Izgalmas gasztrohétvége a Balatonnál

A nagy sikerű 2018-as debütálást követően idén is megrendezésre kerül a Furmint Napok Köveskálon! Furmintra hangolt menüsor, érdekes szakmai előadások, beszélgetések és az ország legizgalmasabb Furmintjai várnak minden kedves érdeklődőt a gasztrofaluként elhíresült balatoni településen.

Így változott algák mennyisége a Dunában

Egy korszakos adatsor elemzésével térképezte fel egy új magyar kutatás, hogyan változik az algamennyiség és -összetétel a Dunában. Az eredmények szerint napjainkban kevesebb az alga, mint negyven éve, amikor jelentősebb volt az ipari és mezőgazdasági szennyezés.

Horgászok figyelem: minden vízterületre kell horgászjegy

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező.

Négy mázsa küsz pusztult el a Balatonnál

Az elmúlt hétvégén Balatonlelle egyik strandján egy esővíz befolyónál négy mázsányi elpusztult szélhajtó küszre lettek figyelmesek a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei. Az esetről lakossági bejelentéseket is érkeztek, valamint az interneten több rémhír is szárnyra kelt.

Nagyszabású élőhely-rekonstrukció várható

A vizes élőhelyek védelme és megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás hatásainak mérséklése kapcsán is, a Kormány éppen ezért 36 milliárd forinttal készül támogatni az ebben érdekelt projekteket a 2020-ig tartó uniós pénzügyi időszakban. A téma legfőbb aktualitásairól a Vizes Élőhelyek Világnapja ünnepi rendezvényen beszéltek a szakemberek.

Közönséges vízimadarunk – de nem kacsa!

A szárcsa azon hazai madaraink egyike, melyet közelebbről nézve szinte lehetetlen összetéveszteni bármi más madarunkkal – koromfekete színezete fehér homlokpajzsával egyedi fizimiskát kölcsönöz számára. Az északi tájak kivételével egész Európában fészkel, hazánkban a nádas tavakon és a halastavakon gyakori, helyenként közönséges.

Az árvízi kockázatok mérséklését modellezik

A Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával kíván hozzájárulni az árvízi kockázatok mérsékléséhez a tavaly kezdődött Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt.

Továbbra is garázdálkodnak a vaddisznók a Balatonnál

Egész éves problémát jelent a Balaton környékén portyázó erdei állaltok károkozása. Megoldás még mindig nincs, de a Balatoni Szövetség újabb egyeztetéseket folytatott az ügyben.