Back to top

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Ebben az esetben is a Kistermelők Lapja olvasójának konkrét esetét elemezzük jogi szempontból. Olvasónk földje közelében egy lovarda működik.

A lovarda üzemeltetője a lovakat kiengedte legelni egy villanypásztorral biztosított legelőre, de nem kellő odafigyeléssel zárta le a villanypásztort, és a lovak kiszabadultak.

Pár ló átügetett olvasónk földjére, és ott legeléssel és a termény letaposásával kárt okozott. Amikor az állatokat olvasónk megpróbálta befogni, azok megriadtak, és további károkat okoztak, kis híja volt, hogy sérüléseket okozzanak olvasónknak. Nézzük meg mindennek a jogi oldalát!

Veszélyes üzemi felelősség

A jelenleg hatályos Ptk. is tartalmaz az állattartó felelősségére vonatkozó szabályokat. Nem éppen bőbeszédűen összesen két mondatba sűríti össze a jogalkotó a lényeget:

aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.

Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel. Ebben az esetben elég egyértelműnek tűnik a helyzet, a lovak tartója, tulajdonosa a legeltetést nem a tőle mint lótartótól elvárható gondossággal szervezte, illetve felügyelte, így őt terheli az állatok által okozott kár.

Mivel itt már az első, enyhébb felelősségi szabály alól sem tudja kimenteni magát a lótartó, nincs jelentősége a második, szigorúbb szabálynak, a veszélyes üzemi felelősségnek. A veszélyes üzemért való felelősség azt jelenti, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy az ebből eredő kárért való felelősségétől csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Ezt az átlagembernek kissé bonyolultnak tűnő szabályt idevágó példával megvilágítva: ha a lovak egy váratlanul felgyulladó tűztől riadnak meg, amit egy arra sétáló dohányos eldobott csikke okozott, és emiatt törnek ki, a lótartó, mint bizonyos értelemben veszélyes állatok tartója a veszélyes üzemi felelősség alól is mentesül.

Ha viszont a lovak a vihar kitörése miatt riadnak meg, és okoznak ezáltal kárt, a lótartó felelős lesz a kárért, mert a lótartónak számolnia kell azzal, hogy az időjárás változása esetleg megriasztja az állatokat. Fontos megjegyeznünk, hogy a lovarda üzemeltetése amúgy fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, tehát ha a lovagoltatással kapcsolatosan keletkezik valamilyen kár (pl. személyi sérülés), úgy a lovarda üzemeltetője e szigorúbb szabály szerint felel. A lovardák működését ezért is szabályozza az állam viszonylag szigorúan, hogy lehetőség szerint elejét vegyék a káreseményeknek.

Fotó: Nényei Borbála

Érdemes-e visszatartani az állatot?

Az itt leírt esethez kapcsolódóan még megemlítjük, hogy a korábbi Ptk. kifejezetten megengedte, hogy a tilosban talált állatot a föld használója visszatartsa mindaddig, amíg az állattartó az okozott kárt meg nem térítette. Ez a 2014 óta hatályos Ptk.-ban így nincs benne, de ez nem jelenti azt, hogy a károsult ezt ne tehetné meg, ha az eset körülményeinek mérlegeléséből az következik, hogy kárának minél gyorsabb megtérítését ilyen módon tudja biztosítani, azonban ebben az esetben átszáll rá az állat tartásáért való felelősség, magáról az állatról is köteles gondoskodni. Így persze kérdéses, hogy érdemes-e az állatot visszatartani, vagy az a célszerűbb, hogy minél hamarabb távolítsuk el a számára idegen földről. Amint ez az elmondottakból látható,

a lovakkal és általában az állatokkal kapcsolatos kártérítési felelősség azon alapszik, hogy az állattartó az uralma alatt álló állat minden egyes „megmozdulásáért” felel,

ezért biztosítania kell, hogy olyan ne történhessen, hogy az állat kikerül az uralma alól, az ő felelőssége és kötelezettsége, hogy az állat ne okozhasson másnak semmiféle kárt. Vigyázzunk tehát a lovainkra, nehogy kártérítést kelljen fizetnünk!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Elhalasztották az egységes dohánytermék-csomagolások bevezetését

Az egyik legnagyobb hatású, kilátásba helyezett változást az a kormányrendelet fogalmazta meg, amely szerint 2019. május 20-ától kizárólag egységes csomagolással ellátott dohánytermékeket lehetne forgalmazni Magyarországon.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Nébih vizsgálat: nem mindegyik citrom állta ki a próbát

Citromokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. A szakemberek 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcsöt vontak komplex ellenőrzés alá.

Christoph Hess átfogó edzése

A nemzetközi IGEQ konferencia előestéjén továbbképzést tartott Christoph Hess, a szervezet élére újonnan megválasztott elnök, nemzetközi díjlovasés lovastusa-bíró, számos könyv, cikk szerzője, társszerzője. A továbbképzés tematikája a különböző korú és képzettségű lovak szemszögéből vizsgálta a képzés során felmerülő nehézségeket, mindezt különböző szakágakon keresztül.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

A cégeknél még nincs karácsony: sok adózási feladat év végére

Noha közelednek az ünnepek, több olyan fontos év végi adózási határidő és választási lehetőség is van, amelyekre a vállalkozásoknak oda kell figyelniük. A Mazars elemzésében többek között összefoglalja a teendőket a társasági adóval, a csoportos társasági adóalanyisággal, a CbCR-ral kapcsolatban.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.