Back to top

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Ebben az esetben is a Kistermelők Lapja olvasójának konkrét esetét elemezzük jogi szempontból. Olvasónk földje közelében egy lovarda működik.

A lovarda üzemeltetője a lovakat kiengedte legelni egy villanypásztorral biztosított legelőre, de nem kellő odafigyeléssel zárta le a villanypásztort, és a lovak kiszabadultak.

Pár ló átügetett olvasónk földjére, és ott legeléssel és a termény letaposásával kárt okozott. Amikor az állatokat olvasónk megpróbálta befogni, azok megriadtak, és további károkat okoztak, kis híja volt, hogy sérüléseket okozzanak olvasónknak. Nézzük meg mindennek a jogi oldalát!

Veszélyes üzemi felelősség

A jelenleg hatályos Ptk. is tartalmaz az állattartó felelősségére vonatkozó szabályokat. Nem éppen bőbeszédűen összesen két mondatba sűríti össze a jogalkotó a lényeget:

aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.

Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel. Ebben az esetben elég egyértelműnek tűnik a helyzet, a lovak tartója, tulajdonosa a legeltetést nem a tőle mint lótartótól elvárható gondossággal szervezte, illetve felügyelte, így őt terheli az állatok által okozott kár.

Mivel itt már az első, enyhébb felelősségi szabály alól sem tudja kimenteni magát a lótartó, nincs jelentősége a második, szigorúbb szabálynak, a veszélyes üzemi felelősségnek. A veszélyes üzemért való felelősség azt jelenti, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy az ebből eredő kárért való felelősségétől csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Ezt az átlagembernek kissé bonyolultnak tűnő szabályt idevágó példával megvilágítva: ha a lovak egy váratlanul felgyulladó tűztől riadnak meg, amit egy arra sétáló dohányos eldobott csikke okozott, és emiatt törnek ki, a lótartó, mint bizonyos értelemben veszélyes állatok tartója a veszélyes üzemi felelősség alól is mentesül.

Ha viszont a lovak a vihar kitörése miatt riadnak meg, és okoznak ezáltal kárt, a lótartó felelős lesz a kárért, mert a lótartónak számolnia kell azzal, hogy az időjárás változása esetleg megriasztja az állatokat. Fontos megjegyeznünk, hogy a lovarda üzemeltetése amúgy fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, tehát ha a lovagoltatással kapcsolatosan keletkezik valamilyen kár (pl. személyi sérülés), úgy a lovarda üzemeltetője e szigorúbb szabály szerint felel. A lovardák működését ezért is szabályozza az állam viszonylag szigorúan, hogy lehetőség szerint elejét vegyék a káreseményeknek.

Fotó: Nényei Borbála

Érdemes-e visszatartani az állatot?

Az itt leírt esethez kapcsolódóan még megemlítjük, hogy a korábbi Ptk. kifejezetten megengedte, hogy a tilosban talált állatot a föld használója visszatartsa mindaddig, amíg az állattartó az okozott kárt meg nem térítette. Ez a 2014 óta hatályos Ptk.-ban így nincs benne, de ez nem jelenti azt, hogy a károsult ezt ne tehetné meg, ha az eset körülményeinek mérlegeléséből az következik, hogy kárának minél gyorsabb megtérítését ilyen módon tudja biztosítani, azonban ebben az esetben átszáll rá az állat tartásáért való felelősség, magáról az állatról is köteles gondoskodni. Így persze kérdéses, hogy érdemes-e az állatot visszatartani, vagy az a célszerűbb, hogy minél hamarabb távolítsuk el a számára idegen földről. Amint ez az elmondottakból látható,

a lovakkal és általában az állatokkal kapcsolatos kártérítési felelősség azon alapszik, hogy az állattartó az uralma alatt álló állat minden egyes „megmozdulásáért” felel,

ezért biztosítania kell, hogy olyan ne történhessen, hogy az állat kikerül az uralma alól, az ő felelőssége és kötelezettsége, hogy az állat ne okozhasson másnak semmiféle kárt. Vigyázzunk tehát a lovainkra, nehogy kártérítést kelljen fizetnünk!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt és turizmus: farm a Mátra-alján

Nagy utat tett meg a kecsketej és sajt, mire megjelent a piacon, vagy a neves éttermekben. Aki ma fog a kecsketartásába, annak már könnyebb a helyzete, bár a kitartás és az elhivatottság nélkül kódolva van a kudarc. A Nagyrédei Kecskefarm tulajdonosa, Sánta Judit nem tíz, vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a szakmát, amikor már kezdett a köztudatban megjelenni a kecskesajt, hanem jóval korábban.

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

Bevált az indiai dolgozó a tehenészetben

Mára az ország több tehenészetében is dolgoznak külföldi vendégmunkások, miután helyi, magyar munkaerőt nem nagyon lehet találni az állatokkal való munkára. A bevándorlók közül is kiemelkednek az indiai dolgozók, akikkel nagyon jó tapasztalatok vannak az ország több tehenészetében is. Egyikük, Sandeep Kumar nyilatkozott a magyarmezogazdasag.hu-nak.

Hölgyek nyeregben

Mezőhegyes 235 esztendővel ezelőtt alapított ménesbirtoka adott otthont a Lovász Szakma Kiváló Tanulója Országos Verseny idei döntőjének. A szervezők a hazai lovaskultúra szimbolikus helyszínének értékeit bemutatva igyekeztek ráirányítani a szélesebb közönség figyelmét e tradicionális hivatásra. Mint kiderült, a képzés különösen népszerű a hölgyek között: a döntőbe ugyanis kizárólag lányok jutottak be.

Eb a vadász kutya nélkül II.

A vadászkutyafajtákat több csoportra lehet tagolni. A különböző típusú vadászatokra más és más adottságú kutyafajták alkalmasak leginkább. A fajták a vadászaton belül eltérő feladatokra használhatók, és a bennük lévő ösztön felcsiszolásával hozható ki belőlük a legtöbb.

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Hódmezővásárhely: az államtitkár együttműködést ígért

Megújult épületben, új infrastruktúrával körülvéve várta a már hagyományos díjátadóra a 26. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szervezői csapata az érintett cégeket és újságírókat. A kiállítás idén az OMÉK társrendezvénye is.

Ha hangos a kolomp...

Egy müncheni bíróság elutasította egy bosszús házaspár keresetét, amit a szomszéd hangos tehénkolompjai miatt nyújtottak be. A Münchenhez közeli Holzkirchenben lakó házaspár első keresetét 2015-ben nyújtotta be és a minap elutasított legutolsó próbálkozás ellenére is a fellebbezést tervezik.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.