0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

„Multifunkcionális” családi gazdaság: összetett ökofarm a vidék jövője

Az elhagyott zártkertek hasznosításának egyik lehetősége a ligetes legelők kialakítása, több kertre kiterjedő környezetkímélő állattartás, mint ahogyan az elhagyott porták udvarait is lehetne hasznosítani juhok legeltetésével, termékeik feldolgozásával. Egy ilyen kezdeményezésről számol be olvasónk, aki sikeres biogazdálkodó.

A férjemmel már a megismerkedés után, úgy döntöttünk, hogy közös életünket tanyasias környezetben folytatjuk.

Mindketten felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezünk, korábbi munkáink is a mezőgazdasághoz kapcsolódtak, a férjem nagyszülőktől örökölt földeket, az én családomban mindkét ágon gazdálkodtak.

A folyamatos fejlődés, állandó tanulás hívei vagyunk, agrármérnök diplomámat Keszthelyen szerezem. A férjem vadgazda mérnök, halászati, természetvédelmi, vízügyi szakmérnök és ökológiai gazdálkodási mérnök. Ezzel a háttérrel vágtunk bele a közös gazdálkodásba, mely először csupán szántóföldi növénytermesztéssel és némi gyepgazdálkodással indult, többnyire bérmunkában. A nagyobb változást a 2015-ban elnyert fiatal gazda támogatás hozta meg, ezáltal gazdálkodásunkat kibővítettük állattartással, szőlő- és gyümölcstermesztés, méhészettel, emellett saját gépek, eszközök beszerzése is lehetővé vált. Másfél éve született kislányunkról neveztük el Boróka Farmnak.

A több lábon állás elvére alapozzuk a gazdaságot, ami részint tudatos, de e mellett sokszor a lehetőségek találnak meg minket.

Növénytermesztés, gyepgazdálkodás

Szemléletünkből adódóan nem volt kérdés, hogy a szántóföldi növénytermesztést körülbelül 25 ha-on 2016 óta ökológiai gazdálkodás keretében végezzük, amelyhez a kezdő lökést az erre irányuló támogatás adta, hiszen a biogazdálkodásra való átállási időszak alatt kisebb haszonnal számolhatunk. Ekkor már be kell tartani a szigorú szabályokat, azonban ökológiai jelölésű termékként még nem értékesíthetjük a terményeket. A kitartás azonban reméljük, meghozza a várt sikert.

Natura 2000 gyepterületek nagyobb odafigyelést igényel, elsősorban az inváziós fajokra való tekintettel.

De szerencsére e kaszálók biztosítják állataink számára a téli szálastakarmány jelentős részét.

Szőlő- gyümölcstermesztés

Amikor lehetőségünk adódott egy nagyobb szőlő terület megvásárlására nem volt kérdés belevágunk- e. Szekszárdon nőttem fel, ahol mindenki foglalkozik szőlőtermesztéssel, szüleimnek is volt egy kisebb területe.

1,5 hektáron Kadarka és Bianca fajtákkal dolgozunk agrárkörnyezetgazdálkodási program keretében. A termést egyelőre nagyobb borászatoknak értékesítjük, kis mennyiségben saját részre készítünk bort,

ezt szeretnénk fejleszteni, hogy akár kézműves bor készítéséhez is keressük a lehetőségeket. A tanyával megvásárolt gyümölcsössel is hasonló cipőben járunk. Elsősorban alma, szilva, körte tájjellegű fajtái alkotják. Mindezekre megoldás lehet az ökológiai gazdálkodás keretében történő saját feldolgozás, melyet vidékfejlesztési pályázatokból remélünk, a döntés azonban nagyjából egy éve még nem született meg. Bodzatelepítés szintén pályázatból valósulhatott meg 1,5 ha-on.

A méhészetünk

Méhészetünk az országos átlaghoz igazodó, többnyire 50 családos méhészet. Egy konténerből áll, nagyboconádi rendszerű. És tényleg áll, hiszen álló méhészet vagyunk. Szerencsére némi keresgélés után egy nagyon ideális területre bukkantunk, ahol az év nagy részében kiváló méhlegelők állnak rendelkezésre, egyben egy nagyobb természetvédelmi területen van.

Ez az álló méhészet számunkra ideális, hiszen vándoroltatásra nincs módunk a többi haszonállat mellett, illetve a méhek ellenálló-képessége is jobb, hiszen kisebb fertőzés és egyéb betegségek kockázata.

Akác, aranyvessző, hárs és a kedvencünk a kitűnő gyógynövényes vegyes virágméz.

Rackák az elhagyott portákon

Számomra azonban legizgalmasabb az állattartásunk kialakulásának története. Én soha nem foglalkoztam állattartással, mégis mindig érdekelt, a férjem családjában mindig is helyet kapott a juhtartás. Így került „két fűnyíró merinó juh „a portánkra, amit akkor még nem tudtunk, hogy ez csak a kezdet.

Mindenféleképpen szarvasmarhával és juhtartással szerettünk volna foglalkozni, erre némileg alkalmas homoki legelőterületünk hasznosításával.

A több mint 20 egyedből álló birkanyájunk elsősorban hortobágyi magyar rackák, egyenesen Akasztóról érkeztek.

A rackák beszerzésében a tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének támogatása segített. Kiváló törzskönyves tenyészkosunknak köszönhetően a következő évre minden bizonnyal megduplázódik a birkaállományuk. A faluban sajnos jelentős a nem lakott porták száma. Jelenleg a nyáj elsősorban ezeknek a nem lakott falusi portáknak a karbantartását végzi, illetve legelőterület is rendelkezésre áll.

Zártkert és kárpáti borzderes

Amikor a szarvasmarha fajtákat vettük számba, kezdetben nem értettünk egyet a férjemmel. Én a kisebb testű, könnyen kezelhető fajták (pl.: jerseyt) mellett álltam ki, a párom – mivel hivatásos természetvédőként dolgozik a nemzeti parkban – természetesen őshonos fajtát szeretett volna, többnyire a szilaj magyar szürkeszarvasmarhát, esetleg a tartási körülményekre ennél igényesebb magyartarkát.

Hosszadalmas gondolkodás után a megoldást a Kistermelők Lapjának egyik száma hozta meg, mert az egyik lapban szerepelt egy számunkra ismeretlen, sosem halott és látott fajta leírása, a kárpáti borzderes szarvasmarháé.

Ez mindkettőnk érdeklődést felcsigázta, hiszen mindenben megfelelt az igényünknek, a terület igényeinek. Ezután kezdtük felderíteni beszerzési lehetőségeket, egy ideig sikertelenül. Majd később rátaláltunk a Polyán Egyesületre. Itt egy várakozó listára kerültünk a vásárlási igényünkkel, sorszámot kaptunk, ha jól emlékeszem 180 körüli számmal. Ez persze nem volt túl bíztató, ezért kerestük a külföldről való vétel lehetőségét, elsősorban Romániából, ami uniós ország és ahol ebből a fajtából még nagyobb létszám létezik. Bonyolultnak és költségesnek tűnt. Ekkor apróhirdetést is böngészve két egyedre bukkantunk, melyeket az alsómocsoládi önkormányzattól vásároltuk meg. Nagyon örültünk nekik, ők voltak Kamilla és Tulipán. Kamilla világosabb színezetű, Tulipán pedig a sötétebb változat.

Szállítás, adásvétel sürgőssé vált az önkormányzat részéről. 2017 januárjában igen kemény tél volt, váratlanul ért, félig voltunk elkészülve a férőhelyükkel, azonban kiváló erőnlétben voltak az állatok, így gyorsan beilleszkedtek környezetükbe. Majd márciusban megcsörrent a telefon, a Polyán Egyesülettől hívtak a várólistán előbbre kerülhettünk, hiszen többen lemondtak az állatokról. Nagyon örültünk, Mikóházáról két üszőborjút hozhattunk el.

A későbbi biztos szaporulat érdekében, az idén sikerült megvásárolni egy már ivarérett bikaborjút a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság parádi telephelyéről.

Jelen pillanatban ez az öt példány alkotja a törzsállományunkat, várjuk a sikeres vemhesülés után a borjakat. Az állatokat az éjszakai pihenőhelyük mellett lévő, gyepterületen legeltetjük.

Ez a gyepterület egykoron szőlő- és gyümölcsgazdálkodás helyszíne volt, zártkerti ingatlanokból álló közel 20 hektáros zártkerti tömb. Ezeket a zártkerteket, mint az ország nagy részén, itt is elhagyták, a hasznosításuk megoldatlan.

A nagyrészt felhagyott, kis ingatlanméretek adásvételi vagy haszonbérleti procedúráját az új földtörvény jelentősen megbonyolítja. Ezen a jogi úton végig kellett menni. Mára a terület homoki gyepterületté regenerálódott, helyes kezelésének szükségessége az ott jelenlévő kulturális, táj és természeti értékeinek megőrzése céljából nem kérdéses. A ligetes legelőn az egykori tájfajták egyedei díszlenek. Ezek a gyümölcsfák csökkentik a szárazodás hatásait, és fás legelő jelleget kölcsönöznek a területnek. Nem mellesleg a lehullott gyümölcsöt a legelő állatok előszeretettel fogyasztják.

Helyreállítja a környezetet

Mivel a fajta kiválóan alkalmas a háztáji állattartásra, az ilyenforma falusi szarvasmarhatartás újbóli fellendítésének is fontos eszköze lehet. A kárpáti borzderes fajta rendkívül ellenálló szervezetű és jól alkalmazkodik a legelő állapotváltozásaihoz. Legelési technikája több szempontból előnyösebb, mint más fajtáké. Több magasságban is legel és a legelőn található növények között kevésbé válogat.

Megfelelő tartás esetén szelíd, átengedő természetű. A fajta hasznos élettartama meglehetősen magas, a borzderes tehenek hasznos élettartamban megközelíthetik akár a 20 évet is, persze mi csupán néhány éve tartjuk, de nem elhanyagolható szempont.

Betegségekre nem fogékony, ridegtartásra alkalmas, emellett jól tűri az istállós tartást is. Őshonosságának genetikai vizsgálata jelenleg is zajlik. Így a fajta hasznosítása, tartása, tulajdonképpen fajtamentés is egyben. Bízom benne, hogy az új agrártámogatási ciklusban már megjelenik az őshonos fajták között. Mindezek alapján tehát kiválóan alkalmazható, a hasonló adottságú területeken folytatott ökológiai gazdálkodásban is! Fontos, hogy kettős hasznosítású, koncentrált tejű fajta. A legeltetés kezdetén jól megfigyelhető volt a gyepterületen, hogy az állatállomány elsősorban a mélyebb fekvésű, üdébb részeken legelt – többnyire az egyszikűek szál-, kisebbrészt aljfüveit. Az elhanyagolt gyepterület helyreállítását a legeltetett állatok a leszáradt lágyszárúak legelésével, a terület természetes trágyautánpótlásának biztosításával, a besarjadás megakadályozásával szépen elvégezték. A kora őszi csapadékos időszakban a terület lágyszárú növényzetének lehetősége volt kisarjadni, hiszen a több éves, „befilcesedett”, beszáradt, szövedékszerű gyepszőnyeg, az un. gyepnemez a legelés és a taposás hatására megnyílt. A patanyomok okozta taposási kár még csapadékosabb időszakban sem keletkezett, ezen az érzékeny homoki gyepen.

Az egyedek tiszteletben tartják a villanypásztor vezetékét, a legelő jól szakaszolható. A reggel kihajtott, de inkább „kikísért” állatok a napi ritmus beálltát követően, naplemente után fegyelmezetten bekísérhetőek az éjszakai pihenőhelyükre.

Mindezek ellenére a kárpáti borzderes fajta 0,6-0,7 állategység/ha legelőnyomással bátran legeltethetőnek bizonyult ezeken a gyengébb adottságú homoki gyepeken.

A jövő a feldolgozás

Így valósul meg nálunk a több lábon állás elve. Legfontosabb fejlesztési irányunk jelenleg a feldolgozás kialakítása. Tervezzük a jövőben kistermelőként a méz és méhészeti termékek előállítását, ezekre már most is igény van. A gyümölcs és szőlő feldolgozásban talán a még döntésre váró vidékfejlesztési pályázatok pozitív elbírálása segíthetne. Vemhesülés után tejfeldolgozásban törjük a fejünket, elsősorban hosszan érlelt prémium minőségű sajtok készítése a tervünk.

Agócs-Paluska Éva; Homokmégy

Forrás: Kistermelők Lapja