Back to top

A biomassza kapacitás kiaknázásához több támogatás kell

Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően hétfőn.

A miniszter az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kiemelte, Magyarország a kiterjedt mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati tevékenységének köszönhetően biomasszában kiemelten gazdag terület, ugyanakkor a biomassza kapacitásnak jelentős része még mindig kiaknázatlan.

A potenciál kihasználásához elengedhetetlen az uniós kutatási és fejlesztési források igénybevétele, amelyekből jelenleg elsősorban a korábban csatlakozott, nyugati tagállamok részesednek.

A kelet-közép-európai tagállamok részesedése ezekből a forrásokból mindössze 10 százalék körüli. Ezen az egyenlőtlen helyzeten mindenképpen változtatni kell a jövőben - emelte ki a tárcavezető.

Tájékoztatása szerint az uniós agrárminiszterek ülésükön az Európai Biomassza Alapú Gazdasági Stratégiáról vitáztak, amelynek kapcsán Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos támogatásáról biztosította a két éve magyar javaslatra elindított, a Kelet-Közép-Európában meglévő biomassza potenciál kihasználását célzó Bioeast kezdeményezést.

"A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének kulcsa a minél magasabb hozzáadott értékű feldolgozás, ehhez nyújthat segítséget a brüsszeli kutatási és innovációs alapok minél jobb kiaknázása"

- hangsúlyozta a miniszter.

Mint elmondta, a tanácskozáson tájékoztatást adott a novemberben Budapesten megszervezett nemzetközi Bioeast konferenciáról, amely a térségbeli országok biomassza alapú gazdaságának kutatási és innovációs potenciáljának kiaknázását célozta. A beszámoló szerint a konferencián egyetértés mutatkozott abban, hogy

a biomassza alapú gazdaságot érintő stratégiai kutatási és innovációs területek fejlesztésében nagy lehetőségek vannak, ideértve a mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszereket, az édesvízi akvakultúrát, az erdőgazdálkodást,

valamint a fenntartható termelést és biomassza feldolgozást. Ezen tematikus területek előtérbe helyezése jelentheti a megoldást arra, hogy a jövőben nagyobb részesedés jusson Kelet-Közép-Európának az Európai Unió Horizont 2020 és Horizont Európa nevű kutatási keretprogramjainak agrár-kutatás-fejlesztésre fordítható forrásaiból - húzta alá.

Nagy István szerint kiemelt feladat a hazai biomassza alapú gazdaság fejlesztése annak érdekében, hogy az agrárgazdasági szereplők számára is elérhetőek legyenek az uniós és hazai iparfejlesztési stratégiai intézkedések. Fontos célnak nevezte, hogy

a biomassza alapú gazdaságfejlesztésből származó előnyöket helyi szinten lehessen hasznosítani, ezzel is elősegítve a fenntartható gazdasági növekedést.

Ebben segíthet a magyar javaslatra a visegrádi országok körében indult, jelenleg már 11 kelet-közép-európai EU-tagország által támogatott és az Európai Bizottság által is pozitívan fogadott Bioeast elnevezésű kezdeményezés - húzta alá az agrárminiszter.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Elismert az uniós élelmiszerbiztonsági modell, de nem elég ambíciózus

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint, noha a fogyasztókat az élelmiszerekben található veszélyes vegyi anyagoktól megvédő uniós rendszer kellően megalapozott, jelenleg túl ambiciózusnak bizonyul. Az Európai Bizottság és a tagállamok nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy a rendszer működését maradéktalanul biztosítsák.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Átláthatóbbá válhat a peszticidek uniós engedélyezési eljárása

A növényvédő szerek (peszticidek) uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé tévő tervet szavazott meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.