Back to top

Hajdina: sikernövény a láthatáron

A Kárpát-medence legtöbb táján ma már sokaknak törni kell a fejüket a hajdina szó hallatán. Kivételt jelent ez alól Kárpátalja, mert itt a legtöbb háztartásban ez a gabonaféle, illetve a belőle készülő ételek a főmenüben szerepelnek.

Errefelé ezt a növényt tatárkának, illetve szláv hatásra grecskának is nevezik. Kétségkívül mindez a szovjet örökség része, hisz például a hadseregben a bakák kedvelt ételei közé tartozott. Nem véletlen, hogy hamar megkedvelték a magyar fiúk is, hisz csak újra hozzá kellett szokni, mivel elődeink jól ismerték.

Virágzó hajdinamező közepében

Törvényszerű, hogy mostanra nemcsak a reformkonyha hívei fedezték fel a vitaminokban, rostokban és mikroelemekben egyaránt gazdag növényt. Ez idő tájt már nemcsak húsokhoz készítenek belőle köretet, de levesek fontos tartozéka is. Megyénkben jó ideje hódít a hagyományos liszt hozzáadásával hajdinából készült kenyér, és népszerűsége továbbra is töretlen. Aki pedig abban a szerencsében részesült, hogy megkóstolhatott e gabonafélével töltött májas vagy véres hurkát, az még ma is elismeréssel szól róla. De ennél persze több kell ahhoz, hogy a tatárka a kárpátaljai magyar gazdák egyik sikernövényévé váljon.

– A grecska rohamosan növekvő népszerűségének egyik legfőbb oka, hogy jól beilleszthető a vetésforgóba – magyarázza Huszár Péter, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének alelnöke.

– Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy elhúzódik legfőbb, egyben legtöbb jövedelmet adó takarmánynövényünk, a kukorica betakarítása. Emiatt le kell mondanunk arról, hogy ezekben a későn, november végén-december elején letakarított és felszántott táblákba őszieket vessünk. A tavaszi kalászosok – talán az egyetlen zab kivételével – nálunk rendre oly kevés termést adnak, hogy gazdatársaink többsége egy ideje lemondott róluk. Takarmánynövényeket pedig a drasztikusan lecsökkent állatállomány miatt nem vetünk. Így kerül a képbe a hajdina.

Úgy tudom, hozam tekintetében a tatárka messze elmarad például az őszi búzától.

– Ez kétségtelen tény. Nem véletlenül hangsúlyoztam a növénynek a vetésforgóban betöltött szerepét. Másfél-két tonna termés nálunk már igen jónak számít. De ne feledjük, hogy ennyi tatárka piaci értéke ugyanannyi, vagy valamennyivel még több is, mint 50–55 mázsa kiváló minőségű búzáé. A ráfordítások mértéke pedig jóval szerényebb. Nagy előnye a növénynek, hogy vele kapcsolatban értékesítési gondok nem merülnek fel.

Akkor könnyű megjósolni, hogy ezen a tájon hamarosan boldog-boldogtalan tatárkát fog termeszteni.

– A dolog mégsem ilyen egyszerű. Mert a grecska esetében is azt tapasztaljuk, hogy nem a frissen levágott, a kombájn alól eladott terménynek van igazán jó ára, hanem annak, amelyik már túljutott az elsődleges feldolgozáson. Növényünk esetében ez hatványozottan érvényesül. Mivel emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-alapanyagról van szó, meg kell szabadítani a magot igen kemény külső burkától. Ez pedig meglehetősen összetett folyamat, az egyik eljárás szerint párolásból és roppantásból áll.

A lényeg: a hajdina jövedelmező termesztéséhez szükség van egy csomagoló berendezéssel is ellátott hántoló gépsorra.

És itt kerülnek versenyelőnybe a KMVSZ tagjai, mivel a magyar állam anyagi támogatásának köszönhetően nekünk az ősszel sikerült beszerezni az említett gépsort, amelynek beüzemelése most van folyamatban. Bizonyára sokan hallottak róla, hogy a Kárpát-medence külhoni magyar nemzetrészei közül elsőként a mi megyénkben sikerült termelői-értékesítő szövetkezetet létrehozni, amely a KMVSZ égisze alatt működik. A gépsort a továbbiakban önfenntartó, és nem profitorientált módon kívánjuk üzemeltetni, emellett megszervezzük a lehántolt, becsomagolt termény közös értékesítését is. Ezek ismeretében bizonyára nem meglepő, amit mondok: Kárpátalján rajtunk kívül gyakorlatilag senki más nem termeszt tatárkát.

A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető

Merthogy tavaly már kipróbálták magukat.

– Így igaz. Szövetségünk vásárolt 100 hektárra való vetőmagot, és szétosztottuk a téma iránt érdeklődő harmincöt gazda között. A próbaév – mint ahogy az várható volt – szerény eredményeket hozott.

Kiderült, hogy bár a hajdina igénytelen növénynek számít, mégis meghálálja a hektáronként 100–120 kilogrammos mű­trágyaadagot, főként az ammónium-nitrátot.

Ami leginkább visszavetette a hozamot, az a nyár közepén beköszönt, két hónapon át tartó aszály, ami szétfoszlatta egyebek mellett a kukoricatermesztők bő terméssel kapcsolatos reményeit is. Bízom benne, hogy idén mindez jobban sikerül. Úgy látom, mások is így vannak vele, mert ezekben a napokban tagtársaink közül egyre többen jelzik, hogy szeretnének grecskát termeszteni. Különösen azoknak a méhészeknek a körében nagy az érdeklődés, akik rendelkeznek néhány hektárnyi szántóval.

Hallottunk róla: a virágzó hajdinatábla kiváló méhlegelő.

– Ha a grecskát főnövényként termesztjük, és május elején kerül a szaporítóanyaga a földbe, akkor a tábla július közepétől már teljes pompában virágzik, méghozzá jó hosszan. Így hasznos rovarjaink megfelelő mennyiségű virágporhoz és nektárhoz jutnak éppen akkor, amikor egy ideje már tart az ínséges időszak. Megfigyeltük, hogy egy ilyen tábla a legrosszabb esetben is kiváltja az őszi serkentő etetést. Ha pedig minden összejön, akkor jókora adag mézet pergethetünk ki. Méhésztagozatunk 160 főből áll, ami 7–8 ezer méhcsaládot jelent. Ha nekik számottevő segítséget tudunk nyújtani, már megérte.

Az egyik gazdafórumon ön arról beszélt, hogy jó néhány mezőgazdasági termény esetében érdemes lenne Kárpát-medencei dimenzióban gondolkodni.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

– Ilyen a hajdina termesztése és értékesítése is. A Kárpátaljára látogató magyarországi turisták közül sokan megkóstolják itt-tartózkodásuk során a hajdinával készült ételeket, és legtöbbjük nyomban megkedveli őket, elismeréssel szól róluk. Ez több ezer látogatót jelent évente. Közülük egyre többen ismerik fel: nagyon fontos, hogy egészséges élelmiszereket fogyasszunk, és belátják, hogy egy ilyen kivételesen kedvező táplálkozás-élettani és gyógyhatású növénynek, illetve a belőle készült ételeknek a mindennapi étkezés részévé kell válniuk. Van egy merész álmunk: vajha egyszer számos magyarországi élelmiszerüzlet polcán megtalálható lenne az általunk termesztett, feldolgozott és csomagolt hajdina!

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhcsípések dícsérete

A méhcsípéssel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak kiképzett szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Cirokból származó rovarriasztók

Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy a cirok által termelt, flavonoidoknak nevezett vegyületek képesek-e védelmet biztosítani a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) ellen.

Gluténmentes ételek az éttermekben?

Az élelmiszerekben még egy egészen kis mennyiségű glutén is gondot okoz a lisztérzékenységtől szenvedők számára, és az éttermek azok, ahol a legnehezebb elkerülni a glutén fogyasztását.

Egy rövid kilovaglás is aranyat ér a lónak

Egy új kutatás szerint már napi 25 perc kevésbé megerőltető mozgás is jótékony hatással lehet a lovak egészségére, függetlenül attól, hozzájárul-e a súlyvesztésükhöz vagy sem.

Tájegységi iroda és új eszközpark a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreinek

Magyarország egynegyede természetközeli állapotban megmaradt terület, amire közösen kell vigyáznunk - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Béda-Karapancsa Tájegységi Iroda átadóján, szerdán Kölkeden.

Mesterséges vízpótlással elkerülhető az aszály

Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

Tart a támogatási szezon: állatjólét és egységes kérelem

A tavasz nem csupán az ilyenkor esedékes munkák, hanem a támogatások igénylésének fő időszaka is. Ezen a téren voltak és vannak teendők, hiszen a minap zárult le az emelt összegű baromfi állatjóléti támogatás igénylése és április 9-től beadhatók az egységes támogatási kérelmek is.

Egyeztettek az erdélyi gazdaszervezetek

Március elején volt a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) éves egyeztető fóruma Szovátán, amelyen a fórum általános bizottságának ülését is megtartották, és amin a szakemberek mellett magyarországi meghívottak és székelyföldi falugazdászok vettek részt.