Szerző: Csóli Virág

Talán ezzel a gondolattal lehet leginkább érzékeltetni, miért vált korunk egyik legégetőbb környezeti és mezőgazdasági kihívásává a talajok állapotának romlása. A becslések szerint a termőterületek jelentős részét érinti a talajdegradáció, miközben a klímaváltozás hatásai egyre látványosabban megmutatkoznak aszályok, szélsőséges időjárási jelenségek és csökkenő terméshozamok formájában.

A talajleromlás problémájára kereste a válaszokat a Magyarországon első alkalommal megrendezett SOILATHON innovációs verseny. A Soil Innovation Partnership (SIP) kezdeményezés részeként, a Nemzeti KAP-hálózat és a HUN-REN ATK Talajtani Intézet szervezésében megvalósult eseménynek június 16-án az Agrárközgazdasági Kutatóintézet adott otthont.

Híd a szakmai szereplők között

A rendezvényen előadásokkal hangolták a versenyzőket a témára. Bakacsi Zsófia, a HUN REN ATK Talajtani Intézet kutatója rávilágított arra, hogy a talaj nem csupán a növénytermesztés közege, hanem a klímavédelem egyik legfontosabb eszköze is. A talaj felső 30 centiméterében található a szénkészlet jelentős része, egyes becslések szerint akár a teljes talajszén-tartalom fele is ebben a vékony rétegben koncentrálódik.

Sztahura Erzsébet agrármérnök, talajügyi tanácsos, a Nemzeti KAP-hálózat Zöld Támogató Egységének munkatársa szerint ennek következménye egy olyan ördögi kör, amelyben a gyengülő talaj egyre sérülékenyebb növényeket nevel, a termelők pedig egyre nagyobb mennyiségű külső input­anyaggal próbálják fenntartani a terméshozamokat. A regeneratív gazdálkodás ugyanakkor lehetőséget kínál ennek a folyamatnak a megfordítására. A növényi maradványok visszaforgatása, a mulcsozás, a takarónövények alkalmazása vagy a forgatásmentes művelés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy néhány év alatt újra élő, egészséges talaj alakuljon ki.

A talajállapot romlásával kapcsolatos tudásátadásban kiemelkedő jelentősége van a Nemzeti KAP-hálózatnak, amelyről Kránitz Lívia, a Nemzeti KAP-hálózat Innovációt és Digitalizációt Támogató egységének vezetője beszélt. Előadásában hangsúlyozta: a KAP-hálózat hidat képez a különböző szakmai szereplők, például kutatók, gazdálkodók, jogszabály-alkotók munkájának összehangolásában. A talajdegradációval kapcsolatos kihívások ugyanis akkor kezelhetők igazán hatékonyan, ha együttműködésben, a különböző tudásterületek összehangolásával közelítünk hozzájuk.

Fontos visszaigazolás

A győztes Földi Erők csapatát mezőgazdasági mérnök hallgatók alkották, akik elkötelezettek a talajok javítása mellett. Elmondásuk szerint az egyikük az interneten találkozott a felhívással, és mivel éppen talajtant tanultak az egyetemen, jó lehetőségnek látták, hogy tudásukat gyakorlati megmérettetésen is próbára tegyék. Az első helyezést fontos szakmai visszaigazolásnak tartják, amely megerősítette őket abban, hogy a félév során végzett szorgalmas munkájuk nem volt hiábavaló. A verseny során szerzett pozitív csapatmunka-élmény szintén meghatározó volt számukra. Úgy vélik, a fiatalok közül még mindig kevesen foglalkoznak az agrárium és a környezetvédelem kihívásaival, ezért kellenek az olyan kezdeményezések, amelyek felkeltik az érdeklődést a talajvédelem és az innovatív megoldások iránt.