Laboratóriumban, meztelencsigákat tettek háromféletípusú szójára – kezeletlen szójára, fungiciddel kezelt magból és tiametoxámmal kezelt magból kelt szójára. A kutatócsoport nyomon követte a meztelen csigák testsúlyát és életben maradását. Ezután, a kezelt növényekről gyűjtött csigákat ragadozó futrinkáknak adták táplálékul. Itt is mérték a csigák pusztulását és a mérgezés tüneteit a bogarakon.
Szabadföldi kísérletekben, a kutatók kezeletlen vagy neonikotinoiddal kezelt magokkal vettetek be néhány kb. 0,1hektáros területet. A kísérleti területen figyelték a növényekmegtelepedését, növekedését, a meztelen csigák és predátoraik populációit. A területről mintákat gyűjtöttek és a talajban,a növényekben, a meztelen csigákban és bogarakban megmérték a neonikotinoid szintjét. Az eredmények szerint a fungicidek és a neonikotinoid inszekticid hatástalan volt a meztelencsigákra, valószínűleg azért, mert ezek puhatestűek és nem rovarok. A meztelen csigákból azonban a futrinkákba jutott át az inszekticid, ami a futrinkák több mint 60 százalékának károsodását vagy pusztulását eredményezte. Szabadföldön, a neonikotinoidos kezelés lenyomta a ragadozó rovarokaktivitását és így a predációs nyomás alól felszabadult csigák kipusztították a növények 19 százalékát, ami 5 százalékos termésveszteséghez vezetett.
Forrás: news.psu.edu
