Két évtizeddel ezelőtt francia gazdák egy csoportja hívta fel a figyelmet az akkor még szokatlan jelenségre, a méhek hirtelen kaptárelhagyására. Ez a jelenség mára globálissá vált, különösen azokban az országokban figyelhető meg, melyekben igen magas fejlettségi szinten folyik mezőgazdasági termelés. Azóta számos tudós felhívta a figyelmet arra, milyen következményekkel járhat az, ha a világ méhek nélkül marad.
Az Európai Unió a méhpusztulással kapcsolatban először 2014-ben folytatott vizsgálatot, mely eredményei országonként eltérőek voltak, a pusztulás mértéke 3,5 és 33,6 százalék között mozgott. A jelenség valós veszélyt hordoz, hiszen a méhektől és az általuk végzett megporzástól függ a mezőgazdaság termelékenységének nagy része. Ezen kívül természeti katasztrófával is fenyeget, hiszen számos növényfaj – és áttételesen megszámlálhatatlan élőlény faj – túlélése függ a megporzástól.
A Varsói Műszaki Egyetem tudósai alkották meg az első „robotméhet’’, amelyet virágok mesterséges megporzására terveztek. Ez egy olyan miniatűr drón, mely képes megtalálni a virágokat, begyűjteni a pollent és átvinni azt egy másik virágra, így megtermékenyítve azt.
A robotrovart sikeresen tesztelték szabadföldi körülmények között és megalkotója, Rafael Dalewski szerint reményteljes alternatívát jelenthet a világszerte csökkenőfélben lévő méhpopulációk mellett. A 2016 nyarán végzett megporzási kísérleteknek már kézzel fogható eredménye is van. Ezek magok, melyek a kísérlet során, a mesterséges pollenizáció eredményeképpen fejlődtek ki. Ezzel tehát bizonyítottá vált, hogy a robot majdnem ugyanazt csinálja, mint a méhek. A kutatómérnök elismeri, hogy az általa létrehozott műrovar mézet nem képes csinálni, de ha ez a kérdés felmerül, mindig azzal viccel, hogy a technológiai fejlődés egyre gyorsabb, és érhetnek még minket meglepetések.
Mindenesetre a megporzó robotot nem az élő rovarok helyettesítésére szánja, hanem azok segítőjének, kiegészítőjének. Nem is szeretne értékelést adni arról, vajon az élő rovar vagy a robot végez-e jobb munkát.
Igazság szerint a biodrón nem csak szimplán segíti a természetet, hanem ezt meglehetősen okosan is végzi: a komputervezérlés lehetővé teszi, hogy csak egy kijelölt területen dolgozzanak és csak egy adott virágtípust/fajtát keressenek.
A Varsói Műszaki Egyetemen egyébként két különböző mesterséges pollinátort fejlesztettek ki: az egyik a talajról, kerekeken haladva végzi a munkát, míg a másik típus virágról virágra repül. A földről dolgozni képes robotnak nagyobb az önállósági foka és az akkumulátorai is jóval hosszabb működési időt tesznek lehetővé. Így nem igényel felügyeletet, nyugodtan magára hagyható.
A kutató-fejlesztő mérnökök szerint az ilyen robotok később használhatók lesznek a precíziós gazdálkodásban is, intelligens tápanyag- vagy növényvédőszer-kijuttató gépekként is komoly lehetőségeket rejtenek. Az egyetem szeretné az első prototípusokat még 2017 folyamán munkába állítani, hogy a megfigyelések és kísérletek eredményeit felhasználva folytathassák a fejlesztéseket. A tömeggyártás a tervek szerint leghamarabb két éven múlva kezdődhet meg.
