0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 13.

Emlékeztető – március

Márciusban felpezsdül az élet a méhesben, hiszen méheink legalább annyira unták már a hosszú telet, mint mi, méhészek. Ők is alig várták, hogy újra napfényt láthassanak, érezhessék szárnyukon a friss tavaszi szellőt, és hogy újult...

A február Magyarország egyes részein – de főleg hazánk északkeleti régióiban – nem hozta meg a tisztuló kirepülést. Úgy gondolom, nincs okunk aggodalomra, mivel méheink hamar behozzák lemaradásukat. Kedvezőbb a hosszú egyenletes hőmérséklet, mint a nagy szélsőségeket mutató időjárás. Az egyenletes, hosszú hideg időjárás az atka szaporodása szempontjából is kedvezőbb a családokra nézve, mivel később indul meg a fiasítás, és az atka nem képes sokáig fiasítás nélkül megmaradni, s így szaporodni sem. Továbbá a méhek fogyasztása, és ezáltal a bélsaruk is kevesebb. Dél-Magyarországon viszont mindenhol elkezdtek a méhek fiasítani a januári melegben, ezért a fogyasztás igen nagy, a családok veszélyben vannak! Ezért minden időjárási helyzetben célszerű ellenőrizni a mézkészletet és pótolni, ahol szükséges. Nincs mire várni, ha a család elpusztul, nem sokat ér a finomkodás.
Remélem, hogy a március meghozza a várva várt tavaszt, és ténylegesen is belenézhetünk a kaptárjainkba! Azóta vágyódom az ilyenkor érezhető, semmi máshoz nem fogható kaptárillat után, mióta beteleltettem a családjaimat. A méheink, ha eddig nem is, hamarosan teljes egészében meg tudják tenni a tisztuló kirepülést, ami több napig is eltarthat. Ha az időjárás kegyes hozzánk, akkor méheink megkezdhetik a kaptárak belső tisztogatását, kihordják a tél folyamán elhullott társaikat, és a szemetet. Ekkor már bőven ad virágport a mandula, az éger és a nyárfa. Van olyan növény, amely nektárt is termel – például a fűzek –, ez nagyon fontos forrás lehet a méhcsaládok fejlődése során.
Rádi Tibor szolnoki méhészt idézve: „a fűz a méhek számára olyan, mint gyerek számára az anyatej”. Ahol nincs, ott érdemes fűzre vándorolni. Méhcsaládjaink lendületes fejlődésnek indulnak, az anyák szorgalmasan petéznek, egyre jobban kiterjesztik a fiasítást. Ez az az időszak, amikor leginkább értelme van a jól szigetelt takarásnak, az oldal és a kijáró szűkítésének. Egy jól hőszigetelt kaptárban a méheknek kevesebb energiára van szükségük ahhoz, hogy felfűtsék az életterüket, ez pedig kevesebb mézbe kerül, és a téli méhek élettartama is kitolódik, ami a fejlődő család számára igen jelentős.
A hónap első felében, amikor a hőmérséklet 13 °C fölé emelkedik, érdemes a családokon egy futó vizsgálatot ejteni, hogy van-e elegendő élelem a méhcsalád további fejlődéséhez. Ha nincs, akkor ezt cukorlepénnyel, illetve az erre a célra félretett mézes kerettel tudjuk pótolni. Van, aki ilyenkor már sziruppal végez belső etetést. Etetésre ilyenkor főleg a zárt etetők alkalmasak, például a légfékes doboz, vödör, stb. A krajnai méh nem dolgozik minimumkészlet alatt, ha tehát kevés a méz, azt jobb néhány nagyadagú etetéssel pótolni.
Lényeges kérdés, hogy van-e fedett fiasítás és ha igen, milyen a kinézete, hiszen ebből következtethetünk az anya meglétére, és hogy a fiasítás egészségesen történik-e. Ha a fiasítás szemrevételezésekor mindent rendben találunk, akkor az anyát ne is keressük tovább, hanem mihamarabb zárjuk vissza a fészket. Ha viszont rendellenességet, betegségre utaló jeleket észlelünk családjainkon, azt jegyezzük fel, és mihamarabb orvosoljuk a problémát. A tisztuló repülés, vagy a tavaszi vizsgálat során nozémára utaló jeleket figyelünk. A kaptárban ürítkező, a kijárót összepöttyöző nozémára gyanús család esetén méhmintát kell venni. A fertőzés mértékétől függően nozéma elleni gyógyszerrel kezeljük (Nonosz, Fumidil B vagy Nozecid). Családjainkat érdemes havonta bevizsgáltatni nozémára, más egyéb vírusokra félévente-évente. A mintákat érdemes a kaptárból több helyről összegyűjteni. Vegyünk legalább fél kiló mintát a kaptársöpredékből. Szedjük össze az elhullott méheket a keretről, a méhsejtből, a fenékdeszkáról és a kaptár elől, mindezekből 10 dkg-ot. Ha tudunk, élő méheket is küldjünk zárkában. Ezeket gyenge, összeomlás szélén álló családoktól gyűjtsük össze. A kaptár számát a beazonosíthatóság érdekében tüntessük fel a csomagoláson. A mintavételt célszerű az illetékes állatorvos jelenlétében tenni. A mintát az állatorvosi kísérővel együtt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, 1149 Budapest, Tábornok u. 2. címre kell elküldeni.
Ne felejtsük el méhésztársak, aki a nemzeti program keretein belül gyógyszer-, vagy cukortámogatást szeretne igényelni, az a megfelelően kitöltött igénylőlapokat március 15-ig juttassa el a megyei szaktanácsadókhoz. A tavaszi nagy átvizsgáláskor már tüzetesebben is szemrevételezhetjük családjainkat, és ha a hőmérséklet is engedi, takarítsuk ki a kaptárakat és fertőtlenítsük a fenékdeszkákat. Rakodó kaptár esetében ez nagyon egyszerű! A reggeli órákban, amikor a méhek össze vannak húzódva és nem mászkálnak az aljdeszkán, emeljük meg a kaptárt és vegyük ki az aljdeszkát. Már az emelés során is tudunk arra következtetni, hogy mennyi élelmük lehet, de a kaptáraljon összegyűlt viaszmorzsa és szemét is sok mindent elárul.
Megtudhatjuk, hol helyezkedik el a család: ha még elöl, akkor elegendő élelemmel rendelkeznek, de ha már hátrébb húzódtak, akkor bizony fogytán van az élelem – ilyenkor fontos, hogy beavatkozzunk. Következtetni lehet a család terjedelmére is: ahány léputcán tartózkodnak, annyi viaszmorzsa-csík látható az aljdeszkán. Meggyőződésem, hogy az aljdeszka a család tükre, hiszen az sok mindenről árulkodik. Az aljdeszkák cseréjekor odakészítek tíz darab tiszta aljdeszkát, kicserélem, majd kitakarítom és lángperzselővel fertőtlenítem és így tovább. Ilyenkor érdemes még száraz takarópárnákat is odakészíteni, hogy az erősen átnedvesedett, és lucskos párnákat frissekre cseréljük. Ha már a méheinket rendben tudjuk, hagyjuk hadd dolgozzanak serényen, szorgalmasan. Mi pedig gondolkozzunk el az előttünk álló megmérettetésen, mert a munka java csak most kezdődik.
Messzi távlatból nézve olyanok vagyunk, mint a csillagok – legalábbis, ahogyan mi látjuk őket –, aprócska pontok. Azonban minél közelebb megyünk valamihez, annál nagyobbnak látszik. Nem az a fontos, hogy mi, „pontok” mekkorák vagyunk a világmindenségben, hanem az hogy, milyen tartalommal vagyunk megtöltve. Elhivatottság, hit, szakmai tudás legyen útitársunk márciusban és az egész évben! Nem a nagyságra kell törekedni, inkább a jó minőségű belső tartalomra, hiszen ez az, ami értékessé tesz minket saját magunk, embertársaink és a hívő embereket Isten szemében is. A szakma hitele a méhészetben a tartalom és a tudás. Ezek az értékek, fel- és betöltik méhészkedésünk mindennapjait.

Forrás: