Ángyán József parlamenti államtitkár ismertette a stratégia fő alapelemeit, kihangsúlyozva, hogy valóban az ökoszociális gazdaság alapjára szükséges állítani a magyar mezőgazdaságot. A minisztériumba eddig beérkezett írásos vélemények és a vidéki körút állomásain elhangzottak megerősítették a 2020-ig szóló terv készítőit, hogy a társadalom többsége pártolja azt a nagyszabású változtatást, amit a Nemzeti Vidékstratégia tartalmaz. Döntenünk kell a helyi közösségek és a tőkebefektetők érdekei között, mondta Ángyán József, mert az állam eddig nem szabott határt a spekuláns tőkének – a helyi társadalom érdekében. Olyan stratégiát nem lehet készíteni, ami nem sérti valakinek az érdekeit.
A közpénzeknek és az állami földterületeknek a helyi közösségeket kell szolgálniuk, és ehhez a vidékpolitikának tartalmában is meg kell változnia, hangsúlyozta. A városnak és vidékének szoros kapcsolatban kell lennie egymással, és ezt a természetes kapcsolatot akarja visszaállítani az új elképzelés. Már ott tartunk, hogy a falu népe is a szupermarketbe megy élelmiszerért és ez már a vég, vélekedett a mai helyzetről az államtitkár. A mai, iparszerű mezőgazdaság környezeti és gazdasági szempontból is tarthatatlan: egy tanulmány szerint az átlagos sárgarépa 1874 kilométert tesz meg, amíg a termesztőtől a fogyasztóig jut. Ennek ellenszere a térségi együttműködésben keresendő, ami egészen a helyi pénzek bevezetéséig elmehet; a mozaikdarabok pedig hálózatot alkotnak az országban.
|
Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodást kötött az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A megállapodást Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Istvánfalvi Miklós, a szakmaközi szervezet elnöke írta alá (képünkön). A megállapodás célja, hogy a magyar tej termékpályát kiegyensúlyozottá és átláthatóvá tegye, a belföldi szereplők gazdasági boldogulásának és erősödésének érdekében.
Az aláíráskor a vidékfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy az általa irányított tárca és a tej terméktanács együttműködése elősegíti az ágazat összefogottságát és szervezettségét annak érdekében, hogy a magyar tejtermelők pozíciója az eddiginél is jobban megerősödjön a piacon. Fazekas Sándor aláhúzta: a megállapodás annak érdekében történt, hogy a termékpálya szereplői olyan szervezettek legyenek, mint nyugat-európai versenytársaik. |
A Nemzeti Vidékstratégia másik vonulata, hogy újraértelmezze a mezőgazdaságot. Az a vonulat, amit Dél-Amerika képvisel a leglátványosabban, már a biológiai ipar, és az nem képes talpraállítani a vidéket. Az ipari volumenű termelés energetikai oldalról is lehetetlenné válik az olajkészletek fogyásával. Nekünk a Kárpát-medence sokszínűségét, a természeti erőforrásokat, a tájban rejlő adottságokat és minőségi előnyöket kihasználó mezőgazdaságot kell kialakítanunk, olyat, ami a minőségi és biztonságos élelmiszer-termelés mellett élhető világot tart fenn a környezetében. Ezt a sokszínű gazdaságot pedig a család, mint gazdasági egység képes működtetni, mert más megközelítéssel gazdálkodik, mint a tőkebefektetők: a helyi közösséghez kapcsolódva nem teheti meg, hogy ne megbízható terméket állítson elő.
Beavatkozó állam módjára olyan játékszabályokat kell kialakítani, amelyek működőképessé teszik a rendszert: a mezőgazdaság hagyományosan önfoglalkoztató ágazat. Azt hozzuk versenyelőnybe, ami hasznos a helyi közösség számára. Példa erre az állami földek meghirdetésének hamarosan sorra kerülő első hulláma. A tervek szerint kizáró ok, ha a meghirdetett földterület és a pályázó telephelye közt több, mint 20 kilométer a távolság. Akinek a családtagjaival együtt eddig 1200 hektárnál több saját és bérelt földje van, nem pályázhat állami földbérletre. Kötelezővé teszik, hogy minden helyrajzi számot ki kell függeszteni, ne lehessen megkerülni az újbóli pályáztatást.
Ángyán József végül elmondta, hogy reményei szerint novemberben a parlament elé kerül a Nemzeti Vidékstratégia, és ezzel párhuzamosan vidékstratégiai törvénynek kell fölváltania az 1997-es agrártörvényt. Adott területekre különböző programok készülnek, egyebek közt a demográfiai földprogram, a tanyaprogram vagy a közétkeztetési program.
