Az idén a VM Környezetvédelmi Innovációs Díjában részesült a Csoporthoz tartozó Dalmand Zrt. víztakarékos, öntözési és halászati fejlesztéseiért. Ezzel a pályázatukkal tavaly elhozták Hódmezővásárhelyről a növénytermesztés technika-technológia kategória első díját, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. pedig a növénytermesztési technológia kategóriában érdemelte ki az első díjat „Technológiaváltás a talajművelésben” című pályázatával.
– Létfontosságú az eredményes termelés és a környezettel való hatékony bánásmód, hiszen utóbbit utódainknak is fenn kell tartanunk. Mindez számunkra nem külön elhatározás kérdése: amikor valamilyen fejlesztést vagy új technológiát szeretnénk bevezetni, arra is gondolunk, hogy olyan megoldást válasszunk, ami ezekre a kérdésekre egyszerre ad választ. Igy volt ez Csípőtelek fejlesztése kapcsán is, ahol komplex módon gondolkodtunk és illesztettük a talajművelés, a takarmánytermelés, az öntözés és a hígtrágyahasznosítás rendszerébe, nyilatkozta lapunknak Adám János. Mint mondta, három évvel ezelőtt a Bonafarm Mezőgazdaság minden hektárján áttértek a szántás nélküli talajművelésre, aminek eredményeképpen sokkal kisebb üzemanyagfelhasználással sokkal jobb talajállapotot értek el. Tették ezt azért is, mert nagy felületen öntöznek – e nélkül ugyanis elképzelhetetlen az intenzív termelés -, az azonban még inkább előhozhatja a korábbi évek művelési hibáit. Az öntözés, a nagy mennyiségű víz tömöríti, levegőtlenné teszi a talajt, ezért ma már ezt a kérdést is komplex módon kezelik.
A tápanyag-kijuttatást kétféle módon oldják meg, egyrészt műtrágyázással, illetve fölhasználják az állattenyésztésben keletkező szeparált hígtrágyát, amit abban az időszakban juttatnak ki, amikor arra a növényeknek szükségük van. A műtrágyát az öntözött területeken oldott formában adják ki, mindig a növény fenológiai fázisának megfelelő mennyiségben. Ezzel 15-20 százalékkal tudták csökkenteni hatóanyag-felhasználásukat, miközben terméseredményeik nem csökkentek, sőt, bizonyos esetben még növekedtek is.
A komplex megoldásokat jól példázza, hogy a Dalmand Zrt. öntözésfejlesztése a halászati ágazat által hasznosított halastavi rendszerre létesült. Meghatározó szempont volt a halászati és a növénytermesztési érdekek összehangolása, ugyanis mindkét ágazat számára létfontosságú, hogy a víz rendelkezésre álljon a tenyész-időszakban. A két ágazat összesen mintegy 800 millió forint értékű fejlesztést hajtott végre, s így jött létre 527 hektáron egy Európában egyedülálló, teljesen automatizált öntözőrendszer.
| Költséghatékony fejlesztések – melléktermékből A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. minden gazdasági állatfaj részére és hasznosítási típusra gyárt takarmányt, termékeik száma meghaladja az ezret. – Az idén három termékünkkel neveztünk a hódmezővásárhelyi pályázatra – nyilatkozta lapunknak Fábián János kutatás-fejlesztési igazgató. Mint mondta, bár mindhárom újdonság, valójában egy-két éves termékekről van szó, amiket piacra vezetés előtt a Bonafarm Mezőgazdaság állatállományánál próbáltak ki. A Protocell fejlesztése kapcsán az igazgató elmondta, Magyarországon ma a jól emészthető, magas fehérjetartalmú, kifejezetten a fiatal állatok takarmányozására szánt termékek szinte kizárólag importból származnak. Ők olyan hazai fehérjeforrást kerestek, amivel ki lehetne váltani a költséges importot, és amit meg is találtak egy magyarországi aminosav-gyártónál. Ez az anyag a treonin aminosav-gyártás mellékterméke, és az inaktivált baktérium biomassza leszárításával nyerik (a hazai takarmánygyártók közül egyedül a Bonafarm-Bábolnának van porlasztva szárító üzeme). Mivel nagyon alacsony a szárazanyag-tartalma, folyékony változatát korábban a szántóföldekre öntözték, s bár így is hasznot hozott, valódi értéke nem volt kihasználva. Fél-egyéves próbagyártás után sikerült a 75 százalék fehérjetartalmú anyagot gazdaságosan porlasztva szárítva előállítaniuk, amit először a Bonafarm Csoport egyik tagjánál, a Fiorács Kft.-nél próbáltak ki, s az eredmények meggyőzőek voltak. Jelentősen javult a malacok takarmányértékesítése (9,4 százalékkal), a termék ugyanis magas treonin-tartalmú, ami döntő fontosságú a választáskori takarmányozásban. A takarmány treonin tartalmának fele ugyanis a bélbolyhokban hasznosul, az emelt kiegészítés javíthatja a felszívódási viszonyokat, ennek köszönhetően a takarmányértékesítést. A Protocell-Omega a Protocell továbbfejlesztett változata, halolaj-kiegészítéssel kerül forgalomba, kifejezetten a halliszt kiváltására. Értékesítési áruk kilónként 300 forint körüli, szemben a burgonya fehérje 400 és a halliszt 400-500 forintos árával. Az Amino-Koktél termékcsaláddal is bő egy éve kezdtek el foglalkozni, alapanyaga szintén a hazai aminosav-gyártás mellékterméke, és kérődzők takarmányozására ajánlják. Főként nem baktériumfehérjét, hanem egy másik melléktermék-frakciót tartalmaz. Az alap változatot az idén továbbfejlesztették, az egyikhez, a bendőbaktériu-mok számára könnyen hasznosuló energiaforrásként melaszt adtak, a harmadik verzióját pedig glicerinnel egészítették ki, ami egy glükóz prekurzor, így segíthet a tejelő tehenek ketózisa megelőzésében. A Hydro-Gel-t szintén korábban, 2 éve fejlesztették ki, piaci bevezetése tavaly kezdődött, és most is tart. Napos baromfifélék kelést követő kiszáradása ellen ajánlják, a termék ugyanis főként vizet tartalmaz, de a madarak számára könnyen felvehető formában. Az alapanyagot félkilós por formájában forgalmazzák, amit 12 liter vízben kell feloldani. Az így elkészült kocsonyás, zselés anyag fontos vitaminokat, elsősorban C- és E-vitamint, emellett probiotikumot tartalmaz, s a csibe könnyen megtalálja feltűnő, zöld színe miatt. |
– A 220 hektárról lehalászott hal értékesítésével azonban sokáig gondjaink voltak, ezért kötöttük össze a vízgazdálkodást a halászattal. Ma már alapvetően nem piaci halat termelünk, bár azt sem adtuk fel teljesen, inkább a szaporítást és nevelést céloztuk meg. Az öntözésre kialakított víztározó különböző részeinek leválasztásával megoldottuk a halkeltetést, -nevelést, ami sokkal nagyobb hozzáadott értéket képvisel, mint a piaci áruhal termelése, hangsúlyozta a vezérigazgató.
Napjaink aktualitásáról, a belvízhelyzetről Ádám János elmondta, hogy bár természeti adottságaik jók, ők is küzdenek a természeti problémákkal. Tavaly náluk is jelentős aszály volt, ami rányomta bélyegét a gazdálkodásukra: a korábbi 9-10 tonnás kukorica átlaguk 3,4 lett, 2010-ben pedig a sok csapadékkal küzdöttek, talajaik betömörödtek, vízállások voltak. Most, a 3 éve elkezdett minimum talajművelésnek köszönhetően a belvíz korántsem okoz olyan nagy gondot, mint akkor, csak kevés területüket öntötte el a víz, a csapadék le tudott szivárogni, amit a talaj raktározni tud. Igazolódik tehát a tény, hogy a hosszú évek óta alkalmazott megfelelő agrotechnika, ha nem is tudja a durva szélsőségeket ellensúlyozni, mindenképpen tompítja azokat. Ezzel együtt náluk is vannak olyan mélyfekvésű területek, ahol megjelenik a talajvíz, amikkel ők sem tudnak mit kezdeni.
Az idei pályázatukkal kapcsolatban, Csípőtelek eredményeiről Ádám János elmondta, a tavaly augusztusban indult telep, amit 2500 férőhelyesre terveztek, még nem működik teljes létszámmal, ma
2300 állat termel (az idén érik el a teljes létszámot). A telep a beruházás közben is termelt, ami komoly stresszt okozott a menedzsmentnek és az állatoknak egyaránt. Jelentősen csökkent (9 ezer alá) a korábban elért tehenenkénti 10 ezer literes éves tejtermelés. A létszámnövekedésnek, a nyugodt környezetnek, a technológiának köszönhetően mára újra elérték a korábbi szinteket, és javult a tej egyébként is megfelelő minősége. A korábbiakhoz képest lényegesen csökkent a szomatikus sejtszám és a csíraszám is, szoros összefüggésben a tőgyegészségügy jelentős javulásával. A vemhesülések is jól alakultak, így reményeik szerint pár éven belül lesz annyi szaporulat, amiből tenyészállatot is tudnak majd értékesíteni.
Kérdésemre a vezérigazgató végül elmondta: ahogy azt a tulajdonos tavaly bejelentette, a Bonafarm Csoport, amely jelenleg 350 ezer hízót bocsát ki évente, további fejlesztéseket hajt végre az élelmiszeriparban, egy beruházó partnerrel közösen vágóhíd-építési terveik vannak Baranya megyében. Az új létesítmény évi 1 millió sertés vágására lesz alkalmas, alapanyagellátását pedig nagyobb részben saját alapanyaggal kívánják megoldani. Az elkövetkező három évben tehát olyan partneri kört kell kiépíteniük, amely a 350 ezres hízó létszámot 650-700 ezresre tudja emelni. Hagyományosan nagy sertéstenyésztőket, malac- és hízóelőállító partnereket keresnek föl és ajánlanak nekik hosszú távú együttműködést. Április végéig például már biztosan nyélbe ütnek egy szerződést, a hazai partner hosszú távon 2700 kocát tart majd, a malacokat pedig piaci áron vásárolják meg tőle.
BÁRDOS B. EDIT
