A rendezvényen résztvevők megtudhatták például, hogyan érdemes a takarmányozást már az anyatehénnél úgy alakítani, hogy az állat takarmányfelvétele optimális, a súlygyarapodása pedig a legnagyobb legyen.

Csánk Balázs, a H. Wilhelm Schaumann Kft. kérődző specialistája szerint a jó eredmények eléréséhez az állat korának megfelelő takarmányozáson keresztül vezet az út, ami – a hiedelmekkel ellentétben – nem a borjú megszületésével kezdődik. Az, hogy egy húsmarha mennyire tud testtömeget építeni, már a vemhesség alatt eldől, ugyanis csak a magzati korban tudjuk a kialakuló izomrostok számát növelni, születés után újak már nem alakulnak ki. Épp ezért

Ettől ugyanis a borjú nem nő ellést nehezítő nagyságúra, viszont sokkal jobban hízik majd, arról nem is beszélve, hogy az állat immun- és emésztőrendszerét alapjaiban meghatározó föccstej minőségét így szükség estén javítani is lehet.

Bendőfejlődés, -fejlesztés

A szakember hangsúlyozta, hogy a jó „végtermék” – legyen az tenyészállat, növendék üsző vagy hízott borjú/bika – az egészséges bendő kialakításán múlik, amit pedig az állat életének első 5-6 hónapja alatt 3 fázisban fel kell építeni. A borjú születésekor ugyanis az oltógyomor és a bendő aránya még 90:10, vagyis az állat még inkább monogasztrikus emésztésű. Ekkor a bendőbe még csak víznek szabad kerülnie. A bendő kialakításának első fázisa 60 napos korig tart. Ez alatt telepednek be a bendőmikrobák. A második fázisban az oltógyomor csökken, a bendő pedig növekszik, mind az izomsejtek számában, mind méretében, míg előáll a 10:90 oltógyomor–bendő arány. A három fázis takarmányozása, annak érdekében, hogy egészséges bendőt alakítsunk ki, természetesen eltérő (táblázat).

Nem szemetes!

A tápcsatorna fejlődésének ismertetése után Csánk Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a tejelő szarvasmarhánál precíziós, robotos telepeken akár egyedekre szabott takarmányozás az általános, a húsmarhatartásra ez nem jellemző. Pedig mindkét esetben a minél hatékonyabb termelés a cél. Ezt pedig az életkornak és a termelési állapotnak megfelelő takarmányozással lehet elérni. A szakember hangsúlyozta azt is, hogy ebben az ágazatban is minél jobb takarmány-alapanyagokkal kell az állatot kiszolgálni! Mint mondta,

A fiatal állatok jobban hasznosítják az abrakot, és bár kisebb a bendőkapacitásuk, a növekedési erélyük nagy. Az idősebb állatok bendőkapacitása nagyobb, de a növekedésük lassul, romlik a takarmány-értékesítésük, emiatt takarmányozásukban nő a tömegtakarmányok szerepe.

Precíziós húsmarha-takarmányozás

Számolni és mérni! Ezek alapján dönteni, hogy mit, mikor és hogyan használunk – így lehet összefoglalni a precíziós takarmányozás lényegét a hús- és hízómarha esetében. A szakember saját példáin mutatta be, miért érdemes a takarmány abrakkomponenseinek összetételét bevizsgáltatni, és ezen adatok alapján összeállítani az adott fajta tulajdonságainak, életkorának és hasznosításának megfelelő takarmányt. Így elkerülhető a fehérjehiány vagy túletetés. Ezekbe a hizlalás során a melléktermékek jobban beilleszthetők, de a minőségből nem szabad engedni és ebben a toxinokra különösen figyelni kell. Ahogy Csánk Balázs fogalmazott,

A túlzott stressz elkerüléséhez azt tanácsolta, hogy minél kevesebb legyen a csoport- és a takarmányváltás, és ha mégis módosítani kell, soha ne egyszerre változzon minden. A komplett takarmánysoron belül a komponenseket nem érdemes változtatni, így az állatainknál ez sem okoz stresszt.