0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 20.

A termelők érdekében

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége – immár hagyományosan – megrendezte azt a konferenciáját, amelyet a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok keretében hirdettek meg. A szakmai eseménynek a Ménesbirtok épületegyüttes színházterme adott otthon, és hogy jó...

Mezei Dávid, az Európai Unió szakértője – kilenc éve dolgozik Glattfelder Béla EP képviselő mellett Brüsszelben – indította az első panelbeszélgetést, amely az „Agrár helyzetértékelés – várható támogatások” címet kapta. A szakértő jó hírként jelentette be, hogy eldőlt az a vita, amely a Közös Agrárpolitika jövőjéről folyt. Vannak tagországok, amelyek nem tartják szükségesnek az agrárpolitika folytatását, de ez a vita eldőlt, így 2014 után is lesz KAP. Azt is tényként kezelhetjük, hogy Magyarország az előző pénzügyi időszakhoz képest 20 százalékkal több támogatásra számíthat a 2014–2020-as időszakban. De még mindig nem dőlhetünk hátra, mert az Európai Bizottság – amely benyújtotta a vitaanyagát az Európa Tanácshoz, és az Európa Parlamenthez – a ko rábbinál is nehezebb feltételekkel kívánja az uniós forrásokat a tagországok számára eljuttatni. A vitaanyagról – első alkalommal – alakíthatja ki az álláspontját az EP.

Az Európai Parlament több ponton sem ért egyet a bizottsági javaslattal. Négy jogszabályról folyik a vita: a területalapú támogatásokról, a piacszabályozásról és intervencióról, a vidékfejlesztésről és a horizontális szabályozásról szóló rendelkezésekről. A területalapú támogatások – ez az egyszerűsített terület alapú kifizetések – 2017-ig megmaradnak, választható forma lesz, de 2017 után már kötelező lesz az egységes támogatási rendszerre való átállás. Ma még a tagországok kormányai maguk dönthetik el, hogy melyik rendszerben kívánja a támogatásokat eljuttatni a gazdálkodókhoz. Jelentős változás, hogy a gazdálkodó tulajdonába kerül a támogatás jogosultsága, amit a gazdának évente aktiválnia kell, vagyis le kell fednie a támogatási jogosultságnak megfelelő nagyságú földterület művelésével. Fontos kérdés a „zöldítés”, amely a támogatás 30 százalékát érinti, hiszen ezt többlet kötelezettség vállaláshoz kötik. A gazdálkodónak a művel területének a 7 százalékát nem használhatja műveléshez, legalább is ezt javasolja az EB. Az EP szerint elég volna 3, illetve 5 százalék is. Az ágazati támogatásokat termeléshez kötötten kívánják adni, ám erről még nincs döntés.

A piacszabályozási, intervenciós intézkedéseknél a cukorkvóta fennmaradása a legfontosabb kérdés a magyarok számára. Az EP 2020-ig szeretné megtartani a cukorkvóta rendszerét, az EB viszont már 2017- ben lemondana erről. Magyarországnak plusz 30 ezer tonna izocukor kvótát szavaztak meg. A vidékfejlesztési jogszabálynál a legkritikusabb kérdés az öntözés fejlesztése. Az EB szerint öntözésfejlesztés csak akkor valósuljon meg, ha 25 százalékos vízhasználat-csökkentés is megvalósul a beruházással. Az EP azonban nem kötné ehhez a korlátozáshoz, a parlament támogathatóvá tenné az öntözési beruházásokat is. A szakértő végül arra figyelmeztetett, hogy 2014- ben – minden valószínűség szerint – nem lép életbe az új támogatási rendszer, erre csak 2015-ben van esély, ezért az átmeneti időszakot úgy kell megoldani, hogy az új támogatási rendszerből már 2014- ben elinduljanak – előfinanszírozással – az uniós támogatási programok.

Horváth István, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke, a sertésstratégia miniszteri biztosa a hazai helyzetet értékelte. Véleménye szerint javítani kell a növénytermesztés és az állattenyésztés jelentősen felborult egyensúlyát. A sertésstratégia is ennek szellemében készült, hiszen az a cél, hogy 6 millió sertésre növeljék az állatállomány létszámát. Első lépésként a csökkenési folyamatot kell megállítani, ami a gabonaágazat számára is fontos lenne, mert ma is érvényes a régi mondás: a gabonát bőrben kell eladni, mert így lehet az ágazat jövedelmezőségi szintjét, hatékonyságát növelni, és így valósítható meg a fenntartható mezőgazdaság. Ennek érdekében készül az új földtörvény, amelynek az országgyűléshez nemrégiben benyújtott változatához több mint 200 képviselői módosító indítvány érkezett. Az alaptervezet ennek következtében jelentősen átalakul, de a végső cél az, hogy a vidék, a mezőgazdaság felértékelődjön, új munkahelyek jöjjenek létre, nőjjön a foglalkoztatási szint. Meg kell állítani azt a leépülési folyamatot, amely az elmúlt 20–25 évet jellemzi.

Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke szerint is jó hír, hogy 2014 után folytatódik a KAP. Az élelmiszeripar ugyan nem kedvezményezettje a KAPnak, de az élelmiszeriparnak is érdeke, hogy a mezőgazdaság versenyképessége nőjjön. Az ipar fejlesztését is elősegítené, ha a mezőgazdasági támogatásokból több pénz fordítódna a feldolgozók építésére. Az elmúlt ciklusban kevés támogatás jutott erre a célra, hiszen az 1200 milliárd forintból csupán 50 milliárd jutott élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére. A feldolgozói kapacitás a gyenge pontjuk az ágazatoknak, ezért is reméli, hogy az új pénzügyi időszakban kiemelt ágazatként kezelik az élelmiszer-feldolgozást, és nem csak az EMVA-ból, hanem más forrásokból is jut ilyen célú fejlesztésekre. Vancsura József is megjegyezte, hogy igen fontos a gabonaágazatnak is, hogy fejlett, versenyképes feldolgozóiparunk legyen.

Sándorfy András, a VM osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a Brüsszelben meghatározott irányokat kell a tárcának a hazai jogszabályokon keresztül a gazdálkodókhoz eljuttatni. A VM-nél nagyobb szerepet kapnak az alulról szervezett szakmaközi szervezetek, amelyekről jogszabály is készült. A kertészeti ágazatot is felkarolják, hiszen kiírják a kis gazdaságok kertészeti gépeinek beszerzési támogatását, mégpedig 35 százalékos intenzitással. A 2014-es esztendő átmeneti év lesz, de a gabonatermesztők a jelenlegi, hektáronkénti 62–63 ezer forintos támogatást kis csökkentéssel megkapják. A nemzeti támogatások notifikációja 2013 év végén ugyan lejár, de már előrehaladott tárgyalások folynak a notifikációk meghosszabbításáról. Elhangzott, hogy az állatjóléti, állatgyógyászati támogatásokat szeretnék növelni, s az is, hogy 2014-ben várhatóan újra indul az agrárkörnyezet-gazdálkodási program is.

A második panel keretében a gabonapiaci kilátásokról folyt eszmecsere. A panel résztvevői Bidló Gábor Bunge Zrt., Kócza Zsolt Cargill Zrt., Otrok György IKR Agrár Kft., és Poór Zoltán Goodmills Magyarország Zrt. – azt fejtegették, hogy egy tavaly decemberi törvénymódosítás olyan piaci helyzetet teremtett, hogy a kereskedők nem tudnak előszerződéseket kötni a termelőkkel. Az agrárkamarával egyeztetnek arról, hogy miként lehet a helyzeten változtatni. Ami az idei gabonapiaci kilátásokat illeti, jó termésre, közepes árra lehet számítani. Érdemes az árutőzsdét figyelni, mert az ottani árak irányadóak.

A harmadik panel keretében az integrált növénytermesztés lehetőségeiről kaptak tájékoztatást a jelenlévők. A negyedik panel keretében pedig az agrárfinanszírozás és agrárpénzügyek lehetőségeit vették számba.

Forrás: