A vietnámi malac okos állat
Lassan fejlődik, egyéves korában lesz vágásérett. 70-80 kilogrammosan érdemes levágni. Mi 1,5 éves korában vágtuk le. Megsajnáltuk, mert a nyári melegben az elhízás miatt alig kapott levegőt, és féltünk, hogy elpusztul. Súlyát 50 kg-ra becsültük, 30 l zsírt és néhány kg húst nyertünk belőle. Háta olyan széles volt, hogy vágáskor ki sem kellett támasztani az oldalát. Enélkül sem dőlt el. Vágásakor nehezen pusztul el, a miénk a lövést követően sokáig és egy átlag disznóhoz képest hangosabban visított. Úgy gondolom, ha sikerül kitapasztalnunk a helyes takarmányozását a fajtának, akkor valamivel kedvezőbb hús-zsír arányt érhetünk el. Húsa amilyen kevésnek, olyan ízletesnek bizonyult!
A mi vietnámink faágakból alakított ki magának olyan fekhelyet, ahol a nagy hasa nem zavarta a pihenését. Ha van elég helye, akkor egy helyre piszkít. A többi állatot nem bántja. Mi a tyúkokkal együtt tartottuk, a kutya pedig a játszótársa lett. Az emberrel szemben bizalmatlan, de nem harcias. Nekünk nem sikerült kézhez szoktatni. Jött utánunk, de ha meg akartuk simogatni, elszaladt. Valószínűleg a fiatalkori emberhez szokás hiánya miatt alakult így. A sertés okos faj, így szoktatással a vietnámi is igen barátságos lehet.
Nagy előnye a szaporaság
A vietnámiból tenyésztették ki kísérleti célokra a törpesertést, de az is eléri a mintegy 50 kg súlyt kifejletten. Mindkét fajta alkalmas házikedvencnek. Tanításuk során a pozitív megerősítést lehet alkalmazni, a verés nem használ. A jutalomfalatokra kedvezően reagálnak. Elég okosak, élelemszerző viselkedésük erős, könnyen megtanulják kinyitni a hűtőt. Turkálási ösztönüket is ki kell elégíteniük. Nagyon türelmesnek kell lennünk, hogy jól nevelt házikedvenc váljon belőlük. Emellett könnyű félrenevelni őket.
A vietnámi malac népszerűségének valószínűleg határt szab hazánkban a mangalica, mely szintén zsírhasznosítású fajta, de nagyobbra nő, és ezért több élelmiszert lehet belőle előállítani. Ráadásul húsának és zsírjának a minősége nemzetközileg elismert. A vietnámi előnye viszont a mangalicával – de az európai hússertésekkel szemben is – a szaporasága. Ezenkívül még a mangalicánál is szerényebb igényű. Érdemes volna a vietnámi zsírjának zsírsavösszetételét és koleszterintartalmát megvizsgálni és összehasonlítani a mangalicával.
Az ázsiai tenyészállatimportnak viszont komoly állategészségügyi akadályai vannak. Hogy a háztájiban mennyire éri meg a zsírosabb, de szaporább hízó – értem ez alatt a keresztezéseket is – azt minden sertéstartónak magának kell mérlegelnie. Nekünk volt egy pietrain jellegű kocánk, amit 3 mázsásan levágtunk. Zsírja alig lett, de még szalonnát se tudtunk belőle hagyni. Ugyanez jellemző volt utódaira is. Akkor jól jött volna egy kis vietnámi zsírja a kolbászba.
