Back to top

Aranyháromszög

Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös és környezetük először az 1970-es években jelent meg aranyháromszögként a hazai médiában, mint az egy főre eső, állampolgárok által befizetett adó tekintetében országosan élenjáró körzet. Akkor egyértelmű pozitív, dicsérő megnevezés volt az „aranyháromszög”. Az okok között pedig meghatározó a súlya, hogy akkor itt szőlő- gyümölcstermelő szakszövetkezetek működtek, melyekben a gazdák saját birtokukként művelték az akkor is sok ezer hektár szőlőültetvényt.

Az aranyháromszög kifejezés a világsajtóban a Burma–Thaiföld–Laosz határvidékein dívó, a világ herointermelésnek alapjául szolgáló ópiumtermő táj meghatározására terjedt el az 1900-as években., eleve pejoratív értelmet hordozva. A rendszerváltás után az egész ország borászatában kisebb nagyobb mértékben megjelenő, az érvényes borjogtól eltérő módon előállított és borként forgalomba hozott termékekkel kapcsolatos tevékenység megjelent Kecel-Kiskőrös-Soltvadkert térségében is. Ebben az időben a Bács-Kiskun megyében létrehozott „borkommandó” működésének eredményeként itt jó néhány borhamisító lelepleződött és nagy sajtónyilvánosságot is kapott. (...)

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2013/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok