Az ország déli és középső tájain már június második hetében beindult a vadgesztenyelevél- aknázómoly második nemzedékének rajzása. A csapdázási adatok szerint június közepén már a fővárosban is megjelentek a molyok. Ahol nem tudtunk permetezni az első nemzedék ellen, ott mindenképpen javasolt a védekezés, a jóval nagyobb számban rajzó nyári nemzedék kártételétől még megmenthetjük a fákat. Sajnos az idén tavasszal szeles, esős körülmények között kellett permetezni, nem sikerült mindenhol tökéletesen megvédeni a fákat. Ezeken a helyszíneken is ajánlom a munkák elvégzését, a tavasszal leírt készítményekkel. A permetlé összeállításakor a lisztharmatra és a guignardiás betegségre is gondoljunk. Felvételünkön már a bábinget láthatjuk. A lakatlan aknák később kiszáradnak, fölrepednek. Az újabb nemzedék folyamatosan növekvő aknáiban megtalálhatjuk a hernyókat és a rágcsálékukat.
A platánlevél fényképén az amerikai lepkekabóca fiatal, fehér lárváit is fölfedezhetjük. Volt olyan év, amikor a lakossági bejelentések szinte csak erről a rovarról szóltak. Panaszolták a csöpögő mézharmatot, a szárnyas imágók repkedését. Vajon hogyan alakul az idei nyár? Sok tápnövényű (polifág) kártevő lévén, szinte bármelyik közterületi növényen megjelenhet.
A 23. lapszámban írtam a borókarozsdáról. Akkor még csak borókán, most már a Pyrus nivalis Kartália díszkörtén is fényképeztem. A házikertekbe is átterjedhet, ott már az ennél súlyosabb levéltüneteit is megfigyelhetjük. Cikkünk valamennyi fotója a 25. héten készült.
