0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 25.

Bionap Hanságligeten

Nyolcadik alkalommal rendezett Bionapot a Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület a Kisalföld és a Rábaköz térségében. Az idén, a bionapok történetében immár másodszor a bébiételeket gyártó hanságligeti HIPP Kft. adott otthont a rendezvénynek. Az egész...

Nagy István a szakmai fórumon tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a biogazdálkodás az agrárium egyre fontosabb és kiemelt területe. A 21 században a természeti erőforrások és a környezet védelme, a fenntartható gazdálkodás és az élelmiszertermelés egymástól elválaszthatatlan, egyre inkább felértékelődő, nemzetbiztonsági feladat. Ennek fényében alkotta meg a kormány a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát, amelyben kiemelt támogatás jut a a biogazdálkodók számára.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy bár a biotermékek iránti kereslet világszerte jelentős mértékben növekszik, Magyarországon az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága nem követi ezt a trendet. Jelenleg a teljes megművelt terület 2,5 százaléka bioterület annak ellenére, hogy hazánk kedvező klímája és kiváló minőségű termőföldjei jó alapot adhatnak a biotermelés számra. Sajnálatos az is, hogy a biogazdálkodók 80-85 százalékban alapanyagot állítanak elő, amit javarészt külföldön értékesítenek, miközben a kész bioélelmiszerek 90 százalékát külföldről vásároljuk. Az ökológiai gazdálkodás feljesztését célzó akciótervben a kormány szándéka többek között az, hogy 2020-ra a bioterület nagyságát a jelenlegi kétszeresére, 350 ezer hektárra növekedjen, valamint a közétkeztetésben fölhasznált bio alapanyagok mennyisége 30 százalékkal emelkedjen. A célok közé tartozik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek feldolgozottsági szintjének emelése, a biotermékek fogyasztásának népszerűsítése, képzések szervezése, a kutatás-fejlesztés, illetve a szaktanácsadási rendszer fejlesztése. A területnövekedés érdekében cél, hogy az ökológiai gazdálkodást célzó támogatási programokba minden érdekelt gazdálkodót, illetve termelői csoportot bevonjanak.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a nemrégiben lezárult Földet a gazdáknak program eredményeként az 5 évvel ezelőtti 250-ről közel a felére, 130-ra csökkent a nagybirtokok száma, területük nagysága a csaknem 800 ezer hektárról 400 ezerre apadt. A legfrissebb adatok szerint az árveréseken és a 3 hektár alatti földterületek pályázati értékesítésén közel 30 ezer földműves szerzett tulajdonjogot.

Nagy István: hazánk kedvező klímája és kiváló minőségű termőföldjei jó alapot adhatnak a biotermelés fejlesztésére

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában kihangsúlyozta, hogy a kormány nemcsak támogatási rendszerekkel, hanem olyan jogszabályokkal is segíti a gazdálkodókat, amelyek előtérbe helyezik többek között a biogazdálkodókat, de nagy mértékben segítenek a piacvédelem területén, illetve az adminisztrációs terhek csökkentésében.
A támogatásokkal kapcsolatban Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy október közepéig a Vidékfejlesztési Program pályázatainak zöme, szám szerint 38 pályázati kiírás már megjelent, ami az összes pályázat 57 százaléka. A már megjelent pályázatok támogatási összege a rendelkezésre álló 1294 milliárd forintos keretnek a 73 százalékát, mintegy 942 milliárd forintot tesz ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pályázatokat még az idei év végén, illetve a következő év tavaszán megjelentetik, a 2018 és 2020 közötti évek pedig a felhasználás, a beruházások megvalósításának évei lesznek. Kis Miklós Zsolt kiemelte, hogy a pályázatok beadására szolgáló elektronikus felület egy hónapig nyitva áll, nem zárják le forráskimerülés miatt, hanem az összes beérkezett pályázatot rangsorolva ítélik meg a jogos összegeket. Az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést, az ökológiai gazdálkodás fenntartását támogató programban eredetileg rendelkezésre álló 51,48 milliárdos keret fölött, 60 milliárd forint támogatási igénynél hirdettek eredményt. Ez az összeg a korábbi KAP-ciklusban meghirdetett háromszorosa. A pályázatok szinte minden ökogazdálkodó nyert, aki szabályosan adta be a kérelmét. Mindez 123 ezer hektár területet fed le, aminek zöme 61 ezer hektár szántó, 54 ezer hektár gyepterület és 7872 hektár ültetvény.
Az államtitkár szólt néhány a közeljövőben meghirdetésre kerülő pályázatról is, ami érintheti a biogazdálkodókat. Ilyen például a 18 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetésre kerülő kertészeti gépbeszerzési támogatás, amire 2017 januárjától adhatók be az igények. Többeket érdekelhet a nem mezőgazdasági tevékenységek indítását és fejlesztését célzó pályázat, aminek keretében összesen 50 milliárd forint összeg igénylehető például a termelés mellett végzett kézműves és kisipari tevékenység, falusi vendéglátás indításának, illetve fejlesztésének támogatására.

Kis Miklós Zsolt: a Vidékfejlesztési Program keretében számos, a biogazdákat is érintő pályázati felhívás jelenik meg az elkövetkező hónapokban

Nagy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatóságának élelmiszeripari referense elmondta, hogy a megyében mintegy 600 kisebb-nagyobb élelmiszerfeldolgozó vállalkozás működik. Fejlődésük gátja a munkaerőhiány, aminek enyhítésére, az élelmiszeripari szakmák népszerűsítésére a szervezet az idei év végétől a megyei agrár-szakképzési intézményekkel karöltve road-show-t indít, Tanulj és dolgozz a mezőgazdaságban címmel. Nagy Balázs elmondta azt is, hogy a megye hat agrár-szakiskolájában a jelenleg tanulható szakmák (pék, húsfeldolgozó, élelmiszeripari szolgáltató) mellett a kamara olyan hiányszakmák képzéseinek beindítását, illetve újraindítását is tervezi, amiknek hagyományai vannak a térségben, illetve kereslet mutatkozik irántuk a munkaerő-piacon. Ilyen a tej-, illetve zöldségfeldolgozó szakma.
A házigazda, HIPP Kft. a térség legnagyobb bioalapanyag-feldolgozója; éves szinten mintegy 4300 tonna bio nyersanyagot, főleg zöldségfélét vásárol föl, jelentős részben a kisalföldi, rábaközi térségből. Ezen belül a legnagyobb, 1700 tonna mennyiségben bio sárgarépát dolgoznak föl. Bódi Csaba ügyvezető hangsúlyozta, hogy a termelők által beszállított alapanyag minden egyes tételét szigorúan bevizsgálják, így a fogyasztók magas minőségű, biztonságos bio bébiételt kapnak. Az ügyvezető elmondta azt is, hogy a gyártás során keletkezett zöldséghulladékot bio tejelő tehenészet takarmány-adalékanyagként használják föl.
A hanságligeti bionapon számos kulturális, szórakoztató és gyermekprogram, kóstoló, tombola várta a nagyközönséget. Az érdeklődők szervezett keretek között megtekinthették a HIPP Kft. gyártóüzemét, illetve ellátogathattak Rábcakapiba, a gyár egyik legnagyobb beszállítójának, Németh István biogazdaságába is.

Forrás: