Szani Zsolt, a Nébih témavezetője elmondta, hogy a hazai fajtalistán összesen 150 alma szerepel, ebből 97 az államilag elismert fajta, 31 tájfajta és 22 „nosztalgiafajta”. Az állami minősítést kapott fajták közül 30 rezisztens és a tájfajták közt is találunk ellenállókat, ugyanis a Kárpát-medencében értékes génforrásokat lehet találni. A nagy választék ellenére a magyar almatermő terület körülbelül 5 százalékán ültettek ellenálló fajtákat.
A biotermesztés alapja lehet az ellenálló fajta, hangzott el a beszélgetés során, sokkal nagyobb a kereslet a bioalma iránt, mint amennyit megtermelünk, legyen az friss fogyasztásra vagy feldolgozásra szánt alapanyag. Hazánkban 854 hektáron álltak át bioalma-termesztésre.
A volt Kertészeti Egyetemen Kovács Sándor lisztharmatellenálló fajtákat hozott létre, majd az 1990-es évektől Tóth Magdolna foglalkozott rezisztencianemesítéssel, több betegséggel szemben, több gén által meghatározott ellenálló képesség elérése volt a célja. Napjainkig 6 államilag elismert fajta született ebben a nemesítési programban.
Külföldi eredetű rezisztens fajtákat hoz be az országba a Holland Alma Kft. és a KITE. Mindkét cég szaktanácsadással együtt kínálja a fajtákat, a Holland Alma pedig az értékesítésben és márkázásban is nagy szerepet vállal. Naturalma márkanéven már az üzletekben is találkozhatunk az eddig több 350 hektáron eltelepített, kevesebb növényvédelmet igénylő almafajtákkal. A bírálaton összesen 17 fajta került terítékre, összehasonlításul népszerű asztali almák is szerepeltek a bírálati sorban.
