Back to top

A jövő szuperélelmiszere az alga

Az IKEA-hoz tartozó külső innovációs laboratórium, a Space10 három fiatal építésszel együttdolgozva alkotta meg azt a négy méter magas bioreaktor-dómot, melyben mikro-algákat lehet termelni. A dómot múlt héten helyezték el a CHART Art Fair művészeti kiállításon.

Fotó: Niklas Adrian Vindelev
Space10 szerint ez egy „élelmiszertermelő építészeti pavilon”. A futurisztikus dóm belsejében egy foto-bioreaktor van – egy olyan zárt rendszer, ami elősegíti a zöld mikro-algák magas hatékonyságú termelését.

A dómot múlt héten helyezték el a koppenhágai CHART ART Fair művészeti kiállításon azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az algák jelentőségére, a jövő egyik lehetséges fenntartható szupernövényeként betölthető szerepére.

A mikro-alga tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, és esszenciális aminosavakkal, a spenótnál ötvenszer több vasat, és a húsoknál kétszer több fehérjét tartalmaz.

„Az egyik terület, amit igyekszünk feltérképezni, az élelmiszerek jövője, és hogy hogyan tudnánk javítani az élelmiszer előállítás rendszerén” nyilatkozta a Space10. „Hiszünk benne, hogy az algák megoldást kínálhatnak a világ legnagyobb problémáira, beleértve az alultápláltságot és a klímaváltozást.”

Az Alga Dómot azután mutatták be az idei eseményen, hogy megnyerte a művészeti kiállítás építészeti versenyét. Az építészek - Aleksander Wadas, Rafal Wroblewski, és Anna Stempniewicz - a dóm tervezésében és megépítésében együttműködtek a Space10 biotechnológiával foglalkozó munkatársával, Keenan Pinto-val.

Az építmény kiválóan alkalmas arra, hogy társasági események helyszíne legyen.
Az építmény kiválóan alkalmas arra, hogy társasági események helyszíne legyen.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
„Ez az építmény nagyon hívogató, mégis a zárt forma védettséget kínál és a társasági élet számára egy oázist hoz létre” mondták az építészek.

A dómot egy 320 méteres feltekert csőrendszer öleli körbe, amit úszó mikro-algák töltenek meg. A vásár három napja alatt a szerkezet több, mint 450 liter mikro-algát termelt.

Hogy még élménydúsabb legyen, a látogatók a dómon belül megkóstolhatták a Space10 szakácsa, Simon Perez által kifejlesztett spirulina (=egy algafaj) csipszet.

A dómban növekvő mikro-algák.
A dómban növekvő mikro-algák.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
A koppenhágai központú stúdió indítványa szerint a jövőben több mikro-alga fajt lehetne használni, például:

  • tápanyagban gazdag alternatívaként szója helyettesítésre az állati takarmányokban,
  • a biodízelek fejlesztésében,
  • a légkörben lévő széndioxid és más üvegházgázok mennyiségnek csökkentésére,
  • olyan eljárások kidolgozására, mellyel az ipari szennyvizeket kezelhetnénk.

A látogatók a dómon belül megkóstolhatták a spirulina csipszet is.
A látogatók a dómon belül megkóstolhatták a spirulina csipszet is.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
„A mikro-algák segítségével felvehetnénk a harcot az alultápláltsággal, csökkenthetnénk a fosszilis energiahordozóktól való függésünket, megállíthatnánk az esőerdők pusztítását, javíthatnánk a levegő minőségét, és csökkenthetnénk a szennyezés mértékét” mondta a Space10 képviselője. „Képzeljünk el egy olyan lakóépületet, ami egy ehhez hasonló foto-bioreaktorral van felszerelve és nemcsak növelné a helyi oxigénszintet, spirulinát is termelne, amit a lakók felhasználhatnának táplálék kiegészítőként.”
A spirulinát kenyértésztába is bele lehet keverni, így például a hotdoghoz való kifli is készülhet belőle.
A spirulinát kenyértésztába is bele lehet keverni, így például a hotdoghoz való kifli is készülhet belőle.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev

„Vagy képzeljük el, hogy a buszmegállókban algák vannak, melyek megkötik az üvegház gázokat a légkörből és közben spirulinát termelnek, amiből erősítő kenyeret lehet sütni az éhező családok számára” – tette hozzá.

Pinto úgy foglalta össze: „Végső soron, az Alga Dóm célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen arról, hogyan tudnánk nagy mennyiségű tápanyagban gazdag élelmiszert előállítani a városainkon belül, hogyan tudnánk csökkenteni a bolygóra gyakorolt negatív hatásunkat, és hogyan használjuk a biológiát a világ legnagyobb problémáinak megoldására.”

A Space10-ről:

2015 novemberében indult el a Space10 az IKEA támogatásával, mely egy kutatási központ és kiállítási hely Koppenhágában. Termék prototípusokat tesztelnek, és igyekeznek megoldásokat találni a fogyasztók életminőségének javítására. Más élelmiszer-alapú projektjeik között volt egy vizuális kutatás is, ami során azt vizsgálták, hogy a következő 20 év élelmiszer modelljei milyen hatással lesznek a húsgolyóra. A stúdió víziója szerint a húsgolyók a jövőben mesterségesen növesztett állati szövetekből és ropogós rovar fehérjékből fognak készülni.

fotók: Niklas Adrian Vindelev.

https://www.dezeen.com/2017/09/10/ikea-space10-algae-producing-pavilion-copenhagen/

Forrás: 
www.dezeen.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Az allulóz a cukorbetegek napjait is megédesítheti

Az allulóz egy új, alacsony kalóriatartalmú cukor, amely hetven százalékkal édesebb, mint a répacukor, viszont a kalória tartalma csak nagyjából a tíz százaléka.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

Minden évben visszatérő kérdés, vajon milyen méz termett az adott évben, adott területen? A fogyasztók szeretik a megszokott küllemű és ízvilágú mézet. Mivel a méz olyan termék, amelyre a biológiai sokféleség a jellemző, ezért a fajtaeredet erősen függ az adott évjárattól,

Svéd gyorsétterem-lánc a méhekért

Május 20-án a Méhek napját ünnepelte a világ. Erre a jeles napra a McDonald’s elkészítette a világ legkisebb éttermét, ami méretei ellenére több ezer vendéget szolgál ki naponta. No nem embereknek épült...

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Átláthatóbbá tennék az árképzést az élelmiszer-ellátási láncban

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amely a teljes élelmiszer-ellátási láncban átláthatóbbá tenné az árak alakulását és ezek közlésének a módját - közölte az uniós bizottság.

Kétségbeesett európai gazdák - Svájcban sem jobb

Az európai gazdák körében az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány. Bár erről hivatalosan csak francia és svájci adatok állnak rendelkezésre, a helyzet valószínűleg a többi európai országban sem jobb - erre hívja fel a figyelmet az agrarheute.de német agrárhírportál cikke.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.