0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 13.

Mit tanulnának szívesen a gazdák az öntözésről?

Az utóbbi évtizedben Magyarországon stratégiai jelentőségű kérdéssé vált a mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözés, elsősorban a klímaváltozásra visszavezethető csapadékeloszlási szélsőségek és az egyre gyakoribb aszályok miatt.

kap-hálózat

Szerzők: Hamza Eszter,
Márkiné Tóth Orsolya, Tornay Enikő

Számos szántóföldi és kertészeti kultúra biztonságos termesztése ma már kizárólag öntözéssel garantálható. A csapadék mennyiségének szélsőséges ingadozása, valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletek korlátossága egyaránt a fenntartható és víztakarékos technológiák alkalmazását teszik szükségessé, amelyek kiválasztása és precíziós üzemeltetése szakmai felkészültséget igényel.

Hazánk sajátos vízföldrajzi helyzete – a felszíni vizek döntő részének külföldi eredete – tovább növeli a mezőgazdaság sérülékenységét, és kiemeli a hatékony vízhasználat szükségességét. Tudományos modellezések szerint az öntözés és a korszerű vízgazdálkodási gyakorlatok nélkül a század második felére több fontos szántóföldi kultúra esetében 20-30%-os terméscsökkenés valószínűsíthető.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

A hatékony, környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodási és öntözési technológiák alkalmazásához óriási szükség van a termelők elméleti és gyakorlati ismereteinek, tudásának fejlesztésére. A beruházásokat ösztönző pénzügyi támogatások mellett az öntözési szaktanácsadás és a tudásmenedzsment fejlesztése elengedhetetlen, hiszen a tudáshiányból fakadó technológiai hibák gyakran talajromláshoz, szikesedéshez és a felszín alatti vízkészletek túlhasználatához vezetnek még korszerű öntözőrendszerek használata esetén is.

Az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE), amely feladatait az Agrárközgazdasági Intézet látja el, az Agrárminisztérium megbízásából a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont közreműködésével 2026 elején felmérést végzett a mezőgazdasági termelők öntözéssel kapcsolatos ismereteivel és tudás iránti igényével kapcsolatban. A mezőgazdasági termelők körében online kérdőíves lekérdezésre került sor, valamint három zöldség-gyümölcs termelői szervezet vezetőjével interjú készült. Cikkünkben a kutatás legfontosabb eredményeit ismertetjük.

A felmérés résztvevői

A kérdőíves felmérésben részt vevő 220 termelő 37,7%-a öntözött az elmúlt három évben, további 38,6%-uk pedig tervezi, hogy öntözéses gazdálkodást fog folytatni a jövőben. A részletes elemzés alapját ez a 168 gazdálkodó képezte, közöttük a középkorúak (40-54 év) vannak többségben (42,2%), míg a 40 év alatti fiatalok aránya alacsony (16,5%). A válaszadók kétharmada felsőfokú végzettségű, és csaknem felük rendelkezik agrárdiplomával.

A GAZDÁLKODÓK ISMERETEINEK MEGOSZLÁSA A KÜLÖNBÖZŐ ÖNTÖZÉSSEL KAPCSOLATOS MÓDSZEREKRŐL (N = 168)

A gazdaságméretet tekintve a 10-49 hektár közötti területen gazdálkodók aránya a legmagasabb (27,4%), de jelentős (18,5%) a közepes méretű (100-299 ha) és az 500 hektár feletti (13,7%) területen gazdálkodók aránya is a mintában. A válaszadók 82,7%-a, vagyis döntő többsége szántóföldi növénytermesztést folytat. A második legtöbb említést a szabadföldi zöldség- vagy dísznövényter­mesztés kapta (28,6%), a harmadik leggyakoribb tevékenység pedig a gyümölcstermesztés (23,8%).

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: