A szabad, természethez közeli életformához sok testet, lelket, szellemet nemesítő, építő munka és feladat társul, főként ha állatokat is tartanak a gazdaságban, emelte ki a tanyasi életforma méltatásában Nagy István miniszterhelyettes.
Ennek a munkának a segítésére indította a Földművelésügyi Minisztérium jogelődje 2011-ben a Tanyafejlesztési Programot, és elismerésére hirdették meg az Év Tanyája díjat.
Az egyéni tanyagazdaságok amellett, hogy tanyájuk kialakítása, fejlesztése során példás módon ügyelnek a természeti környezetre, tájra, a térség kulturális és építészeti értékeire, gazdálkodási hagyományaira, követendő például szolgálhatnak mások előtt. A minisztérium célja, hogy egybegyűjtve bemutassák hazánk legjobb tanyáit, azok mintaértékű fejlesztéseit, gazdálkodási szemléletét, gyakorlatát. Fontos, hogy a magyar vidékre jellemző létforma fennmaradjon, és a sajátos ősi, életformát minél többen megismerjék, és merjék választani, fogalmazott a miniszterhelyettes.
A tanyavilág, tanyasi életforma érték, mindent meg kell tenni fenntartásáért, hangsúlyozta Szakáli István Lóránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár is. Ebben segít a hét éve indított Tanyafejlesztési Program. A kizárólag hazai forrásból finanszírozott program keretében viszonylag egyszerűen juthatnak támogatáshoz a pályázók, így igen népszerű. Az eddig közel 5000 benyújtott pályázatból 2000 pályázatra összesen 8,3 milliárd forintot fizettek ki. A programban közösségi és egyéni tanyafejlesztési célokra lehet pályázni. Sokak kérésére idén kísérleti jelleggel Szentgál környékére és Heves megye egy részére is kiterjesztették az eredetileg csak az alföldi tanyákra irányuló fejlesztési programot. A jövő évi finanszírozás rendelkezésre áll, és a minisztérium szeretné elérni a keret bővítését.
További fejlemény a tanyákkal kapcsolatban, hogy júniusban beemelték a hungarikumok közé a magyar tanyát. A kezdetben a Tanyafejlesztési Program részeként indított zártkerti revitalizációs pályázatot pedig a közeljövőben önállóan hirdetik meg, mintegy 2 milliárd forintos kerettel. A Földművelésügyi Minisztérium koordinálásával készült tavalyi felmérés szerint mintegy 100 ezer tanyán közel 300 ezer ember él hazánkban.
Fodor András az Év Tanyagazdasága 2017 Díjat kapta a magyar tanya hagyományos építészeti értékeinek, életmódjának, hagyományainak éltetéséért, azok nyitott portán keresztüli továbbörökítéséért, az őshonos magyar fajták céltudatos fenntartásáért, a tanyán alkalmazott innovatív környezetkímélő, felelős gazdálkodásért, a mások számára is mintául szolgáló tanyájának elismeréséül.
Szász István az Év hagyományőrző Tanyája 2017 díjat vehette át a magyar tanya értékeinek, életmódjának, hagyományainak példás bemutatásáért, azok nyitott portán keresztüli továbbörökítéséért, az őshonos magyar fajták céltudatos fenntartásáért, a tanyán alkalmazott környezetkímélő felelős gazdálkodásért, a mások számára is mintául szolgáló tanyájának elismeréséül.