Ezek élelmiszerként, vagy gyógyhatású anyagként forgalmazott termékek, de bizonyíthatóan van növényvédelmi hatásuk, és a megadott felhasználási körülmények között nem jelentenek kockázatot a környezetre, illetve az emberi egészségre.
Ezek az anyagok is közösségi értékelésen mennek keresztül, és a tagállamok szavaznak arról, hogy jóváhagyhatók-e növényvédő hatású anyagként. A jóváhagyás határozatlan idejű, és sem a forgalmazásuk, sem felhasználásuk nem igényli a növényvédő szereknél szükséges engedélyezési eljárás lefolytatását. Elsősorban nem növényvédőszer-boltokban, hanem élelmiszerboltban, háztartási boltban vagy gyógyszertárban lehet őket megvásárolni.
Sörrel a házas és meztelencsigák ellen lehet védekezni: talajba süllyesztett edénybe sört öntünk, és az összecsalogatja a csigákat a kertből. Ha sok a kártevő, négyzetméterenként egy sörcsapdát készítsünk.
A mustármagport búzaszemek gombák elleni csávázására lehet használni, sűrű pép formájában.
A konyhasó oldatát (0,6-2 kg/100 liter víz) szőlőben javasolják kipermetezni tarka szőlőmoly, illetve lisztharmat elleni védekezésre. A sok só káros a talajéletre, ezért egy hektárra maximum 6 kg juttatható ki.
A napraforgóolaj szabadföldi paradicsom lisztharmata ellen hatásos, 0,1-0,5 százalékos hideg vizes szuszpenzió formájában.
A tejipari melléktermék tejsavó oldata hajtatott uborka, tök, cukkini lisztharmat elleni védelmére alkalmas.
Szódabikarbóna 0,5-1-2 százalékos oldatával lisztharmat ellen védekezhetünk, bogyósokban, almában, szőlőben, illetve leszüretelt gyümölcsök tárolási betegségei ellen az oldatba mártva.
Az ecetet zöldségmagok csávázására vagy a vágóeszközök fertőtlenítésére használhatjuk. Csávázásra az 5-10 százalékos ecetet 1:1 arányban hígítsuk vízzel, és néhány percig áztassuk benne a magvakat.
Répacukor és gyümölcscukor is lehet növényvédő szer, mégpedig az alma és a csemegekukorica molykártevőit lehet távol tartani, ha megelőzésképpen használjuk az oldatukat.
A lecitin megtalálható a tojássárgájában, különböző olajokban, az élelmiszeriparban emulgeáló- és stabilizálószerként használják. A növényvédelemben lisztharmatfélék, tafrinás levélfodrosodás, peronoszpóra és a rózsa gombás betegségei ellen vethetjük be. Erre az anyagra élelmezés-egészségügyi várakozási időt is előírtak, ami gyümölcs, zöldség esetében 5, szőlőnél 20 nap.
A mésztej (kalcium-hidroxid) 12, illetve 24 százalékos vizes szuszpenziója alma, körte és csonthéjasok kéregrákja ellen hatásos. Lombhullás után a fás részeket kezeljük vele 2-7 alkalommal. Rákos sebek, illetve a metszési sebek ecsetelésére is használhatjuk.
A diammónium-foszfát (DAP) műtrágya, és a gyümölcsösökben egyes kártevőket lehet összecsalogatni vele, 40 g/l-es oldata alkalmas a cseresznyelégy, a földközi-tengeri gyümölcslégy csapdázására. Fánként egy csapda kihelyezése javasolt.
A hidrogén-peroxid jól ismert erős fertőtlenítő szer, amit magvak csávázására lehet használni, illetve hajtatásban az eszközök fertőtlenítésére alkalmas.
Az agyagos faszén aktív szenet, feketeszenet és bentonitot tartalmaz, szőlőben használható az esca betegséget okozó talajlakó gombák elleni védekezésre, hektáronként 500 kilogrammot a talajba dolgozva.
A mezei zsurló főzete számos növényen alkalmas a lisztharmat, varasodás, szürkepenész, fitoftóra, szeptória elleni védelemre. A főzetet szárított zsurlóból készíthetjük. Tíz liter hideg vízben áztassunk 20 dkg szárított hajtásrészt 30 percig, majd 45 percig forraljuk. Miután a főzet kihűlt, finom szűrőn átszűrjük, és 10-szeresére hígítjuk.
A fűzfakéreg hatása nagyon hasonló a mezei zsurlóéhoz, ugyanazokra a betegségekre lehet használni. Tíz liter vízben 67 gramm fűzfakérget kell főzni két órán keresztül, majd a kihűlt oldatot leszűrjük és kémhatását 6,2 pH-ra állítjuk be, és vízzel háromszorosára hígítjuk.
A tengeri kagylókból nyert kitozán oldata fokozza a növények természetes ellenálló képességét, ezért megelőző védekezésre lehet használni gombás és baktériumos betegségek ellen.
