A magyar hatóság különleges intézkedéseket vezetett be a kór határon túlról történő átterjedésének megakadályozása érdekében – hangzott el a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület minapi szakmai tanácskozásán.
Az egész országban a sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé. Szabolcs Szatmár Bereg megye ukrán és román határ menti területein elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált tetemek elásását, a vaddisznókocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását. (A NÉBIH most hétfőn, pár nappal a fórum után adott hírt arról, hogy a magyar-ukrán határhoz igen közel fedeztek fel fertőzött vaddisznókat.)
A veszélyeztetett határmenti részeken felmérték a sertésállományokat, amelyek járványvédelmi zártságát (különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra) a hatóság folyamatosan ellenőrzi, elrendelték a telepek bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrzik a mosléketetés tilalmának betartását. Ezeken a területeken a kültéri sertéstartás csak akkor engedélyezett, ha az állatokat kettős kerítéssel veszik körbe a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.
– Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit szinte lehetetlen megakadályozni – jelentette ki Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese a szakmai tanácskozáson.
– Sajnos úgy tűnik a fő kérdés már nem az, hogy átjön-e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen formában (vaddisznókban vagy házisertésekben) jelenik meg – tette hozzá Nemes Imre.
– A spanyolok 30 év alatt a sertéspestissel fertőzött állományukat fölszámolták és Európa legjelentősebb sertéságazatát hozták létre – mondta Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület (FSE) elnöke. – Jó lenne, ha nekünk nem kellene ekkora utat megtenni ahhoz, hogy sikeres sertéstenyésztő és -tartó országgá váljunk.
Kiss György megjegyezte, a mai ismeretek szerint az ASP ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni, ugyanis a legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyag hatástalannak bizonyul. A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertőzött állományok kiírtása, amely jelentős gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti. Hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt fog termelni, nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amelyek nemcsak a fertőzött zónában, hanem országos szinten jelentkeznek. A lengyel tapasztalat az volt, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenés lehet, amely hatékony mentesítés és kedvező globális folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt normalizálódik. Az FSE elnöke szerint a jelenlegi kárenyhítési rendszer alkalmatlan azon károk térítésére, amiket a sertéspestis átterjedése esetén a sertéstartóknak el kellene szenvedniük.
