A múlt évben mintegy 13 millió tonna gabona termett Magyarországon, ami 2 millió tonnával kevesebb, mint 2016-ban, a terméskiesés mintegy 100 milliárd forint bevételcsökkenést okozott a termelőknek – mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese a szervezet hagyományos, az AGROmashEXPÓ-ra időzített konferenciáján. Szavai szerint
A múlt évben megtermelt gabonából – az 1 millió tonnás átmenőkészlettel együtt – a becslések szerint mintegy 6 millió tonna körüli mennyiséget lehet exportálni.
Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a konferencia nyitóelőadásában elsőként a környezeti és természeti erőforrások megőrzését szorgalmazó zöldítés programról beszélt. Elmondása szerint ennek kapcsán az előző évben 172 ezer termelő nyújtott be egységes kérelmet mintegy 4,9 millió hektárnyi termőterületre, Ennek alapján egy hektárra mintegy 70 ezer forint támogatás jut, illetve a fiatal gazdák még további mintegy 21 ezer forintot kapnak.
Ettől az évtől azonban számos változás lép majd érvénybe, így az idén a gazdáknak érdemes alaposan tájékozódni. A zöldítésnél korlátozva lesz például a növényvédőszerek használata az ökológiai fókuszterületek esetében – igaz, ez a termeléshez kötött támogatást nem érinti –, új vetőmagnormák kerülnek bevezetésre, illetve eltérő támogatást kaphatnak az intenzív, illetve a hagyományos ültetvénytípusok – előbbi versenyképességének okán magasabb, egészen pontosan 122 ezer hektáronkénti forintot jelent majd.
Lesz változás a káreseményekkel kapcsolatos kártérítések számítása kapcsán is: az első negyedévben folyósítandó, az államtitkár becslése szerint 6-7 milliárd forintból a gazdálkodók nem csak az egész gazdaságot, hanem az egyes növényi kultúrákat ért károk esetében is részesülhetnek a juttatásból. Feldman szerint a múlt évben a gazdák mintegy 200 ezer hektárra jelentettek be káreseményt, és mintegy 9400 kárenyhítő juttatás iránti kérelmet adtak be. A kérelmek ellenőrzése, feldolgozása még tart.
A helyettes államtitkár megemlítette, hogy 2010 óta dinamikusan nő a mezőgazdasági hitelállomány is, s egyúttal emlékeztetett arra, hogy az agrárkölcsönöket könnyített fedezet és hozzáférés jellemzi. Az ágazat hitelállománya tavaly a harmadik negyedévre meghaladta a 640 milliárd forintot, ebből az összegből az egyéni gazdálkodói hitelek 330 milliárd forintot tettek ki. Feldman Zsolt úgy véli, a magyar agrárium abból a szempontból is jó helyzetben van, hogy a 2014-2020-as időszakra jó pozíciót harcolt ki az EU-val közös keretrendszerben, ami annak fényében különösen fontos, hogy a beérkező uniós pénzek egyharmada az agrárpolitika büdzséjén keresztül érkezik.
Ezt már Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: 2017 a pályázatok kapcsán a döntés, míg 2018 a kifizetések és a megvalósítások éve lesz, ugyanakkor a programok kisebb hányadában most születik majd határozat – ilyen a fiatal gazda támogatás, az öntözés, az erdészeti gépeket vagy éppen a természeti károkkal szembeni védelmet szolgáló támogatás.
Az agrárgazdaság aktualitásait érintő előadások alkalmával Hollósi Dávid, a Takarék Agrár igazgatóságának vezetője a tavaly létrejött takarékszövetkezeti integráció kapcsán elmondta: úgy érezték, hogy eljött az idő egy integrált agrárüzletág létrehozására, aminek része egy agrár termékfejlesztési csoport, egy agrárszakmai műhely, illetve egy agrárfinanszírozási csoport. Mivel az agrárium kifejezetten jó adós, a bedőlési ráta is alacsony, ezért az ágazat vonzó a bankok számára. Az egyesítést követően e téren a takarékszövetkezetek a kis- és közepes termelők partnere lesz, míg a nagy mezőgazdasági vállalkozások pénzintézete a kereskedelmi bank lesz.
A Szántóföld Szakmai Nap Konferencia másik fő témája a termelőket érintő termelési kihívások sora volt. Jordán László, Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese a neonikotinoidok kapcsán elmondta, az ezeket az anyagokat tartalmazó csávázószereket a termelők egyik fele igényli, másik fele pedig környezetvédelmi okokra hivatkozva elítéli, annak ellenére, hogy a tudományos kísérletek eddig még nem bizonyították káros hatását. A szakember nagyobb veszélynek tartja, hogy az egyes alternatív technológiák sokkal intenzívebb növényvédőszer-használatot eredményeznek.
Az unió növényvédő szerekkel kapcsolatos szigorításairól úgy vélekedett, a tiltás nem megoldás, hiszen a tudatos érveket nélkülöző döntések helyett felülvizsgálatra van szükség. Fontos például tudni, hogy ha kivonunk valamit, van-e helyette más alternatíva, ugyanis adott esetben megnövekedhet az engedély nélküli, ismeretlen forrásból származó szerek használata.
Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi vezetője éppen ezért fontosnak tartja, hogy a növényvédelemmel foglalkozó cégek alkalmazkodjanak az adott szabályozásokhoz. Az ő esetükben az egyes termékek fejlesztésekor számítógépekkel elemzik azok környezetre gyakorolt hatásukat, s csak akkor engedélyezik a gyártást, ha az eredmények megfelelnek az előírtaknak.
Sándorfy András, a Dow AgroSciences marketing vezetője a vetőmagok és növényvédőszerek esetében alkalmazott digitális technológiák és szolgáltatások fontosságát hangsúlyozta. A termékeik esetében a modern technológiák révén pontos információkkal tudnak szolgálni a gazdálkodók számára, az optimális beállítások és a várt eredmények pedig így adottak. Hangsúlyozta: a cél, hogy a fogyasztókhoz minőségi, megfelelő tápértékkel bíró élelmiszer jusson el, hozzásegítve őket az egészséges mindennapokhoz.
Hajnal Gábor, a BASF Hungária agrodivíziójának marketingvezetője szerint a jól megválasztott növényvédelemmel 5-10 százalék hozamnövekedést is el lehet érni. A BASF nemzetközi szinten évi 500 millió euró az, amit kutatásra és fejlesztésre költenek, ami biztonságos megoldásokat, s az azokból eredő egészséges élelmiszereket eredményez.
