Back to top

Újra látogatható az egykori fúrótoronyból lett kilátó Nagykanizsán

Bár a tavasz nem a legszebb arcát mutatta, mégis sokan jelentek meg a Csónakázó-tó feletti kilátó átadásán, amit 10 év után vehetnek újra birtokba a kirándulók. A 48 méter magas építmény 125 millió forintból újult meg, és páratlan panoráma nyílik róla a környékbeli tóra és parkerdőre.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Jelentős fejlesztési beruházás keretében újították fel a Csónakázó-tónál található kilátót, mely fontos jelképe ennek a tájnak - mondta az avató ünnepségen Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Egyszerre szimbolizálja a történelmi hagyományokat és a megújulásba vetett hitet is.

Emlékeztetett rá, hogy az állami erdészetek egyik fontos feladata, hogy az erdőket az emberek számára nyitottá tegyék. Ennek jegyében 2010 óta összesen 71,3 milliárd forintot fordítottak az erdők megújulására, amelyből 17,3 milliárdot közjóléti beruházásokra költöttek. Utóbbi program keretében 37 új kilátó épült és 31-et újítottak fel, továbbá 26 új szálláshely jött létre, miközben 75 – esetenként igencsak leromlott állapotú – turistaszálló és erdei szálláshelyet hoztak helyre.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Mindezen felül 14 új látogatóközpontot alakítottak ki és hetet felújítottak. Évente 80 ezer diáknak nyújtanak kikacsolódási és tanulási lehetőséget a 36 erdészeti erdei iskolában, melyből 13 új, további 18-at pedig felújítottak - ismertette Fazekas Sándor.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Tíz évvel ezelőtt kellett lezárni a kilátót, mivel életveszélyessé vált – mondta el Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója. Addig a környék meghatározó része volt, népszerű a turisták és a helyiek körében is.

A tó melletti parkerdő fejlesztési tervét már 1971-ben elkészítették: ebben szerepelt egy kilátó terve is. Ekkortájt selejtezte le azt az olajipari fúrótornyot a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár, mely Bázakerettyén, Dióskálban és Nagylengyelben működött. Most 125 millió forintból újulhatott meg, amihez a Földművelésügyi Minisztérium 88 milliót adott. A többit az erdészet önerőből állta, így válhatott az elmúlt évek legnagyobb közjóléti fejlesztésévé a Zalaerdő Zrt. életében.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
A társaság egyébként is nagy figyelmet fordít a Csónakázó-tó és a környék vonzerejének növelésére. Kialakítottak már itt terepkerékpár pályát, megépítették a Madárerdő tanösvényt, a közkedvelt erdei tornapályát, és készül a tavat megkerülő kerékpárút is.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy emberségünk megtartásához szükséges a tradíciók tisztelete és megújítása, hiszen a hagyományok összekapcsolnak minket a jelenben, valamint hidat képeznek a múlt és a jövő között. A kivételes természeti környezet mellett az olajbányászati múltat is megjeleníti, de mutatja Nagykanizsa és a térség, Murafölde megújulását is – mondta.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
A most elkészült torony méretei igencsak tekintélyt parancsolóak: a beépített új anyag 30 tonna, a szerkezet összsúlya pedig közel 100 tonna. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méter, a felső 43 méter magasan van, ide 230 lépcsőfok leküzdésével juthatnak fel az érdeklődők. Ezzel ez az építmény a Dunántúl legmagasabb kilátója. Funkciója mellett pedig emléket állít a zalai kőolajbányászatnak is.

Éjszakai megvilágítását reflektorok és ledek biztosítják. Emellett kialakítottak egy korszerű védelmi rendszert, és intelligens beléptető kaput építtettek be.

Három tűzoltó lépcsőfutó bemutatót tartott a kilátó felavatása után: az első szintre 1 perc alatt, a legtetejére pedig 1 perc 50 másodperc alatt értek fel, miközben 25-30 kilós felszerelést cipeltek!
Három tűzoltó lépcsőfutó bemutatót tartott a kilátó felavatása után: az első szintre 1 perc alatt, a legtetejére pedig 1 perc 50 másodperc alatt értek fel, miközben 25-30 kilós felszerelést cipeltek!
Fotó: Tóth-Gál Enikő

Kilátás a Csónakázó-tóra
Kilátás a Csónakázó-tóra
Fotó: Tóth-Gál Enikő

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Október hosszú hétvégéjén irány: Tállya!

A Tokaji Borlovagrend (Confrérie de Tokaj) elmúlt tíz évében végbement megújulásának egyik fontos bizonyítéka az az éves csúcstalálkozó, melyet idén Tokaji Szüret néven, Tállyán, a Maillot Kastélyban rendeznek meg, tállyai borászatok közreműködésével.

Erdészkilátó

A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.

Hungarikum lett a Magyar népmesék rajzfilmsorozat

Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikum Bizottság Lakiteleken megtartott ülésén egyhangúan döntött a Magyar népmesék rajzfilmsorozat hungarikummá nyilvánításáról. A Hungarikumok Gyűjteményébe így jelenleg 76 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 181-re emelkedett.

Amit a sörről tudni érdemes

Országszerte huszonhat kisüzemi sörfőzde várja a látogatókat a Nyitott Főzdék Napján október 10-én üzembejárásokkal, sörkóstolókkal, előadásokkal és egyéb programokkal. Tokajban és Etyeken sör és bor összekóstolással, Budapesten ízhiba- és Oktoberfest sör bemutatóval, Győrújbaráton komlótermesztésről szóló előadásokkal várják a vendégeket az első Nyitott Főzdék Napján.

Megnyílt a Várhegy kilátó a látogatók előtt

A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi - hangsúlyozta Zambó Péter.

Hagyományteremtő túrák a Pilisi Parkerdőben is

A Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével – hagyományteremtő céllal – invitálja a természetjárást kedvelőket a Kéktúrázás napjára, október 10-ére. A rendezvény lebonyolításában, három szakaszon, a Pilisi Parkerdő munkatársai is aktívan részt vesznek, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi szabályok maradéktalan betartására.

A Nagyerdő Napja és konferencia – erdőgazdasági részvétel a debreceni programon

Több rendezvénnyel csatlakozott a NYÍRERDŐ Zrt. a debreceni Nagyerdő Hete programsorozathoz. A Debreceni Értéktár Bizottság és az erdőgazdaság a Debreceni Erdészetnél szervezett konferenciát a város „zöld koronájáról”.

Az erdővel ismerkedhettek kicsik és nagyok egyaránt

Nagy érdeklődés övezte a keddi "Fedezd fel az erdőt az erdészekkel" elnevezésű programot, amit a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola tartott. A Sóstói-erdőben négy állomáson mutatták be az erdészek munkáját, és például azt, hogy miként hoznak létre új erdőket.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.