Back to top

Újra látogatható az egykori fúrótoronyból lett kilátó Nagykanizsán

Bár a tavasz nem a legszebb arcát mutatta, mégis sokan jelentek meg a Csónakázó-tó feletti kilátó átadásán, amit 10 év után vehetnek újra birtokba a kirándulók. A 48 méter magas építmény 125 millió forintból újult meg, és páratlan panoráma nyílik róla a környékbeli tóra és parkerdőre.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Jelentős fejlesztési beruházás keretében újították fel a Csónakázó-tónál található kilátót, mely fontos jelképe ennek a tájnak - mondta az avató ünnepségen Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Egyszerre szimbolizálja a történelmi hagyományokat és a megújulásba vetett hitet is.

Emlékeztetett rá, hogy az állami erdészetek egyik fontos feladata, hogy az erdőket az emberek számára nyitottá tegyék. Ennek jegyében 2010 óta összesen 71,3 milliárd forintot fordítottak az erdők megújulására, amelyből 17,3 milliárdot közjóléti beruházásokra költöttek. Utóbbi program keretében 37 új kilátó épült és 31-et újítottak fel, továbbá 26 új szálláshely jött létre, miközben 75 – esetenként igencsak leromlott állapotú – turistaszálló és erdei szálláshelyet hoztak helyre.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Mindezen felül 14 új látogatóközpontot alakítottak ki és hetet felújítottak. Évente 80 ezer diáknak nyújtanak kikacsolódási és tanulási lehetőséget a 36 erdészeti erdei iskolában, melyből 13 új, további 18-at pedig felújítottak - ismertette Fazekas Sándor.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Tíz évvel ezelőtt kellett lezárni a kilátót, mivel életveszélyessé vált – mondta el Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója. Addig a környék meghatározó része volt, népszerű a turisták és a helyiek körében is.

A tó melletti parkerdő fejlesztési tervét már 1971-ben elkészítették: ebben szerepelt egy kilátó terve is. Ekkortájt selejtezte le azt az olajipari fúrótornyot a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár, mely Bázakerettyén, Dióskálban és Nagylengyelben működött. Most 125 millió forintból újulhatott meg, amihez a Földművelésügyi Minisztérium 88 milliót adott. A többit az erdészet önerőből állta, így válhatott az elmúlt évek legnagyobb közjóléti fejlesztésévé a Zalaerdő Zrt. életében.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
A társaság egyébként is nagy figyelmet fordít a Csónakázó-tó és a környék vonzerejének növelésére. Kialakítottak már itt terepkerékpár pályát, megépítették a Madárerdő tanösvényt, a közkedvelt erdei tornapályát, és készül a tavat megkerülő kerékpárút is.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy emberségünk megtartásához szükséges a tradíciók tisztelete és megújítása, hiszen a hagyományok összekapcsolnak minket a jelenben, valamint hidat képeznek a múlt és a jövő között. A kivételes természeti környezet mellett az olajbányászati múltat is megjeleníti, de mutatja Nagykanizsa és a térség, Murafölde megújulását is – mondta.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
A most elkészült torony méretei igencsak tekintélyt parancsolóak: a beépített új anyag 30 tonna, a szerkezet összsúlya pedig közel 100 tonna. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méter, a felső 43 méter magasan van, ide 230 lépcsőfok leküzdésével juthatnak fel az érdeklődők. Ezzel ez az építmény a Dunántúl legmagasabb kilátója. Funkciója mellett pedig emléket állít a zalai kőolajbányászatnak is.

Éjszakai megvilágítását reflektorok és ledek biztosítják. Emellett kialakítottak egy korszerű védelmi rendszert, és intelligens beléptető kaput építtettek be.

Három tűzoltó lépcsőfutó bemutatót tartott a kilátó felavatása után: az első szintre 1 perc alatt, a legtetejére pedig 1 perc 50 másodperc alatt értek fel, miközben 25-30 kilós felszerelést cipeltek!
Három tűzoltó lépcsőfutó bemutatót tartott a kilátó felavatása után: az első szintre 1 perc alatt, a legtetejére pedig 1 perc 50 másodperc alatt értek fel, miközben 25-30 kilós felszerelést cipeltek!
Fotó: Tóth-Gál Enikő

Kilátás a Csónakázó-tóra
Kilátás a Csónakázó-tóra
Fotó: Tóth-Gál Enikő

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

A járvány ellenére nőtt az utasok száma a Pálházi Állami Erdei Vasúton

Felemás esztendőn vannak túl az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott kisvasutak. A Lillafüredi Állami Erdei Vasúton (LÁEV) csökkent, a Pálházi Állami Erdei Vasúton (PÁEV) viszont növekedett az utasok száma, a 2019-es esztendőhöz viszonyítva. A LÁEV szerelvényein több mint 152 ezren utaztak, a PÁEV-nél pedig meghaladta a 43 ezret a jegyet váltók száma.

Vissza nem térő pillanatok - fókuszban a fotóriporter

Sem időjárási viszontagságok, sem földrajzi távolságok nem riasztják vissza. Ha „téma van”, azonnal kocsiba ül vagy kisrepülőre. Varga György, a Magyar Távirati Iroda nagykanizsai fotóriportere, ha kell az országutakat rója, térdig gázol a sárban vagy éppen a jeges vízben, felmászik bármilyen meredek emelkedőn csak azért, hogy meglegyen az a bizonyos pillanat.

Kalandozások a zalai dombok között

A Csömödéri Állami Erdei Vasút ma Magyarország leghosszabb erdei vasútja. A 109 kilométeres hálózat egészén erdészeti célú fuvarozás, a Lenti és Kistolmács közötti 32 kilométeres szakaszon pedig turisztikai személyszállítás zajlik. Az erdei vasúthoz számos kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik, és persze a zalai táj ezernyi varázslatos látnivalót tár elénk.

Idén csúcsot döntött a Pilisi Parkerdő látogatottsága

Rendhagyó évként tekinthetünk 2020-ra, ami számos kihívást tartogatott a társadalom számára. A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is éreztette hatását: a fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódási lehetőséget biztosító Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága idén rekordot döntött.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

A NAK javasolja a vendéglátóipari beszállítókra is kiterjeszteni a támogató intézkedéseket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javasolja a kormánynak, hogy a HORECA-szektort érintő gazdaságvédelmi intézkedéseket terjessze ki a HORECA-szektor és a közétkeztetés beszállítóira is. A kormány 484/2020. (XI. 10.) rendelete szerint a vendéglátóhelyek nem fogadhatnak vendégeket, csak elvitelre van lehetőségük kiszolgálni a vásárlókat, valamint a rendezvények tartása nem megengedett.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban - online rendezvény

2020. november 19-én második alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár technológiai rendezvénye – ezúttal online. Az eseményen az állattartásban használt döntéstámogató rendszerekről tartanak izgalmas előadásokat a témában jártas meghívott szakértők, innovátorok és vállalkozók.