„Lassan kritikussá válik az ültetvények területe, s csökken az almatermesztők száma, aminek oka, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát” – sorolta a legfőbb problémákat Takács Ferenc, az Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a rendezvény helyszínét adó, Szabolcs megyei Gégényben található Alma Trade Kft. telephelyén. Itt, a megyében fogant meg az ötlet a tavalyi esztendőben, ami innovációt és közös fellépést sürgetett a termesztők részéről, így ez volt már a harmadik ilyen esemény a sorban, aminek kapcsán a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum is támogatásáról biztosította a szervezőket – a belföldi piacok közös erővel való megtartását szem előtt tartva. Ezen alkalmak során a témában illetékes szakemberek egyetértettek abban, hogyha a szabolcsi almát egyfajta vezérhajónak választjuk, s visszaadjuk neki méltó hírnevét, márkát építve köré, akkor mindez magával hozhatja az alapvető termelési erőforrásokhoz szükséges feltételrendszert is. Éppen ezért – a gégényi konferencia után nem sokkal – alakul majd meg egy tíz-tizenöt főből álló operatív csoport, aminek egyik legfőbb feladata egy marketingkampány előkészítése és véghezvitele lesz, s akik közül többen is bemutatkoztak a gégényi rendezvényen.
Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének vezetője a közösségi agrármarketing lehetőségeiről, illetve az ehhez kapcsolódó védjegyekről tartott előadást, aminek kapcsán kiderült: manapság minden eddiginél komolyabb reklámstratégiára van szükség, hiszen a piac hatalmas, a digitalizáció eredményeképp pedig a fogyasztóknak egyre nagyobb beleszólásuk van az egyes termékek létrejötte kapcsán. Növekvő tendenciát mutat az egészséges életmód és a patriotizmus iránt elköteleződöttek száma is, ennek fényében pedig különösen nagy lehetőségek rejlenek a szabolcsi almában: „ha társítjuk az almához a boltban a termelő nevét, az még inkább bizalmat eredményezhet, ezzel is erősítve a termék tájjellegét” – részletezte gondolatmenetét Dr. Szakály Zoltán, aki szerint a hitelesség kapcsán rendkívül fontosak az egyes védjegyek feltüntetése. Utóbbiak esetében szerinte azt kell elérni, hogy tudatosan keressék azokat a vásárlók.
Ezt annak idején a Baromfi Termék Tanács védjegyének kampánya során például sikerült elérni, emelte ki előadásában Dr. Soós Mihály, a Debreceni Egyetem adjunktusa, aki szerint a kulcs ebben az esetben a célcsoport felmérése, aztán pedig az optimális kommunikációs eszközállomány összeválogatása volt. „Ők veszik meg a terméket, így rájuk kell optimalizálni a kampányt. Tudjuk meg, mit szeretnének hallani, látni vagy éppen fogyasztani” – hangsúlyozta a szakember, aki úgy véli, a klasszikus kommunikációs elemeken túl szükség van újszerű kutatási módszerekre is. Az egyik ilyen eszköz a netnográfia, ami kiváló lehet az egyre nagyobb teret hódító online csoportok feltérképezésére – ami jelen esetben például az egészséges élelmiszer-fogyasztók közössége. A megfelelő eszköz révén ugyanis másodpercek alatt több tízezer emberhez szólhatunk ily módon. Hasonló elveken nyugszik az úgynevezett crowdsourcing (tömeges ötletbörze) módszer is, aminek révén például egy adott termék logója vagy szlogenje kapcsán lehet versenyre hívni a kreatív fogyasztókat a cég internetes felületén. „Több ezren ötletelhetnek egyszerre például olyan termékeken, amiket szabolcsi almából lehetne elkészíteni” – hozta fel példaként a Debreceni Egyetem adjunktusa.
