Az USA Washington államában 2017 tavaszán telepítették el a cseresznyeoltványokat a Firman Pollen Co. cég több mint 3 hektáros célültetvényébe. Neil McClure, a cég tulajdonosa néhány más vállalkozóhoz hasonlóan már csak a pollent tekinti végterméknek, ami azért nem megszokott még a gyümölcstermesztésben, noha a pollen begyűjtése és a mesterséges megporzás nem újkeletű dolog.
A Firman cég már 1933 óta foglalkozik vele, bár eredetileg a ritkítás során gyűjtötték be az érett pollent tartalmazó bimbókat. Ez a módszer azonban már nem elég az igények fedezésére. Az idén tehát újabb ültetvényeket hoznak létre: 3,6 hektár cseresznye és nem egészen egy hektár alma telepítését tervezik.
A cégvezető elismeri, hogy gyakorlatilag kísérletbe kezdtek: van már tapasztalatuk ezen a területen, de még maradtak nyitott kérdések. A gyümölcstermesztési gyakorlatban minden technológiai elem a terméshozást szolgálja, a pollentermeléshez még meg kell találni a megfelelő fajtákat, támberendezést, öntözési és tápanyag-utánpótlási módszereket. Ebben a Washingtoni Egyetem prosseri öntözési kutatóintézetével működnek együtt, fő segítőjük Matt Whiting, aki a gyümölcsfák élettanával foglalkozik.
Az általa fejlesztett elektrosztatikus pollenszóró berendezéssel próbálják a begyűjtött virágport a virágokba, a bibére juttatni.
Elvben ezzel a módszerrel pótolható a méhek megporzó tevékenysége. Erre a fejlesztésre, illetve az új ültetvényekre és a további élettani vizsgálatokra 293 ezer dollárt kaptak a Washingtoni Gyümölcskutatási Bizottságtól.
Matt Whiting tíz fajtát vizsgál meg pollentermelés (mennyiség és minőség) szempontjából, hogy megtalálja a gyakorlatban legjobban használhatót. A fák kezelésén is változtatni kell, ugyanis a termés visszafogja a növekedésüket, viszont ha csak a pollent gyűjtik be róluk, valószínűleg jóval erősebb nyári metszésre lesz szükség. Hosszú távon várhatóan kisebb munkaerőköltséggel számolhatnak majd a célültetvényben, mert nincs szükség speciális szaktudásra, amivel eddig a virágokat ritkították. A kutató szerint alapvetően támrendszerre sincs szükség, a Firman Pollen ültetvénye azért kivétel, mert erősen szeles területen létesült.
A pollengyűjtés és -értékesítés ötletére Európában és Chilében is alakultak vállalkozások. Világszerte nagy az igény a virágporra, de szállítása számos szabályozási kérdést vet föl, különösen azokban az országokban, ahol szigorú előírások vannak érvényben a vírusok terjedésének megakadályozására.
A vizsgálatok nem adnak egyértelmű eredményt, és az sem tudjuk biztosan, mely vírusok terjednek pollennel. Mindezek ellenére az amerikai vállalkozások már exportáltak a virágritkítás során nyert virágport Moldovába, Törökországba, Chilébe, Mexikóba és Dél-Koreába. Öt évvel ezelőttig még több országba szállítottak Európában, akkor viszont szigorodtak az előírások, és megszűnt ez a lehetőség. Neil McClure most azon dolgozik az amerikai Mezőgazdasági Minisztériummal, hogy nyilvánítsanak vírusmentessé egy ültetvényt és annak pollenjét, hogy kiszolgálhassák az európai igényeket.
