0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 14.

A korszerűtlen tárolás, szárítás veszteségessé teheti a gabonatermelést

A Szent-György-napi néphagyományokhoz kötődően a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében az 1938-ban gyártott G35 Hofherr traktor kiállásával nyitották meg a tavaszi munkák idényét. A Szemestermények korszerű szárítási, feldolgozási és mérési technológiai című konferencia után hozták ki a színből a működő matuzsálemet, és néhány próbakör után elfoglalta nyári parkolóhelyét az intézet udvarán.

Eredményei alapján a gabonaágazat a mezőgazdaság meghatározó tényezője – hangsúlyozta a konferencia résztvevőinek köszöntésében Dragovácz Nikoletta, a NAIK koordinációs főigazgató-helyettese. Az elmúlt 27 év átlagában hazánkban évenként 7281 ezer hektáron termesztenek gabonaféléket, a betakarított termésmennyiség pedig meghaladja a 13 millió tonnát, amiből 4,5 millió tonna a búza, és 6,5 millió tonna a kukorica.

Ez utóbbinak szinte a teljes egészét szárítani kell, és a biztonságos szárításhoz elengedhetetlen a korszerű technológiák alkalmazása. De a beruházási, működési költségek csökkentése, és ezzel a versenyképesség fokozása érdekében is fontos, hogy a szárítók teljesítménye alkalmazkodjon az üzemmérethez, kedvező legyen az energiafelhasználása, nem utolsósorban megfeleljen a hatályos környezetvédelmi előírásoknak.

A szárítás kihat az állattenyésztésre is, hiszen az elfogyasztott  takarmány minősége befolyásolhatja a hús és tej mennyiségét és összetételét, és élelmiszeripari szempontból sem mellékes, mondta a főigazgató-helyettes.

A gabonaágazat versenyképessége a világpiacon mérettetik meg, így valóban nem mindegy, hogy a terményeket milyen technológiával szárítjuk, tároljuk – erősítette meg Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

Az általunk elért piacok mind igényesebbek, mind egyöntetűbb, jobb minőségű árualapot kérnek. A gazdálkodók sokat tesznek a termesztés hatékonyságának növelésére, sok energiát, pénzt, munkát fektetnek a talajművelésbe, tápanyag-gazdálkodásba, növényvédelembe, az ebből képződött eredményt azonban könnyen elveszíthetnék, ha nem megfelelően tisztítják, szárítják, tárolják a terményt.

A szárítás ráadásul nagyon energiaigényes, ezért fontos, hogy milyen költséggel üzemelnek a berendezések. A digitalizáció ezt a területet is elérte, ami további segítség, hogy a termelők jó döntéseket hozzanak. A kormányzat a Vidékfejlesztési Program keretében támogatta a kisméretű tárolók, szárítók korszerűsítését, létesítését, tavaly év végéig 838 pályázónak közel 38 milliárd forintot ítélt meg. Az önerővel együtt mintegy 80 milliárd forintból számottevő előrelépés várható a gabonák szárításában, tárolásában.

A gabonatárolás- és -szárítás fejlesztésére is igénybe vehetők a Magyar Fejlesztési Bank hitelprogramjai. A Mezőgazdasági Vevőfinanszírozási Hitelprogram és a Mezőgazdasági Vevőfinanszírozási Zártvégű Pénzügyi Lízing Program keretében együttesen 50 milliárd forint könnyíti a gazdálkodók gép-, eszközvásárlásait.

A Mezőgazdasági Gépgyártó és Forgalmazó Finanszírozási Hitelprogramban pedig 30 milliárd forintot különítettek el a hazai telephellyel rendelkező gyártók gyártókapacitásának növelésére, értékesítésük bővítésére – tudtuk meg Sebestyén Róberttől, a pénzintézet vezető szakértőjétől. Az igénybevételi időszak mindegyik hitelkonstrukció esetében 2020. december 31-ig tart.

A konferencián részletesen hallhattunk az úgynevezett UGMA egységesített gabona-nedvességmérési eljárásról, illetve az ezzel az eljárással működő eszközökről. Emellett szó volt vetőmagkezelésről, alacsony hőmérsékletű terményszárítási módszerről, régi és új szárítóüzemek továbbfejlesztéséről is. 

A szakmai előadásokat a Magyar Mezőgazdaság hetilapban foglaljuk össze.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu