Ahogy azt a szakember elmondta, a legtöbb bárányt Olaszországba exportáljuk – élőállatként, friss fogyasztásra –, az ünnepi időszakban azonban itthon is megnőtt a kereslet az állatok húsa iránt.
„A vágóhídjaink csúcsra járatva működtek, így a nagy áruházláncok polcaira és a nagyobb piacok standjaira is jutott a magyar bárányból” – folytatja Hajduk Péter, aki emlékeztet arra, hogy a statisztikai adatok szerint az elmúlt 4-5 évben itthon is növekedésnek indult a bárányhúst fogyasztók száma.
A vágott állat exportja kapcsán a legjelentősebbek közé egyébként a svájci, a német, az osztrák, illetve a japán piacot sorolhatjuk, ahová prémium minőségű termékeket szállítunk, mindettől függetlenül azonban nem teljesen felhőtlen – avagy bárányfelhőtlen – az ágazat helyzete.
hozzátéve, hogy az elmúlt 5-6 év állat- és földalapú támogatásai fontos szerepet játszottak abban, hogy gazdaságossá vált Magyarországon a juhtartás.
2011-től számítva a juhok száma is nőtt itthon – körülbelül 200 ezerrel –, s egyre több juhtartóval is számolhatunk.
Nagyjából harmadával lettek többen az említett időszak óta. „A rendszerváltozás óta zömében családi gazdálkodások tenyésztenek juhokat – 96 százalék az arányuk –, s mivel így a fiatalabb generáció tagjai viszik tovább ezt a hagyományt, elmondhatjuk, hogy ebben az évtizedben zajlik a korszakváltás az ágazatban. Jelenleg egyébként a gazdálkodók 30-40 százaléka a 30-50 éves korosztályba tartozik” – tette hozzá a szakember.