Back to top

Kis állat, nagy lehetőség – továbbra is népszerű a magyar bárány

Akadt okuk az örömre az elmúlt időszakban a juhtenyésztőknek: a korai húsvét okán nőtt a kereslet az európai piacon a magyar bárányok iránt, a pozitív tendencia pedig azóta is tart. A bővülő igények kiszolgálása kapcsán márpedig egyre több lehetősége van az ágazatnak, hiszen az elmúlt években mind a magyarországi juhok, mind pedig a juhtartók száma nőtt.
„A korai húsvéti időszak eredményes volt az ágazat számára, hiszen kevés bárány volt ekkor az európai piacokon – szemben a magyarral –, éppen ezért jó áron, folyamatos szállítással tudtuk biztosítani a kínálatot a célországok számára” – foglalta össze az elmúlt hetek eredményeit Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.

Ahogy azt a szakember elmondta, a legtöbb bárányt Olaszországba exportáljuk – élőállatként, friss fogyasztásra –, az ünnepi időszakban azonban itthon is megnőtt a kereslet az állatok húsa iránt.

„A vágóhídjaink csúcsra járatva működtek, így a nagy áruházláncok polcaira és a nagyobb piacok standjaira is jutott a magyar bárányból” – folytatja Hajduk Péter, aki emlékeztet arra, hogy a statisztikai adatok szerint az elmúlt 4-5 évben itthon is növekedésnek indult a bárányhúst fogyasztók száma.

A vágott állat exportja kapcsán a legjelentősebbek közé egyébként a svájci, a német, az osztrák, illetve a japán piacot sorolhatjuk, ahová prémium minőségű termékeket szállítunk, mindettől függetlenül azonban nem teljesen felhőtlen – avagy bárányfelhőtlen – az ágazat helyzete.

„Európában, így Magyarországon is az EU-s és a nemzeti támogatások együttesen kellenek ahhoz, hogy az ágazat megálljon a lábán” – hangsúlyozza Hajduk Péter,

hozzátéve, hogy az elmúlt 5-6 év állat- és földalapú támogatásai fontos szerepet játszottak abban, hogy gazdaságossá vált Magyarországon a juhtartás.

2011-től számítva a juhok száma is nőtt itthon – körülbelül 200 ezerrel –, s egyre több juhtartóval is számolhatunk.

Nagyjából harmadával lettek többen az említett időszak óta. „A rendszerváltozás óta zömében családi gazdálkodások tenyésztenek juhokat – 96 százalék az arányuk –, s mivel így a fiatalabb generáció tagjai viszik tovább ezt a hagyományt, elmondhatjuk, hogy ebben az évtizedben zajlik a korszakváltás az ágazatban. Jelenleg egyébként a gazdálkodók 30-40 százaléka a 30-50 éves korosztályba tartozik” – tette hozzá a szakember.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Németországban is engedélyezték az orvosi kannabisz értékesítését

Néhány európai országban már megengedett a kannabisz gyógyá­szati célú forgalmazása. 2021 júniusától Németország is követi a példát, és elkezdi – egyelőre kizárólag gyógyszertárakban – az orvosi kannabisz értékesítését.

Adminisztráció csökkentés a brit borimportban

Brit miniszterek július 25-én ígéretet tettek a borimportőröknek a bürokrácia csökkentésére, ezzel évente akár 130 millió fontot is megtakaríthatnak a szigetország fogyasztói.

A legkeresettebb gyümölcs lesz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Mezőgazdasági kilátások 2021–2030 jelentése szerint az avokádó 2030-ig a világon a legkeresettebb egzotikus gyümölcs lesz. Akkor várhatóan 12 millió tonna lesz az összes termés, ebből 3,9 millió tonnát exportálnak majd, ami több, mint amennyit ananászból vagy mangóból forgalmaznak.

Rózsás kereskedelmi kapcsolat

Valamivel több mint húsz évvel ezelőtt nyitotta meg piacát Oroszország a vágott virágok importja előtt. Ecuador azóta az orosz virágpiac meghatározó szereplője lett, így az onnan származó virágok sem maradhatnak el a moszkvai FlowersExpo rendezvényről, amit az idén szeptember 14. és 16. között tartanak.

Vegyék, vigyék...

Immár hagyományosnak számít, hogy júliusban Pécsett az ormánsági termelők által adományozott dinnyével népszerűsíti közös rendezvényén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete ezt az egészségre különösen jó hatást gyakorló gyümölcsöt.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

Németországban tenyészállatokat fertőzött meg az afrikai sertéspestis

A német mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy afrikai sertéspestis első eseteit fedezték fel házisertés-állományban. A betegséget a kelet-németországi Brandenburg tartományban lévő két gazdaság sertéseiben is igazolták.

Avokádótermesztők a bűnözők ellen

Mexikó a világ legnagyobb avokádótermelője és exportőre, jelenleg az avokádó világpiacának 30%-át fedi le. A mexikói avokádók háromnegyede Michoa­cán­ból származik, amely az utóbbi időben a kábítószerhez kapcsolódó erőszak által legveszélyeztetettebb régióvá vált.