Back to top

Zöldségek a Bibliából

Ugyan a Bibliában elsősorban kenyérről, gyümölcsökről és húsokról esik szó, a konyhakerti növények akkoriban is fontos tápláléknak számítottak. Elsősorban a hüvelyesek és a hagymafélék voltak elterjedtek. Előbbi a böjti időszakban fehérjeforrás volt, utóbbi pedig gyógynövényként is fontos szerepet töltött be.

A korábban megjelent Gyümölcsök a Bibliából c. cikk folytatását közöljük.

Tavasszal a kertészember alig várja, hogy a friss föld illatát beszippantva, tele reménységgel megtegye az első kapavágást, és elvesse az első magokat. Bizonyára így volt ez a bibliai időkben is. Jóllehet a Bibliában elsősorban kenyérről, gyümölcsökről és húsokról esik szó, a konyhakerti növények akkoriban is fontos tápláléknak számítottak. Mózes, majd Józsué vezetésével az Ígéret földjére érkező zsidó nép Egyiptomban tanulta meg a zöldségtermesztés csínját-bínját. A pusztában vándorolva így emlékeztek vissza: „Egyiptomban ingyen ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül” (4Móz11,6).

Valószínűleg többféle zöldséget fogyasztottak, mint amennyit a Biblia név szerint említ, ehették többek között a zellert, a salátát, az édesköményt és a sárgarépát is.

Csicseriborsó, bab, lencse…

A hüvelyesek ősidők óta alapvető táplálék- és fehérjeforrások. Különösen a böjti időszakokban van nagy szerepük a táplálkozásban. A Bibliában a mózesi törvény csak egyetlen alkalomra ír elő böjtöt, a nagy engesztelési napra (3Móz16,29-31), de a babiloni fogság utáni időkben több meghatározott böjti nap is volt, amely a zsidóságnál általában az evés és az ivás teljes tilalmát jelentette. Böjti ételek inkább egyes keresztyén felekezetek körében terjedtek el. Bár Jézus is böjtölt, de az étkezési szokásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából” (Máté15,11).

A bibliai időkben a borsónak, a lencsének, a lóbabnak és a csicseriborsónak volt a legnagyobb jelentősége a szegényebb néprétegek tápdús élelmiszereként. A Közel-Keleten, a termékeny félholdnak nevezett terület északi részén kezdték el őket termeszteni 7-8 ezer évvel ezelőtt.

A csicseriborsó kicsi hüvelye csak néhány magot rejt
A csicseriborsó kicsi hüvelye csak néhány magot rejt
Fotó: Fráter Erzsébet
A csicseriborsó vagy bagolyborsó (Cicer arietinum) Eurázsia ősidők óta fogyasztott alapélelmiszere. Szétterülő vagy felálló szárú egynyári növény kicsi, összetett levelekkel. A fehértől a liláig változó színű virágai sokkal kisebbek a borsóénál. 3-3,5 cm-es hüvelytermései gömbölyded, fehér, barna vagy feketés magokat rejtenek. Más hüvelyesekkel összehasonlítva alacsonyabb a fehérje- és magasabb a zsírtartalmuk.

A halványbarna, kemény húsú és enyhe dióízű bagolyborsót leginkább szárítva használják, egészben vagy felezve. Más hüvelyeshez hasonlóan főzés előtt be kell áztatni. Saláták, raguk és levesek kitűnő hozzávalója.

A csicseriborsóból készült krém, a hummusz, és a bő olajban kisütött falafel népszerű közel-keleti ételek.

Már az ókori babiloni függőkertekben is nevelték, hatalmas termőterületei voltak Egyiptomban. Tutanhamon fáraó közel 3400 éves sírjában találtak egy kosárnyi csicseriborsót és lencsét. Ma főleg a Közel- Keleten, Észak-Afrikában és Indiában termesztik, ott a legfontosabb hüvelyes.

Mentás lóbab

Az éjszakára beáztatott csészényi kifejtett zsenge lóbabot főzzük majdnem puhára, majd adjunk hozzá egy csészényi gabonapelyhet, s főzzük további 10 percig. Miután kihűlt, olívaolajjal, borecettel, apróra vágott fokhagymával vagy póréhagymával, mentával, borssal ízesítsük.

Amíg az Amerikából érkezett veteménybab ki nem szorította, addig a lóbab (Vicia faba) volt a legfontosabb babféle Európában és a Közel-Keleten. Erőteljes, vastag szárú egynyári növény, nagy, összetett levélalapjánál két nagy pálhalevél fejlődik. Virágai is nagyok, szirmai fehérek, szabálytalan lilásfekete foltokkal és barnás erezettel. Nagy, duzzadt hüvelytermése kissé szőrös, 2-5 sárga, zöldessárga, barnás, néha ibolyásfekete magja szabálytalanul lapított, tompán szögletes. A régészeti leletek szerint már az ókori Egyiptomban nagyon kedvelték, a késő bronzkortól (Kr.e. 1300) pedig Dél- és Közép- Európában is mindenfelé elterjedt alapélelmiszer volt. Kását vagy szárítva lisztet készítettek belőle. Gyógynövényként is ismerték, hasmenés és bélgyulladás, külsőleg fekélyek és sebek kezelésére használták.

Fokhagymával és ecettel ízesített főtt lóbab az akkói arab piacon
Fokhagymával és ecettel ízesített főtt lóbab az akkói arab piacon
Fotó: Fráter Erzsébet

A leghidegtűrőbb hüvelyes, meglepő, de a borsóval együtt a legkorábban vethető zöldségféle. A nedves, páradús helyet kedveli, ezért forró, aszályos nyarainkon rendszeres öntözést igényel.

A lencse (Lens culinaris) az egyik legrégebben termesztett növény, leginkább a forró, száraz nyarú és bőséges téli vagy tavaszi csapadékos éghajlatot kedveli. Felálló vagy terpeszkedő, egynyári növény, apró, pillangós virágai tavasszal nyílnak. Kicsi, lapos hüvelyterméseiben 1-2, mindkét oldalán domború, korong alakú kicsi mag, a jól ismert lencse fejlődik.

A Biblia nevezetes történetében Ézsau vörös lencséből készült főzelékért cserélte el elsőszülöttségi jogát
A Biblia nevezetes történetében Ézsau vörös lencséből készült főzelékért cserélte el elsőszülöttségi jogát
Fotó: Fráter Erzsébet
A lencse méretben és színben is nagyon változatos. Két fő típusa ismert: a nagyobb, világos színűek vagy sárgásak, illetve a kisebb, vörös, barna vagy szürke színűek. A lencsének magas a fehérjetartalma és nagyon sokoldalúan elkészíthető, ezért az egyik fő táplálék Indiában, levesekbe, pörköltekbe és ragukba teszik, néha zsírban sütik, fűszerezik, és csemegeként fogyasztják.

A népszerű indiai ételben, a dhalban is használják.

Őrölt magjaiból lisztet készítenek, és gabonákkal keverve süteményt sütnek belőle, zsenge hüvelyeit zöldségként fogyasztják. A római katolikus országokban kedvelt böjti étel. Az Ószövetség egyik nevezetes történetében szerepel a vörös lencse, Ézsau ugyanis annyira éhezett rá, hogy elsőszülött jogát cserélte el Jákobbal egy tál főzelékért.

A piramisépítők eledele

A hagymák az ősidőktől kezdve egészen máig elengedhetetlen és pótolhatatlan ételalapanyagok. A fokhagyma, a vöröshagyma és a póréhagyma a hüvelyesek mellett a legősibb zöldségfélékhez tartoznak, közel 5000 éve használják őket. A régészeti maradványok között ritkán bukkannak elő, de biztosra vehetjük, hogy Izraelben nagyon népszerűek voltak a bibliai időkben is.

A fokhagyma buroklevéllel fedett virágzatában kis sarjhagymácskák ülnek
A fokhagyma buroklevéllel fedett virágzatában kis sarjhagymácskák ülnek
Fotó: Fráter Erzsébet
A fokhagyma (Allium sativum) 30-80 cm magas, gerezdes hagymájú faj, keskeny, kékeszöld levelekkel. Virágai fehérek vagy halvány rózsaszínűek, virágzatában ülő sarjhagymácskák is fejlődnek. A virágzatot fedő buroklevél csúcsa jóval hosszabb a virágzatnál. Átható szagú hagymája sokféle ételben elengedhetetlen fűszer, de az ókor emberének ennél jóval többet jelentett. Az ősi szanszkrit, babiloni és kínai források is említik gyógynövényként. Tutanhamon fáraó sírkamrájában is megtalálták. Hatóanyagai fertőtlenítő, vértisztító és vérnyomáscsökkentő hatásúak, csökkentik a vér koleszterinszintjét, és erősítik az immunrendszert. Baktériumos fertőzések, vérhas, kolera, megfázás, hörghurut esetén is hatásos. Az ókori Itáliában azt tartották, hogy a fokhagyma erőt, bátorságot, a harcokban védettséget ad. A középkorban is sok babona övezte, vámpírok és gonosz szellemek elleni védelmet reméltek tőle.

A vöröshagyma (Allium cepa) is évezredek óta ismert gyógynövény, az ókori egyiptomiak például a köhögést, a gyomor- és fülbetegségeket gyógyították vele. A mumifikálásnál is használták, a hasüregbe helyezték, és az örök élet jelképének tekintették. 30-60 cm magas, kétéves faj. Nagy, gömbölyű hagymájából lapított, üreges, kékeszöld levelek fejlődnek, szára és levele az alsó felében kissé felfúvódott. Nyáron nyíló zölderű, fehér virágai hosszú száron nagy, gömbös, rövid buroklevelű virágzatba tömörülnek. A virágzatban néha sarjhagymák is fejlődnek.

A póréhagyma hártyás virágzati buroklevelének csúcsa jóval túlnyúlik a virágzaton
A póréhagyma hártyás virágzati buroklevelének csúcsa jóval túlnyúlik a virágzaton
Fotó: Fráter Erzsébet
A póréhagyma (Allium porrum) változatos megjelenésű, 60-180 cm magas faj. Hosszú, hengeres hagymájából 4-10 széles, lapos, egymásra boruló szürkészöld levél fejlődik. Rózsaszín vagy fehér virágai hártyás buroklevéllel fedett, dús virágzatban nyílnak. Virágzatában nincsenek ülő hagymácskák. A világ valószínűleg legrégibb receptjében, a báránypörkölt leírásában is szerepel egy 4000 éves babiloni kőtáblán. A rómaiak is nagyra becsülték, Rómában olyan értékes volt, hogy valutaként is használták. A kelták nemzeti növénye lett, Wales szimbóluma, az egyik egyfontos érmén is látható.

Mindhárom hagymafaj őshazája és termesztésbe vétele Nyugat- és Közép-Ázsia területén lehetett. Az ókori Egyiptomban naponta fogyasztották őket, hozzátartoztak a piramisépítők menüjéhez. Bár ősidők óta nagyon népszerű élelmiszerek voltak, a Bibliában csak egy helyen szerepelnek (4Móz11,5).

 

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/3-4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még októberben is terem a magaságyásunk

A kiadónk udvarán tavasszal létesített magaságyás még így októberben is bőségesen terem. Mostanra felkerült rá egy tábla is: "Gyurka bácsi emlékére" felirattal, a tavaly júniusban elhunyt Bálint György emlékére.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államok különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Harminc éve kínálnak zöldfűszereket

A Zöldpont ’98 Kft. története 1991-ben kezdődött, amikor Papp Ákos és későbbi felesége, Judit eldöntötték, hogy fűszernövényeket fognak termeszteni: de azokat nem a hazánkban addig megszokott módon értékesítik, hanem friss, cserepes zöldfűszerként.

Kenyérvíz, kenyérkávé, kenyérpuding, kenyérpörkölt: október 16. a kenyér világnapja

A kenyér az egyik legfontosabb táplálékunk, ami központi szerepet játszott a korai társadalmak kialakulásában is. Ázsia nyugati részén kezdtek el először gabonát termeszteni, innen terjedt el északra és nyugatra a gabonából készült kenyér. Ja, és nem csak vajjal kenve ehetjük…

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?

Apró maradt a burgonya

Nem könnyítette meg a burgonyatermesztők helyzetét az idei időjárás. Európában tavasszal volt egy olyan periódus, amely kedvezett a növényeknek, így átlagon felüli számban kötöttek, majd amikor a gumófejlődés időszaka jött, akkor ezek az extrém melegek lelassították, vagy akár meg is állították a fejlődést.

Megéri vegának lenni? - A növényi alapú étrend 5 egészségügyi előnye

A fogyás elősegítése mellett a cukorbetegség kezelésében is előnyben részesülnek a vegetáriánusok.

Vonzották a lehetőségek

Villányban sem számít fehér hollónak az olyan család, ahol a lányok is kiveszik a részüket a családi gazdaság életéből, akik adott esetben saját borcsaládot készítenek, vagy akár önállóan gazdálkodnak. A Jekl-borászatban is ez a helyzet. Jekl Flóra nemhogy azért tért haza Villányba, hogy részese legyen a családi gazdaságnak, hanem lehetőséget kapott a szüleitől egy saját borcsalád készítésére.