Mielőtt rátérnék a mostani helyzet elemzésére, nézzük át a tényeket röviden. Idén az akácszezon nem volt rossz. Átlagos, jó termést hozott, még akkor is, ha kicsit korán indult a virágzás. A legtöbb méhész örült annak, hogy – a körülményekhez képest – elég akácmézet gyűjtöttek a méhei.
Ezt követően jött a nyári legelők időszaka. Ez is átlagos, vagy az elvárásoknál valamivel rosszabb eredménnyel zárult, de komoly gondokról ekkor sem számoltak be a hazai méhészek. Végül elérkeztünk a napraforgó virágzásához.
Mi történhetett a napraforgótáblákban?
A többi növényhez hasonlóan a napraforgó is korábban kezdett virágozni. Sőt, június közepi kezdéssel minden idők legkorábbi napraforgó virágzásának lehettünk szemtanúi. Hogy ez hatással lehet-e a méhpusztulásra és ha igen, miként, még nem tudjuk. Minden esetre, ahogy a méhészek elvándoroltak a napraforgóra, 2-3 nappal később már hozzánk is beérkeztek az első jelzések a méhpusztulásokról.
Nem szokványos mérgezés
Felettébb aggasztó, ugyanakkor meg kell jegyeznem érdekes, nem épp tipikus tünetekről számoltak be a méhészek. Egy tipikus mérgezés esetén a méhek a kaptártól egy méternél nem távolabb, kinyújtott szipókával tömegesen pusztulnak el. Az ehhez hasonló esetekben általánosságban elmondható, hogy nagy valószínűséggel a környékbeli gazda nem megfelelően alkalmazta a növényvédelmi technológiákat, ezért a környék méheit megmérgezte. Ezek viszonylag egyszerű, lokális esetek, melyeket általában a méhészek és gazdák tudnak is rendezni.
Ráadásul ilyen esetekről az ország minden területéről érkeztek bejelentések. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy volt olyan terület, ahol egyetlen méhecske sem pusztult el, ugyanakkor máshol már a regenerálásra sincs lehetőség, akkorák a veszteségek.
Jelenlegi becsléseink alapján ezernél is több méhész, a teljes szakma mintegy 10 százaléka érintett.
Csak a teljes összefogás segít
Hogy a méhek nem a kaptár körül hullottak el, felvetett egy óriási problémát: ugyanis hiába fordultak a méhészek a hatósághoz. Az állatorvos, aki összehívja a bizottságot, sok esetben megtagadta ezt, mert a jogszabály azt mondja, méhmérgezés gyanújával akkor indítható vizsgálat, ha kaptár környékén megtalálhatók a méhhullák és megfelelő mennyiség összegyűjthető a laborvizsgálathoz szükséges mintavételhez. Ebben az esetben azonban méhhullák sehol… illetve kint a földeken, a növények tövében.
Ahogy besétálunk a táblába valóban ott találjuk az elhullt méheket, de egy virágzó kultúrában nem lenne szabad élettelen méheket látni. Hiszen éppen a virágzó növények táplálják a méheket, onnan energiával telve térnek haza.
Ekkor fordultunk – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület – az Agrárminisztériumhoz és a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságához. Azonnal reagáltak és minden lehetséges segítséget megadtak. Növényvédelmi szakembereket még szabadságról is visszahívtak, hétvégén is dolgoztak az illetékesek annak érdekében, hogy mielőbb elkezdődjenek a vizsgálatok.
Beindultak a mintavételek, kutatják, adatokat gyűjtenek, minél többet, minél szerteágazóbban, hogy később azokat kiértékelve eredményre juthassunk.
A növények elemzése is folyamatban van, elsősorban napraforgókból, de most már a címerét kibontó kukoricákból is kerültek minták a laboratóriumokba, ugyanis a kukoricát is járják a méhek virágporért. Elektronikus postaládát hoztunk létre, a mehmergezes@omme.hu címre a méhészek bejelenthetik tapasztalataikat, melyekből összefoglalót készítünk és eljuttatjuk a hatóság szakembereinek.
A laborvizsgálatok eredményeit még nem tudjuk, de július 20-án, pénteken az Agrárminisztérium, a Nébih és a méhész szakma találkozik, ahol összefoglaljuk az eddigi tapasztalatokat és eredményeket, átbeszéljük a „hogyan-továbbot”.
Addig marad a találgatás
Jóslatokba semmiképp sem bocsátkoznék, pontos adatokat sem tudunk, de természetesen vannak feltételezések, találgatások, melyek mentén a vizsgálatok is haladnak.
Ami a növényvédő szereket illeti, biztosat a neonikotionidok hatásáról sem lehet állítani, egyet azonban tudhatunk róluk, hogy minden évjáratban másként viselkednek. A hőmérséklet és az eső mennyisége is befolyásolja a környezetre gyakorolt hatásukat. Tavaly is ezzel a – méhészek között nem épp kedvelt – vegyszerrel csávázták a magokat, akkor rekord méztermés született.
A másik teória, hogy a sok eső miatt használt gombaölők „kavartak” be, vagy sok jogszabályban engedélyezett, méhbarát vegyszer elegye okozta a méhpusztulást… még nem tudjuk.
Azonban ehhez kapcsolódva szeretném kiemelni, hogy jelenlegi feltételezéseink szerint, nem a gazdák szakszerűtlen vagy jogszabályellenes növényvédőszer alkalmazása állhat a háttérben.
Következő lépések
Nem bűnösöket keresünk, hanem megoldást erre az aggasztó problémára. Sajnos tapasztaltuk, hogy méhészek nem jelentik a méhpusztulást, mert jóban vannak a növénytermesztő gazdával és nem szeretnék, ha ez a jó munkakapcsolat megromlana.
Ehhez a problémához nem állhatunk ilyen szemlélettel. Állatorvosok, növényvédelmi szakmérnökök dolgoznak folyamatosan, hogy megtalálják a méhpusztulás okait, így magától értetődik, hogy az érintett ágazatoknak is meg kell mindent tennie az ügy felderítéséért.
A napraforgó is idegenbeporzású növény, azaz bizonyított, hogy ha méhek porozzák be, emelkedik a mag olajtartalma. Mind a hatóság, mind a növénytermesztők – és nyilván nekünk méhészeknek is – alapvető érdekünk, hogy jövőre ez a helyzet ne ismétlődjön meg!
Ezért kérjük, hogy aki hasonló helyzetet tapasztal, jelentkezzen a „mehmergezes@omme.hu” e-mail címen, további infókat pedig a www.omme.hu-n talál.
(A fotók illusztrációk)
