Back to top

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Mielőtt rátérnék a mostani helyzet elemzésére, nézzük át a tényeket röviden. Idén az akácszezon nem volt rossz. Átlagos, jó termést hozott, még akkor is, ha kicsit korán indult a virágzás. A legtöbb méhész örült annak, hogy – a körülményekhez képest – elég akácmézet gyűjtöttek a méhei.

Ezt követően jött a nyári legelők időszaka. Ez is átlagos, vagy az elvárásoknál valamivel rosszabb eredménnyel zárult, de komoly gondokról ekkor sem számoltak be a hazai méhészek. Végül elérkeztünk a napraforgó virágzásához.

Mi történhetett a napraforgótáblákban?

A többi növényhez hasonlóan a napraforgó is korábban kezdett virágozni. Sőt, június közepi kezdéssel minden idők legkorábbi napraforgó virágzásának lehettünk szemtanúi. Hogy ez hatással lehet-e a méhpusztulásra és ha igen, miként, még nem tudjuk. Minden esetre, ahogy a méhészek elvándoroltak a napraforgóra, 2-3 nappal később már hozzánk is beérkeztek az első jelzések a méhpusztulásokról.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Nem szokványos mérgezés

Felettébb aggasztó, ugyanakkor meg kell jegyeznem érdekes, nem épp tipikus tünetekről számoltak be a méhészek. Egy tipikus mérgezés esetén a méhek a kaptártól egy méternél nem távolabb, kinyújtott szipókával tömegesen pusztulnak el. Az ehhez hasonló esetekben általánosságban elmondható, hogy nagy valószínűséggel a környékbeli gazda nem megfelelően alkalmazta a növényvédelmi technológiákat, ezért a környék méheit megmérgezte. Ezek viszonylag egyszerű, lokális esetek, melyeket általában a méhészek és gazdák tudnak is rendezni.

Ám ebben a jelenlegi esetben a méhészek előzmény nélkül, váratlanul azt vették észre, hogy kiürültek a kaptárak. A hullákat pedig a napraforgótáblákban lehetett csak fellelni.

Ráadásul ilyen esetekről az ország minden területéről érkeztek bejelentések. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy volt olyan terület, ahol egyetlen méhecske sem pusztult el, ugyanakkor máshol már a regenerálásra sincs lehetőség, akkorák a veszteségek.

Jelenlegi becsléseink alapján ezernél is több méhész, a teljes szakma mintegy 10 százaléka érintett.

Csak a teljes összefogás segít

Hogy a méhek nem a kaptár körül hullottak el, felvetett egy óriási problémát: ugyanis hiába fordultak a méhészek a hatósághoz. Az állatorvos, aki összehívja a bizottságot, sok esetben megtagadta ezt, mert a jogszabály azt mondja, méhmérgezés gyanújával akkor indítható vizsgálat, ha kaptár környékén megtalálhatók a méhhullák és megfelelő mennyiség összegyűjthető a laborvizsgálathoz szükséges mintavételhez. Ebben az esetben azonban méhhullák sehol... illetve kint a földeken, a növények tövében.

Ahogy besétálunk a táblába valóban ott találjuk az elhullt méheket, de egy virágzó kultúrában nem lenne szabad élettelen méheket látni. Hiszen éppen a virágzó növények táplálják a méheket, onnan energiával telve térnek haza.

Ráadásul kint a földeken, esős időszakban szinte lehetetlen 20 dekagramm méhhullát összeszedni a vizsgálatokhoz.

Ekkor fordultunk – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület – az Agrárminisztériumhoz és a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságához. Azonnal reagáltak és minden lehetséges segítséget megadtak. Növényvédelmi szakembereket még szabadságról is visszahívtak, hétvégén is dolgoztak az illetékesek annak érdekében, hogy mielőbb elkezdődjenek a vizsgálatok.

Beindultak a mintavételek, kutatják, adatokat gyűjtenek, minél többet, minél szerteágazóbban, hogy később azokat kiértékelve eredményre juthassunk.

A növények elemzése is folyamatban van, elsősorban napraforgókból, de most már a címerét kibontó kukoricákból is kerültek minták a laboratóriumokba, ugyanis a kukoricát is járják a méhek virágporért. Elektronikus postaládát hoztunk létre, a mehmergezes@omme.hu címre a méhészek bejelenthetik tapasztalataikat, melyekből összefoglalót készítünk és eljuttatjuk a hatóság szakembereinek.

A laborvizsgálatok eredményeit még nem tudjuk, de július 20-án, pénteken az Agrárminisztérium, a Nébih és a méhész szakma találkozik, ahol összefoglaljuk az eddigi tapasztalatokat és eredményeket, átbeszéljük a „hogyan-továbbot”.

Addig marad a találgatás

Jóslatokba semmiképp sem bocsátkoznék, pontos adatokat sem tudunk, de természetesen vannak feltételezések, találgatások, melyek mentén a vizsgálatok is haladnak.

A károkat sem látjuk még, de az biztos, hogy a magyar méhészet nem fog összeomlani, még két hónap van a méhcsaládok regenerálódására, melyben a hazai méhészek magas szintű szaktudása is segít.

Ami a növényvédő szereket illeti, biztosat a neonikotionidok hatásáról sem lehet állítani, egyet azonban tudhatunk róluk, hogy minden évjáratban másként viselkednek. A hőmérséklet és az eső mennyisége is befolyásolja a környezetre gyakorolt hatásukat. Tavaly is ezzel a – méhészek között nem épp kedvelt – vegyszerrel csávázták a magokat, akkor rekord méztermés született.

A másik teória, hogy a sok eső miatt használt gombaölők „kavartak” be, vagy sok jogszabályban engedélyezett, méhbarát vegyszer elegye okozta a méhpusztulást... még nem tudjuk.

Azonban ehhez kapcsolódva szeretném kiemelni, hogy jelenlegi feltételezéseink szerint, nem a gazdák szakszerűtlen vagy jogszabályellenes növényvédőszer alkalmazása állhat a háttérben.

Sőt, határozottan úgy gondoljuk, hogy sem törvénybe ütközően, sem szakmailag nem hibáztak a gazdák.

Következő lépések

Nem bűnösöket keresünk, hanem megoldást erre az aggasztó problémára. Sajnos tapasztaltuk, hogy méhészek nem jelentik a méhpusztulást, mert jóban vannak a növénytermesztő gazdával és nem szeretnék, ha ez a jó munkakapcsolat megromlana.

Ehhez a problémához nem állhatunk ilyen szemlélettel. Állatorvosok, növényvédelmi szakmérnökök dolgoznak folyamatosan, hogy megtalálják a méhpusztulás okait, így magától értetődik, hogy az érintett ágazatoknak is meg kell mindent tennie az ügy felderítéséért.

Fontos, hogy mindkét fél, a méhész és a növénytermesztő is együttgondolkozva próbálja napjaink méhelhullásának okát megfejteni, mert méhek nélkül nincs sikeres mezőgazdaság.

A napraforgó is idegenbeporzású növény, azaz bizonyított, hogy ha méhek porozzák be, emelkedik a mag olajtartalma. Mind a hatóság, mind a növénytermesztők – és nyilván nekünk méhészeknek is – alapvető érdekünk, hogy jövőre ez a helyzet ne ismétlődjön meg!

Ezért kérjük, hogy aki hasonló helyzetet tapasztal, jelentkezzen a „mehmergezes@omme.hu” e-mail címen, további infókat pedig a www.omme.hu-n talál.

(A fotók illusztrációk)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Kínai éttermet függesztett fel a Nébih

Egy budapesti vendéglátó ipari egység ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A feltárt hibák és hiányosságok miatt a szakemberek az étterem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették, továbbá 95,3 kg élelmiszert kivontak a forgalomból.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

A rejtélyes luteolin, amely felveszi a harcot a gyulladás és a szorongás elleni küzdelemben

A krónikus gyulladás számtalan betegség kiváltó oka. Bár sok dolog kiválthat gyulladást a szervezetben, a jó hír az, hogy rengeteg olyan tápanyag van, amely segíthet kordában tartani. Az egyik ilyen tápanyag, amelyet szem előtt kell tartani, a luteolin, amely számos növényi eredetű élelmiszerforrásban megtalálható.

Gyógynövények: kihasználatlan sokféleség

Biológiai sokféleség szempontjából hatalmas potenciál lakozik a gyógynövényekben is, többnyire kihasználatlanul. Mai életünket tekintve, a legtöbb háztartásban már a kamillateát sem használják, annak ellenére, hogy jótékony hatásait mindenki ismeri.