Back to top

Kizárólag a méhpusztulás okait kutatja a Nébih laboratóriuma

Folytatódik a hazai méhek tömeges pusztulása. Egyelőre az okok ismeretlenek, de minden hivatalos szerv teljes erőbedobással dolgozik a problémán. A hét végén egyeztetett az Agrárminisztérium, a Nébih és a méhész szakma. Bross Pétert, az OMME elnökét kérdeztük a fejleményekről.

Korábban megírtuk: amint virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. Az teljes szakma megmozdult, hogy mielőbb felderítsék a rejtélyes mérgezés hátterét.

A hét végén szakemberek egyeztettek arról, melyek legyenek a következő lépések.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Bross Péter,
az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalta össze lapunknak a tanácskozás eredményeit:

Nagy István agrárminiszter, mivel saját maga is méhész, mélységesen együtt érez azokkal a szakemberekkel, akiket érint ez a mérgezés. Teljes körű támogatásáról és átfogó együttműködésről biztosította a szakmát. Egyetértett abban is, hogy tarthatatlan a jelenlegi állapot, miszerint kinyílik egy szántóföldi, méhvonzó kultúra és szinte már másnap eltűnnek a méhek a kaptárakból.

Vizsgálatok minden fronton

Egyelőre nem ismerjük a mérgezés hátterét, de a pénteki találkozón, a Nébih két érintett igazgatóságával – a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság és az Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság – illetve az agrártárca képviselőivel arra jutottunk, hogy a méhész egyesületnél bejelentett eseteket kivizsgálják.

Első lépésként a méhészek számára küldenek ki a Nébih munkatársai kérdőíveket, melyekből származó információk feldolgozása hasznos lehet a további sikeres vizsgálat érdekében. Többek között a mérgezés pontos helyének feltüntetésével, a növénytermesztés közvetlen előzményeinek részleteiről tájékozódhatnak.

Sajnos eddig a károsult méhészek mindössze 20 százaléka küldte vissza ezt a kérdőívet, pedig adatok nélkül nem tudunk előbbre jutni, így ezúton is kérem az érintetteket, hogy segítsék a munkánkat.

Továbbra is heti mintegy 30 méhész ír a mehmergezes@omme.hu e-mail címre, mert őket is elérte ez a tragédia, így ma már több mint 400 esetet ismerünk – kutatási anyag lenne bőven, de kellenek a részletes információk.

Emellett az érintett gazdák is kapnak egy kérdőívet, melyben a szakemberek arra kérdeznek rá például, hogy milyen növényvédelmi eljárást alkalmazott a gazda, vagy épp milyen fajtájú magokat vetett.

A széleskörű vizsgálat jól látható módon két irányba tart. Egyrészt a méhcsaládok állat-egészségügyi vizsgálata folyik. Ehhez hozzá kell tennem, hogy sajnos nincsenek adataink a méhek mérgezés előtti állapotáról. Ha pedig egy méhcsalád tönkremegy, akkor már biztos találnak valami bajt a szakemberek. Kicsit közérthetőbben fogalmazva: ha engem kiraknak a sivatagba étlen-szomjan pár napra és utána megvizsgálnak, akkor biztos hogy számtalan problémát találnak nálam is, hiába voltam makk egészséges a megpróbáltatások előtt. Ezért abban egyeztünk meg, hogy nem ez lesz a kutatás fő fókuszában.

A növénytermesztéssel kapcsolatban a Nébih elrendelte a még virágzó napraforgótányérok és a kukorica vizsgálatát is.

Teljes gőzzel, egy helyen

Az országban jelenleg négy Nébih laboratórium működik melyek lefedik a teljes magyar élelmiszerlánc vizsgálatához szükséges teendőket. A velencei laboratóriumból szinte minden feladatot átcsoportosítottak a többi intézménybe, így Velencén emelt teljesítménnyel szinte kizárólag a méhpusztulások helyszínein vett mintákat vizsgálja a labor.

A tárca teljes támogatása

Az agrárminiszter az erőforrások és anyagi lehetőségek tekintetében is az ügy felderítése mellett teljes mértékben elkötelezett. A héten megnevezzük a Hatóság felé azokat a szakembereket, akiket javaslunk abba a munkacsoportba, amelyik a folyamatosan beérkező adatokat fogja elemezni.

A munkacsoport tagjai többek között: ökotoxikológus, méhész, agrármérnök, növénynemesítő, növényvédelmi szakember, állatorvos és még sorolhatnám.

Ki kell hangsúlyoznom, hogy jelenleg az okok feltárása folyik. A probléma felettébb komplex, mindenkinek elfogulatlanul és főleg türelemmel kell dolgoznia az ügyön. Rengeteg információt kell a szakembereknek értékelniük, nem mehetünk el egyetlen, elsőnek jelentéktelennek tűnő bejelentés, megfigyelés mellett sem, hiszen az élet már igazolta: sok nagy felfedezés is nem várt, nem tervezett véletlenek egybeesésével születtek. De az is lehet, hogy sokkal egyszerűbb a megoldás, mint gondolnánk, lehet, hogy évek óta bevált, eddig gondot nem okozó dolog az idén elpusztította a méheket. Mi lehet az oka ennek? A rendkívül rövid tenyészidő? A sok eső? A hideg éjszakák? A napraforgó fajtája? És még lehetne sorolni, de egy a lényeg: meg kell találni az okokat, jövőre nem ismétlődhet meg a jelenség.

Ha sikerül átvészelnünk ezt az időszakot, a távolabbi jövő egyértelműen biztató. Ahogy Nagy István fogalmazott: számíthatunk a támogatására, így most lehetőség nyílhat a méhész szakma rég dédelgetett álmainak megvalósítására is.

Egy egységes ágazat most megjelölheti a legfontosabb feladatokat az országos szintű fásítástól, méhlegelők létrehozásától kezdve a mézminősítéssel kapcsolatos problémák megoldásáig, mely feladatokhoz támogatást kapunk.

Kiemelném az ázsiai tömegmézek piacromboló hatását, melyre itthon minőségi mézzel válaszolhatunk. Meg kell találni a kifogástalan magyar mézek exportlehetőségeit még Ázsiában is, melyre most lehetőséget látunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.

Ne legyünk önmagunk ellenségei

Hosszú évek óta él a közbeszédben az az elmélet, szükség van néha egy-egy rossz évjáratra, hogy legalább néhányunknak elvegye a kedvét a méhészkedéstől. Bár jómagam nem tapasztaltam annyira katasztrofálisnak az idei körülményeket, a beszélgetések, a panaszok és az eladó méhészetek növekvő száma alapján úgy érzem, hogy megkaptuk a „várva várt” rossz évjáratot.

Újabb pályázati felhívások várhatók

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló 10 felhívás mellett további öt megjelenését vetítette előre Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője a FruitVeB évértékelő konferenciáján. Ha pedig lesznek visszahulló pénzek, akkor még újabb pályázatok is várhatók. Jövőre az öntözési közösségek együttműködését is támogatni fogják a VP keretében.