Mindenekelőtt tisztázandó: 2011 márciusa óta Fukusima mezőgazdasági kutatóközpontjának szakemberei 200 000-nél is több élelmiszert vizsgáltak, s eddig mindösszesen kilenc esetben mutattak ki a megengedett határértéknél – ami Japánban jóval alacsonyabb, mint például az Európai Unióban – magasabb radioaktivitást.
Nyolc esetben tóban tenyésztett hal, egyszer pedig egy gomba „bukott” meg a szigorú ellenőrzésen, melyből naponta százötvennél is többet végeznek el a kutatók. Az efféle vizsgálatok számos, a katasztrófa sújtotta területet érintenek, ám mivel a károk Fukusimában voltak a legsúlyosabbak, a legtöbb és legösszetettebb mérést ott végzik az illetékesek. A 2011-es tragédia óta egyébként alapos utóintézkedések kezdődtek meg a régióban: a hatóságok emberei, ahol tudták, fertőtlenítették a fákat, amiket ezután káliummal szórtak be, illetve kezelték a talaj felső rétegeit is.
Az intézkedések és az eredmények ellenére azonban még mindig nagy a bizalmatlanság a Fukusima környékén előállított élelmiszerekkel szemben.
– mondta Kenji Kusano, a vizsgálatokat végző kutatóközpont egyik munkatársa. A szakember szerint ugyanakkor van létjogosultsága a teszteknek, hiszen egyre többen és többen térnek vissza a katasztrófa által érintett területekre, ahol sokan kezdenek zöldséget és gyümölcsöt termelni, amiknek aztán át kell esniük a radioaktivitást ellenőrző vizsgálatokon. A hét évvel ezelőtti katasztrófa – amely a korábban virágzó helyi mezőgazdasági ágazatot is elpusztította – ugyanakkor még mindig érezteti hatását.
– nyilatkozta Nobuhide Takahashi, egy fukusimai képviselő a témával kapcsolatban. A helyzet mindazonáltal talán a halászok számára a leginkább aggasztó: sokaknak a katasztrófa sújtotta atomerőmű által fizetett kártérítés jelentette az egyetlen esélyt a „túlélésre”, annál is inkább, mivel a hírhedt szökőár a régió összes kikötőjét megsemmisítette. A Fukusima környékén kifogott halak iránti kereslet pedig még mindig alacsony, annak ellenére, hogy a tengerből származó élelmiszereket minden más terméknél szigorúbb radioaktivitást mérő vizsgálatoknak vetik alá a szakemberek.
Előrelépés történt ugyanakkor nemzetközi szinteken: ötvennégy ország szüntette meg időközben a fukusimai élelmiszerekre vonatkozó bojkottját, s további huszonhárom állam – köztük az USA – enyhítette a tilalmat. Ahol a bojkott ezekben az időkben is fennáll, azok főként a Japánhoz közel eső országok, például Kína és Dél-Korea. Az elutasítás mindemellett országhatáron belül is érzékelhető, amit a fogyasztók körében végzett felmérések is bizonyítanak.
A szakértők szerint a kormányzati tesztelések eredményesek, a fogyasztók meggyőzésére tett kísérletek viszont igencsak szegényesnek bizonyultak. Gondot okoz, hogy az emberek nemigen beszélnek a témáról, amire szinte tabuként tekintenek. „Nincs értelme arra pazarolni az energiánkat, hogy olyan embereket győzködjünk, akik elutasítók a termékeinkkel kapcsolatban” – véli Chusaku Anzai, egy tizennegyedik generációs, fukusimai gazdálkodó, aki szerint a legjobb, amit most tehetnek, hogy megvárják, míg az emberek fejében, illetve gondolkodásmódjában változás következik be.
