A határok megnyíltával azonban merőben más helyzet alakult ki. Nemcsak Közép- és Nyugat-Európából érkeztek hozzánk madarak, hanem több vállalkozás is alakult, melyek távoli kontinensekről importálták az ott tenyésztett, illetve a vadon fogott madarakat. Így érkeztek hazánkba a ’90-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején jelentősebb mennyiségben gyöngyös nyakú gerlék is.
A faj hatalmas elterjedési területtel bír: úgy az Indiai szubkontinenst, mint Délkelet-Ázsia jelentős részét magába foglalja. Mára azonban a világ számos pontjára betelepítették, így például az USA-ba, Mexikóba és Ausztráliába is. Ez utóbbi kontinensen olyannyira elterjedt, hogy a nagyvárosokban is közönségesnek számít, kedves turbékolása ma már hozzátartozik az ausztráliai hajnalokhoz.
Gerlénk testfelépítése viszonylag vékony, törékeny benyomást kelt, testhossza mintegy 28-32 centiméter körüli.
Ez utóbbiak feje általában nagyobb és erősebb, rajtuk a szürke szín intenzívebb. Ám, mivel gyakorta alfajhibridekről van szó, ez a módszer sem megbízható.
Madarunknak ma már számos színváltozata ismert a tarkától a fehérig, s vannak országok, mint például Malajzia, ahol lágy turbékolását oly nagyra értékelik, hogy versenyeket rendeznek számukra, s a tenyésztők a siker függvényében szelektálják őket.
