Az állattenyésztőket érinti leginkább az elmúlt években egyre rohamosabb tempóban fejlődő kutatási terület: a laboratóriumi körülmények között növesztett hús.
Az Adam Smith Institute – mely egy brit tanácsadó-, lobbiszervezet – nemrég kiadott elemzésében arra is kitér, hogy az élelmezés mellett a lakhatási problémákra is választ adhat a „műhús”.
A vásárlók igénye hústermékekre olyan mértékben nő (elsősorban Ázsiában), melyet a hagyományos állattartás már nem tud lekövetni.
Az elemzés arra is kitér, hogy míg szarvasmarha húsra vetítve egy ember élelmezéséhez egy hektár mezőgazdasági területre van szükség, addig rizstermesztés esetében egy hektár 19 embert „etet”.
A laboratóriumban növesztett húshoz 99 százalékkal kevesebb mezőgazdasági területre van szükség, mint a hagyományos állattartás esetén.
Ehhez kapcsolódva az elemzés arra is kitér, hogy a hagyományos állattartás fokozatos visszaszorulásával hatalmas termőterületek szabadulnak fel, melyek megoldást jelenthetnek a népességnövekedésből fakadó lakhatási problémákra.
Hogy mennyire reális jövőkép az, hogy pár éven belül megjelennek a „műhúsok” a boltok polcain, jól mutatja az előállítási költség alakulása.
A szervezet elemzése arra is kitér, milyen egyéb problémákra adhat választ a laboratóriumi hús:
Számításaik szerint 96 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdaság üvegházhatást okozó gázkibocsátását.
Az antibiotikumuk ellen kialakuló rezisztencia mértékét is jelentősen lehetne csökkenteni, elvégre a laboratóriumi húshoz nem kell antibiotikumokat használni.
Arról nem írnak, hogyan alakul az állattenyésztők sorsa a következő évtizedekben, de Madsen Pirie kutató, az Adam Smith Institute elnöke úgy véli:
