2015-ben éppen e komplex gondolkodás jegyében alapították meg az egyetemen az Élelmiszerlánc-biztonsági Kihelyezett Tanszéket, melyben az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Állatorvostudományi Egyetem együttműködése, közös tudásbázisa intézményesült. A tanszék fő célkitűzése az élelmiszerlánc-biztonság és az állatorvosi közegészségügy megismertetése a hallgatókkal, illetve közös kutatások, oktatási feladatok megszervezése.
Zsigó Róbert leszögezte: az egyetem bármely tanszékéről legyen szó, a globalizációs folyamatok nem rekeszthetők ki onnan, hiszen már jelenleg is tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás következtében korábban „egzotikusnak gondolt” betegségek jelennek meg és terjednek Európa-szerte.
Az állategészségügyi szolgálat jó néhány sikertörténettel büszkélkedhet a nemzetközileg elismert mentességek megszerzése, megtartása terén – mutatott rá. Példaként említette a 2014-ben a gümőkórtól, 2015-ben az Aujeszky-féle betegségtől való mentesség uniós szintű elfogadását. Ugyancsak sikerként könyvelhető el, hogy a közelmúltban Magyarországon is nagy gazdasági károkat okozó, magas patogenitású madárinfluenza járvány sikerült felszámolni.
Zsigó Róbert emlékeztetett rá, hogy
Mindehhez, az állatokon túl, az emberekkel is bánni tudó, felkészült szakemberek van szükség.
Az egyetemre 2018-ban 157 magyar, valamint 300 külföldi hallgató nyert felvételt. Az Állatorvostudományi Egyetemen Európában egyedülálló módon három nyelven, magyarul, angolul és németül folyik az oktatás. Kiváló egyetemünk a kontinens 97 állatorvosképző intézménye közül hetedikként nyerte el a teljes akkreditációt.
