A hazai fajtaválaszték harmadát a csacsaki fajták adják, mutatta be a szilvatermesztés helyzetét Nádosy Ferenc, a NAIK GYKI Ceglédi Kutató Állomásának vezetője. A legnagyobb arányban a Cacanska lepotica fajtát termesztjük, sok a C. rodna és C. rana is, mellettük a Stanley jelentős még. A 2000-es években a legnagyobb arányban szaporított fajta is a Cacanska lepotica, a Beszterceit mind kisebb arányban szaporítják, helyette a német fajták kerülnek előtérbe. Utóbbiak közül az Elena szaporítása a legnagyobb arányú, majd a Topend Plus, a Presenta, a Katinka, a Jojo és a Tophit következik. A legújabb adatok szerint a Katinka eltűnt a hazai faiskolákból, a Tophit és a Topend Plusz viszont gyorsan teret hódít.
Németországban szilvában is áttérnek az intenzív, géppel kezelhető ültetvények művelésére,derült ki Peter Hilsendegen előadásából. Az oppenheimi Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadási Központ igazgatója elmondta, hogy
a szüret hatékonyságának a javításával lehet a legnagyobb megtakarítást elérni a költségekben és a kézimunka-ráfordításban.
Ám a gépesítéshez sajátos koronaforma és térállás szükséges, amit nem minden fajtából lehet kialakítani, figyelmeztetett. A Jojo, a Tophit Plus, a Toptaste, a Moni széthajló koronát nevel, amiből nehezebb sövényszerű formát fönntartani. Intenzív koronaformával csak az foglalkozzon, aki tud öntözni és megvan a szaktudása hozzá, mert könnyű elrontani az ültetvény metszését, tápanyag-gazdálkodását vagy növényvédelmét.
Metszésnél arra ügyeljünk, hogy a korona fölső részét kellőképp ritkítsuk meg, hogy elég fény éárje a belső részeket. A metszés időpontját úgy válasszuk meg, hogy milyen növekedést szeretnénk elérni a következő évben: ha télen metszünk, erős növekedésre számíthatunk, július–szeptemberi beavatkozás után pedig gyengére.
Az a legjobb, ha az éves hajtásnövekedés 50 centiméter körüli.
A termőfelület megújítására is gondoljunk metszés közben, hagyjunk hosszabb, 20-30 centiméteres, élő csapokat, ahonnan új elágazásokat nevelhetünk, mondta a szakember.
Piaci és gazdaságossági szempontból is nagy jelentőségű a termésritkítás: a nagyobb gyümölcsöt drágábban lehet eladni és javul a szüret hatékonysága is. Csonthéjasoknál elsősorban metszéssel gondoskodjunk a termésszint beállításáról, mert a vegyszeres termésritkítás kevésbé kidolgozott módszer, mint az almánál.
Virágzáskor szilvában is használhatjuk a perzselő ATS-t, de csak a rendszeresen túlkötődő és hullásra nem hajlamos fajtáknál.
Akkor használjuk, amikor a virágok fele kinyílt. Virágritkításra elektromos kézi rázóeszközöket is bevethetünk. A későbbi kézi termésritkítás, illetve az etefon hatóanyagú Flordimex használata jobban megterheli a fát, mint a virágzáskori ritkítás, hangsúlyozta Peter Hilsendegen.
A másik német előadó, Michael Neumüller magánnemesítő új nagy gyümölcsű, magvaváló, szilárd húsú, kiváló fogyasztási értékű fajtákat ismertetett. A Franzi és a Moni mellett egyelőre csak számmal jelölt hibridről is beszélt, valamint elmondta, hogy léteznek túlérzékenységi reakción alapuló vírusrezisztenciával rendelkező alanyok, amelyeken biztonsággal lehet vírusmentes oltványokat nevelni.
A tartalmas rendezvényen Surányi Dezső a világon előforduló szilvafajok közül mutatott be jópárat, Czakó Mónika és Czakó Gábor a Bestillo pálinkaház gyakorlata alapján beszélt az alapanyag minőségéről, Demku Tamás pedig a ceglédi szilvagyűjteményben szerzett idei tapasztalatokról beszélt.
