0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 13.

2030-ig a felére csökkentenék az élelmiszer-pazarlás mértékét

„2020-ig 8%-kal szeretnénk csökkenteni a magyar háztartások által termelt élelmiszer-hulladék mennyiségét” – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Európai Unió a témával foglalkozó, Food Waste Platform konferenciájának sajtótájékoztatóján. A probléma ugyanakkor általános jellegű: az EU-ban egy évben egy ember mintegy 130 kiló élelmiszer-hulladékot halmoz fel.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, az élelmiszer-pazarlás a természeti és gazdasági erőforrások szégyenletes pocsékolása. A szakember a probléma súlyosságát szemléltetve elmondta, Európában átlagosan 130 kilónyi élelmiszer-hulladékot halmoz fel egy ember egy évben, mindez pedig tarthatatlan egy olyan világban, ahol tömegek éheznek.

„Éppen ezért az EU kitűzött egy fontos célt, amely szerint mind a lakossági, mind pedig a fogyasztói élelmiszer-pazarlási szintet 2030-ig a felére kell csökkenteni” – mondta Vytenis Andriukaitis, aki szerint ennek elérése közös feladat.

Szavai szerint mihamarabb el kell kezdenünk átgondolni, hogy az adott élelmiszereket hogyan állítjuk elő,

majd visszük azokat piacra, hogyan osztjuk őket szét s miként fogyasztjuk azokat.

Mint arra az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos emlékeztetett, 2016-ban létrejött az EU élelmiszer-veszteség és –pazarlás elleni platformja, amely egyebek közt jó gyakorlatok megfogalmazását szorgalmazza a tagországok s a témában érdekelt szervezetek és felek bevonásával.

Ennek kapcsán Vytenis Andriukaitis felhívta a figyelmet a közeljövő egyik legfontosabb céljára: 2019-ig minden tagállamnak el kell készíteni az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti terveit. A szakember mindemellett az EU feladataira is kitért. Mint mondta, aktívan dolgoznak egy rendszeren, amely az élelmiszerek szavatosságával kapcsolatos jelölést tenné érthetőbbé, illetve a közelmúltban olyan irányelveket fogadtak el, amelyek az emberi fogyasztásra már alkalmatlan, lejárt élelmiszerek állati takarmányként való felhasználását segítik elő.

„Ahogy a globális, úgy az uniós, a nemzeti, a regionális, a helyi, végül, de nem utolsó sorban pedig az egyéni szinten is csökkentenünk kell az élelmiszer-pazarlást”

– mondta Vytenis Andriukaitis, aki szerint Magyarország mindebben aktívan veszi ki részét, ugyanakkor még így is sokszoros erőfeszítésre van szükség hazánk részéről.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a témával kapcsolatban elmondta,

2016-ban elindult a Maradék nélkül elnevezésű, élelmiszer-pazarlás elleni program, méghozzá a tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködésének eredményeképp. Az EU LIFE programjának támogatásával megvalósuló

kezdeményezés elsődleges célja a fogyasztói szemléletformálás, valamint az, hogy ennek révén 2020-ig 8%-kal csökkenjen a hazai háztartások élelmiszer-hulladéka.

Az államtitkár hozzátette, a Maradék nélkül program kiemelt figyelmet szán az élelmiszerlánc szereplőinek támogatására. „A kampány négy munkacsoportjának szakértői a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor kihívásaira igyekszenek megoldásokat találni” – mondta Zsigó Róbert, aki mindemellett az általános iskolások számára kidolgozott ismeretterjesztő anyagra is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ezzel a kisiskolások tudatosságát szeretnék növelni, különös tekintettel arra, hogy a fogyasztói magatartás kialakulása már gyerekkorban elkezdődik.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság