Valamelyest megnyugtató, hogy a határozat részletesen felsorolja a felhasználás feltételeit. Ezzel együtt – tudomásul véve a mezőgazdaságban okozott károk megelőzésének fontosságát – A Védegylet kéréssel fordult a NÉBIH-hez és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához.
A szer leginkább az őzre és a mezei nyúlra jelent veszélyt ezen fajok táplálkozásbiológiája miatt (utóbbi állományának helyzete egyébként is aggasztó, nagysága évek óta csökken). Fontos megjegyezni, hogy a lucernában történő teljes felületkezelés jelenti a legnagyobb veszélyt. A vadvédelmi szempontokon kívül nem mehetünk el szó nélkül az esetlegesen bekövetkező vadban okozott károk gazdasági vonatkozása mellett sem.
Amennyiben egy a gazdálkodását erre alapozó vadásztársaság területén nagyobb nyúlelhullás következne be, az súlyos, sőt akár végzetes anyagi nehézségeket vonna maga után. Ezért a Védegylet javasolja, hogy ilyen esetben a vadászatra jogosult kezdeményezze a vadban okozott kár megtérítését a gazdálkodónál, úgy, ahogy a gazdálkodó is igényt tart a vad által okozott károk megtérítésére. Ez különösen indokolt 2018-ban, amikor a vadgazdálkodási törvény és annak végrehajtási rendelete a korábbi esztendőkhöz képest jelentős többletköltségeket is ró a vadászatra jogosultak többségére a haszonbérleti díj 90%-ának előre történő megfizetése és a vadkáralap létrehozása miatt.
Javasoljuk a vadgazdálkodóknak, hogy alkalmazzák a szer 2014-15-ös engedélyezésekor bevált Békés megyei gyakorlatot, amikor is
Javasoljuk továbbá, hogy a vadgazdálkodók a Védegyletnek is jelezzék, amennyiben a Redentin alkalmazása során jelentős vadelhullást tapasztalnának, hogy érdekeiket képviselni tudjuk.
