Egyben felkérte arra, hogy azonnal kezdeményezzen háromoldalú egyeztetést a témában az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal, amit nagy valószínűséggel még az osztrák elnökség alatt, december végéig le lehet folytatni. A politikus örvendetesnek nevezte, hogy a multik erőteljes politikai nyomása ellenére az EP zöld utat adott arra, hogy az európai mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók számára kedvező, egységes EU-szintű irányelv születhessen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fölszámolására. Az európai gazdaszövetségek egybehangzóan méltányolták az EP döntését.
Az Európai Bizottság még tavaly áprilisban tett javaslatot az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható méltánytalan kereskedelmi gyakorlatokat, egyebek között a gyorsan romló termékek utáni késedelmes kifizetést, a megrendelések utolsó pillanatban történő visszamondását, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges módosítását, illetve a tönkrement termékekért felszámolt díjakat megszüntető, a beszállítóknak, közöttük az egyéni gazdálkodóknak a kiskereskedőkkel szembeni alkupozíciójának erősítését elősegítő irányelv kidolgozására.
A francia farmerszövetség (FNSEA) alelnöke, Hervé Lapie az nyilatkozta, hogy számos nemzeti példa igazolja, hogy lehet törvényesen tenni a tisztességtelen piaci magatartás ellen. Húsz tagállamban létezik valamilyen szintű szabályozás, de egyik sem vezetett az érdekek csorbulásához, a fogyasztói árak emelkedéséhez, illetve a minőségi szabványok degradálódásához. Az európai kiskereskedők nem így látják a dolgot, és az elmúlt hetekben minden eszközzel megpróbálták megakadályozni az EP-szavazást. Kapcsolatba léptek több uniós jogalkotóval és nem kormányzati szervezetekkel, akik nem osztják ezt a nézetet.
A gazdálkodók beszámolója szerint az élelmiszerek kiskereskedelmi árából a termelők csupán 21, az élelmiszer-feldolgozók 28, míg a kiskereskedők 51 százalékban részesülnek.
