0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mégsem az állattenyésztés a felelős a klímaváltozásért?

Ahogyan a klímaváltozás hatásai egyre kiterjedtebbek és szélsőségesebbek, úgy kerül a húsfogyasztás csökkentése is reflektorfénybe. Számos tanácsadó arra biztatja a nagy nyilvánosságot, hogy a környezetvédelem jegyében kevesebb húst egyenek. Amerikában még a hús megadóztatása is szóba került.

Ennek oka egy korábbi kijelentés, miszerint a húsipar több üvegházgáz kibocsátásért felelős, mint az egész közlekedési szektor együttvéve. Azonban Frank M. Mitloehner állattudományi professzor kutatásai alapján ez a kijelentés nem teljesen igaz. A levegőminőséggel is foglalkozó szakember, aki a Kaliforniai Egyetemen dolgozik, több oldalról is megvizsgálta, hogyan befolyásolja az állattenyésztés a levegő minőségét és a klímaváltozást.

2009-ben a Washington D.C.-beli Worldwatch Institute állítása szerint a világ üvegházgáz kibocsátásának 51 százaléka az állattenyésztéshez köthető. Azonban 2016-ban az USA Környezetvédelmi Ügynöksége szerint Amerikában a legnagyobb üvegház kibocsátó az elektromos ipar volt, 28 százalékkal, utána sorban: közlekedés – 28 százalék, és az ipari termelés – 22 százalék.

A teljes mezőgazdaság (a növénytermesztést is beleértve) összesen 9 százalékkal járult hozzá a kibocsátáshoz – ennek pedig kevesebb, mint a fele az állattenyésztésből származó üvegházgáz: 3,9 százalék.

Akkor honnan származik a félreértés? 2006-ban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tett közzé egy tanulmányt „A háziállat-állomány hosszú árnyéka” címen. Ebben szerepelt a kijelentés, miszerint a világ üvegházgáz kibocsátásának 18 százalékáért az állattenyésztés felelős. Ebből a szervezet azt a következtetést vonta le, hogy az állattartás több kárt okoz a környezetben, mint az összes közlekedési mód egyben.

Ez a kijelentés azonban nem igaz, és azóta a jelentés vezető-szerzője, Henning Steinfeld javította is.

A fő probléma az volt vele, hogy az állatoknál az egész életciklusra kiterjedő analízist végeztek, még a közlekedésnél nem volt ennyire átfogó a vizsgálat.

Az állattartásnak minden részét beleszámolták az elemzésbe, ami a húshoz köthető volt. Tehát beletartozott a műtrágya gyártástól kezdve az erdők legelővé alakításán keresztül a takarmánytermelésig és az állatok által kibocsátott szennyező anyagokig (gázok és trágya) minden, a születéstől a halálig.

Eközben azonban a közlekedés ökológiai lábnyomának meghatározásánál nem foglalkoztak olyan tényezőket, mint a gépjárművek gyártásánál, összeszerelésénél jelentkező negatív hatások, az úthálózatok, hidak és repterek fenntartása.

Egyedül a járművek által kibocsátott gázokat vették figyelembe.

Így aztán az állattenyésztés és a közlekedés által kibocsátott üvegházgázok mennyiségének összehasonlításakor fals eredmények születtek.

Mitloehner 2010-ben rá is mutatott ezekre a hibákra, amit a média akkor fel is kapott. A

FAO ugyan rögtön elismerte a hibáit, azonban továbbra is elterjedt nézett maradt, hogy az üvegházgáz-kibocsátásban oroszlánrész jut az állattartásnak.

A legutóbbi FAO jelentés szerint a kibocsátott üvegházgázok 14,5 százaléka köthető az emberi tevékenységhez. Nincs konkrét, összehasonlítási alapot képező tanulmány a közlekedést illetően. Steinfeld azonban rámutatott, hogy a direkt kibocsátás a közeledés és az állattenyésztés esetén összehasonlítható, és 14 és 5 százalékban lehet meghatározni.

A húsfogyasztás feladása nem fogja megmenteni a világot

Sokan gondolják, hogy a hús elhagyása jelentős befolyással bír a klímaváltozásra. Azonban egy amerikai tanulmány szerint, ha az összes, államokban élő ember kivenné az állati fehérjét az étrendjéből, akkor az USA üvegházgáz kibocsátása 2,6 százalékkal csökkenne. A Kaliforniai Egyetemen végzett kutatás szerint, ha a „Húsmentes hétfő” (Meatless Monday) kezdeményezést minden amerikai átvenné, akkor 0,5 százalékkal csökkenne a kibocsátás.

Egy érdekes adat, hogy a technológiai, genetikai és gazdálkodási módszerekben bekövetkezett változásokkal az USA mezőgazdasága az elmúlt 70 évben az állattenyésztést jóval hatékonyabbá tette, kevesebb üvegházgáz kibocsátása mellett.

A FAO statisztikai adatai szerint az amerikai állatállomány összes közvetlen gázkibocsátása 11,3 százalékkal csökkent 1961 óta, miközben a termelés több, mint duplájára nőtt.

Egyre nő a hús iránti kereslet a fejlődő országban, melyek közül vezető helyet foglalnak el a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia országai. Az egy főre jutó húsfogyasztás azonban még itt is jóval elmarad a fejlett országokétól. 2015-ben a fejlett országok húsfogyasztása évi 92 kilogramm volt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 24, Délkelet-Ázsiában pedig csupán 18.

Az állattenyésztésben rejlő értékek

Kivenni az állatokat az amerikai mezőgazdaságból egy kis mértékben csökkentené az üvegházgázok kibocsátását, azonban a megnehezítené az emberek számára a megfelelő tápanyagbevitelt. Sok állattenyésztést bíráló azzal érvel, hogyha csak növényeket termesztenénk, akkor nagyobb mennyiségű élelmiszer jutna minden embernek, aminek a kalóriatartalma is több. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy az egészséges táplálkozáshoz nagy mennyiségű makro- és mikrotápanyag is szükséges.

Persze az USA tekintetében nehéz lenne bizonyítani, hogy kalória hiányban szenved, tekintve a felnőtt- és gyerekkori elhízás mértékét. Azonban az állattartás több táp- és gazdasági értékkel egészíti ki a növénytermesztést.

A növényekben tárolt energia nagyrésze cellulóz formájában van jelen, ami az emberek számára emészthetetlen. Azonban a szarvasmarhák, juhok és egyéb kérődzők le tudják bontani és felhasználják a benne tárolt energiát.

A FAO adatai szerint pedig a világ mezőgazdasági területeinek 70 százaléka csak legelőként hasznosítható az állatállomány számára.

A világ népessége az előrejelzések szerint eléri a 9, 8 milliárdot 2050-re. Ennyi embert etetni nagy kihívást jelent.

A hús tápértéke pedig magasabb adagonként, mint a vegetáriánus alternatívák, a kérődzők pedig nagyrészt olyan táplálékot fogyasztanak, ami az emberek számára emészthetetlen.

Az állattartás pedig a fejlődő országokban jó bevételi lehetőség a kistermelők számára. Világszerte az állattenyésztés 1 milliárd ember megélhetéséhez járul hozzá.

A klímaváltozás azonnali cselekvést kíván, és az állattenyésztési iparágnak hatalmas ökológiai lábnyoma van, ami befolyással bír a levegőre, vízre és a szárazföldre. Ezeket összevetve a gyorsan növekvő népességgel számtalan okunk van arra, hogy tovább dolgozzunk az állattartás hatékonyságának növelésén. Ehhez pedig a legjobb kiindulópont a tudományosan megalapozott tények felismerése.

Forrás: theconversation.com