Back to top

Ezúttal a cser az áldozat

Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.

A múlt században több hullámban a szilfavész, majd a ’80-as években a tölgyhervadás, az utóbbi években pedig a lombos és fenyőállományok egészségi állapotának romlása okozott komoly aggodalmat az erdészek körében. Pécs környékén, a Keszthelyi- hegységben és a Mátrában a fenyők, a Dráva-síkon a kőrisek pusztultak.

A Mecsekerdő Zrt. területén 2013-ban mintegy 50 hektáron szembesültek tömeges cserpusztulással. Az akkor 24 éves mag eredetű cseres erdőrészletek faállománya fiatal korban a termőhelynek megfelelően növekedett és az elegyfajokkal együtt zárt erdőkké cseperedett a barnaföldön és földes váztalajon.

2013-ban azonban feltűnővé vált az erdőállomány vázát adó cser főfafaj egyedeinek betegsége, pusztulása.

A szakemberek minden esetben tővastagodást is tapasztaltak a betegség jeleit mutató egyedeken. A fák „szociális” helyzete és a károsodás mértéke között is összefüggést véltek felfedezni. Az állományokban észlelt erőteljes pusztulás, illetve egészségi állapotromlás okának kiderítésére az ERTI Erdővédelmi Osztályáról Csóka György és Hirka Anikó végzett vizsgálatokat 2014. május elején a Mecsekerdő Boda község határában fekvő, cserpusztulással leginkább érintett területein.

A vizsgálat eredménye a több éve tartó súlyos aszályokat jelölte meg a betegség elsődleges kiváltó tényezőjeként. A legyengült állományokban a Biscogniauxia mediterranea gomba tehető felelőssé a fák pusztulásáért.

Nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis a kórokozó által kiváltott tünetek jellemzően súlyos aszályok után, illetve a lombfogyasztó rovarok tömeges fellépését követően mutatkoznak.

Javulást csak csapadékos években remélhetünk – újabb aszályos időszakok esetén a pusztulás tovább folytatódik. Az újraerdősítés lehetőségei erősen korlátozottak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok és a talajhibák a mesterséges felújítást kevésbé engedik meg, inkább a spontán, a túlélő egyedekre és elegyfákra alapozott beerdősülés adhat esélyt a regenerálódásra.

Észak felé halad

A Biscogniauxia mediterranea nevű gomba a mediterrán országokban a paratölgy és a cser ismert, jelentős kórokozója. A kétezres évek elejéig az olaszországi Toszkánától északra nem tapasztalták kártételét. 2003-ban azonban Szlovéniában tetemes károkat okozott, melynek kapcsán

a szlovén szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményeként a faj tőlük északabbra is károsíthat.

Szauer Melinda
Mecsekerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

Allergiásnak is lehet kertje

Akik allergiások, bizonyos pollenek kapcsán úgy érezhetik, hogy házhoz mennek a pofonért, ha kertészkedni kezdenek. Némi tervezéssel azonban lehet olyan kertet kialakítani, ami nem rontja az ott élők egészségi állapotát.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Az önkéntes faültetés elmaradt, a munkát elvégezte a NYÍRERDŐ Zrt.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet nem tartotta meg a márciusban meghirdetett önkéntes faültetési programjait.

Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szer a gabonatermesztők számára

A Corteva Agriscience megkezdi a piaci bevezetését Európában, a gabonafélék védelmére használható, Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szerének. 15 éve ez az első természetes eredetű gombaölő szer a gabonatermesztők számára, amely kifejezetten a szeptória ellen biztosít védelmet.

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Fagyhelyzet a gyümölcsösökben

Március 23. és 26. közötti éjszakákon nem a klasszikus tavaszi kisugárzásos fagyokkal volt dolgunk, hanem szállított faggyal álltunk szemben: olyan hideg légtömeg tört be Magyarország területére, mely nagyon erős széllel komoly lehűlést eredményezett. A gyümölcsösökben tapasztalható következményeket Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke foglalta össze a szervezet holnapján.

Váratlan hideg idején – Növényvédelmi előrejelzés 14. hét

Nagy károkat okozott a markáns hidegfront, a növények kondíciójának javításával menthetjük, amit lehet. A monília elleni permetezést is folytatni kell, őszibarackban pedig a hidegben újra aktuális lett a tafrina elleni védekezés. Az alma most fogékony a varasodásra, a szőlőben pedig most érdemes az atkák ellen fellépni.