Back to top

Nemcsak a divat dönt… Stropek László az év juhásza

Legutóbb több mint három éve jártunk Böhönyén. Arról beszélgettünk Stropek László juh törzstenyésztővel, érdemes-e megmaradni a jól bevált suffolk fajtánál, vagy jobb volna a divatosabb fehér fejű és bundájú fajtákra váltani.

Az év tenyésztője díjat megosztva kapta a feleségével
Stropek gazda 2015 nyarán azt mondta: „majd meglátjuk, a divat diktál, azt a fajtát tartom majd, amelyik kelendőbb lesz.” Vásárolt tíz landschaft merinót és tíz berrichone du cher anyát, de nem igazán versenyeztetési szándékkal, inkább választékbővítésként tervezte tartani őket.

Rendszeresen jár kiállításokra, elsősorban Hódmezővásárhelyre, az OMÉK-ra, és Kaposvárra visz tenyészállatokat. Az idén egy berrichone du cher jerke, és egy anyajuh csoporttal versenyzett a KÁN-on, mindkettővel első díjat nyert. Ő lett az év tenyésztője, ő kapta meg a szobrocskát Kaposváron. Az indoklásban az szerepelt, hogy a suffolk és a berrichone du cher fajták tenyésztésében és fenntartásában elért eredményes tevékenységéért.

Változások

Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen kitüntető cím lendületet ad a gazdának, hatalmas terveken munkálkodik, állományt fejleszt, telepet bővít, korszerűsít. Családja is ilyen tervek fontolgatására ad lehetőséget. Két – ma még – iskoláskorú fia van, László 16, Zoltán 14 éves. Lenne, kinek átadni a gazdaságot, ha maga is úgy akarná. Felesége Éva a település iskolájának konyháján dolgozik, egyetemet végzett lányuk Szilvia külföldön talált munkát magának. Az alapokat a most 56 éves mezőgépész végzettségű szakember rakta le.

Rögtön a szakiskola elvégzése után bárányokat vásárolt, szaporította az állományt és nagyban hozzájárult a család életminőségének javításához, amikor az 50 anyajuhot eladták, mert kellett a pénz a központi fűtésre.

A katonáskodás után újrakezdte, egy téesztől bérelt 500 anyajuhot, tanyát és legelőt. A bérlet öt évig tartott, addig, amíg a téesz a bárány és a gyapjú árának csökkenése miatt fel nem számolta az állományt. Maszekként először kedvenc állatfatájához, a suffolkhoz nyúlt. A faluból hajtotta ki a nyáját naponta a legelőre, de 2005-ben sikerült megvennie, közvetlenül a bérelt legelőterülete mellett egy külterületi zártkertet, azon alakította ki a telepét. Faszerkezetes hodályt épített rá, megvette a bérelt 22 hektáros legelőt és vett 5,5 hektár kaszálót, azon nagyrészt lucerna terem. Szántóterülete nincs, a szemestakarmányt vásárolja. Szálastakarmány termelő gépsora nem teljes. A kaszálást és a rendsodrást meg tudja oldani, de a bálázás és a behordás már bérmunkát igényel. A takarmányozás hátterében egy igen kedvezőtlen változást említ meg, azt, hogy ma már nem tud tarlóztatni. Nincsenek parcellák, amelyek egyikébe, másikába kukorica volt, és megbeszélhette a gazdával, hogy ráhajthatja állatai. Mutat viszont közvetlenül a legelője mellett egy 10 hektáros táblát búzával bevetve, a kalászost szokás szerint repce követi majd.

Az idén még novemberben is lehetett legeltetni

A piac diktál

A suffolkot azért kedvelte, mert nagytestű, jó húsformájú, jó tejelő, strapabíró, ikerellő, bárányait felneveli, jók az anyai tulajdonságai. Ezt a fajtát befejező vonalként tartják számon a vágóbárány előállító keresztezésben, jó húsformái miatt. Stropek László véleménye szerint viszont emellett anyai vérvonalban is az egyik legjobb.

A bárányok nagy súlygyarapodásra képesek, az egyik legintenzívebben növekvő fajta, ezért szeretik a vágóbárány előállító juhászatokban.

Szezonálisan ellik, ezért évente csak egyszer van koseresztés, október közepén kezdődik és 40 napig tart. A háremben 75 anyára jut egy kos, a nagy igénybevétel miatt kétévente cseréli őket. A landschaft és a berrichone fajtáknál is évente egyszeri az ellés. Valamikor sokan keresték a suffolk tenyészállatokat, de mostanában nem ez a jellemző. Változik a divat. Vannak olyan időszakok, amikor a feketefejű bárányt nem vásárolja meg az olaszországi vágóhíd megbízottja. Azt mondják, hogy a bőrét nem tudják eladni, mert a fekete bőr nem festhető. Ezt mondvacsinált indoknak tarja. „Az egész arra megy ki, hogy a bárány árát csökkentsék.” Három évvel ezelőtt egyik napról a másikra annyira csökkent az ár, hogy 4-5 ezer forinttal kevesebbet kapott a vágóra eladott bárányaiért, mint addig. A megoldást az új fajtáktól várta, attól, hogy a színhez való ragaszkodás kifizetődő lesz. Nem így történt. A hazai juhállomány- csökkenés miatt ezek tenyészállatait sem keresik. A törzstenyészeteket is érzékenyen érinti a bárányár, mert, ha csökken a juhtartók állatállománya kevesebb tenyészállatot vesznek, ezen spórolnak. Három évvel ezelőtt nem panaszkodott ennyire. Akkor jobb volt a piac, mert a törökök állatvásárlási dömpingbe kezdtek Magyarországon, de érdeklődtek a horvátok és a románok is. Ezt a lehetőséget kihasználtuk, de csökkenni kezdett, és azóta is csökken a juhállományunk. Az ok elsősorban a nyomott bárányár.

Kínálatunkat most a törökök használják ki, nyájak vannak felajánlva számukra. Az olasz piacon nem tudunk olyan árat elérni, amivel megérné, vágóbárányt előállítani.

Az olasz vevő olyan minőséget követel meg, amit tápetetéssel lehet elérni, az meg drága. Egyébként pedig mindennek nő az ára mostanában, csak a bárányé nem. Így az áremelkedéseket lehetetlen kigazdálkodni.

Egy szép landschaft kos

Állattartók föld nélkül

Manapság nem biznisz a birka. A föld alapú támogatás sokkal nagyobb üzlet, mint az állattartás. Ezért alakult úgy a helyzet, hogy vannak állattartók föld nélkül, és vannak földbérlők állat nélkül. Igaz egy pár állatot beállítanak a támogatás miatt, de nem tenyésztik, nem szaporítják, csak tartják, hogy megkapják a támogatást. Ennek az állatlétszámra gyakorolt hatása előrelátható volt. Az juhtartók is kapnak 7000 forint támogatást anyajuhoként évente, de úgy látszik, ez nem hoz átütő sikert a létszámnövelésben.

Egy körbála 10 000, egy mázsa kukorica 5000 forint. Ehhez még hozzájön a féregtelenítés, a gyógyszerek stb. költsége. A gazda a saját munkáját már nem is számolja, mégsem éri meg bárányt előállítani.

A tenyésztés 365 napi munkát igényel egy esztendőben. Ráadásul nem 8 órákat kell dolgozni, hanem sokkal többet. „Egy nyolcórás munkahelyen 20 munkanappal számolva, többet keresnek havonta, mint én. Pedig én 30 napot dolgozom, és nem egyműszakot teljesítek, hanem másfelet, elléskor meg hármat. Ez így nem éri meg!” Mind ezek miatt tenyészállatot is nehéz eladni. Szerencsére van kosértékesítési támogatás, ennek révén Stropek gazda hét növendékkost eladott az őszön. Érdeklődők voltak, de még annyit sem akartak adni a növendék tenyészállatokért, mint ammennyit a vágóbárányért. Várt a vevőkre, tovább tartotta az állományt, csak novemberben adta el a Kapos Ternero Kft. hetesi vágóhídjának. „A 30- 40 kilogrammos bárányért is jó árat fizetnek, ha egyébként jó a minősége, nem vonnak le a kilogrammonkénti árból a nagyobb súly miatt.” Már csak azért sem tudott tovább várni az értékesítéssel, mert kevés a férőhelye. „Most 220 nőivarú juh van a telepen, de nekem csak 150-re van kapacitásom.

A szálastakarmány elegendő lesz a télre

Nem tudok többet átteleltetni, leelletni. Ezért – igen – én is várom a török vevőt, hogy elvigye őket. Összesen 80 fiatal suffolk anyaállatról van szó.” Eredetileg az volt az elképzelése, hogy a három fajtából 50-50 anyajuhot számláló törzset alakít ki. Ez a létszám suffolkból már adott, landschaftból és berrichonból 20-30 közötti az állomány. Telepi fejlesztést nem tervez a böhönyei gazda. „Nem akarom felesleges költségekbe verni a családot.”

Találkozásunkkor a gazda azzal fogadott, hogy az év tenyésztője díjat megosztva kapta a feleségével, ő legalábbis így könyveli el, ugyanis legalább annyit foglalkozik a juhokkal, mint ő maga.

Az ok, megromlott az egészsége. „Mi lesz, ha én nem bírom tovább a munkát? Megkérdeztem a fiaimat, akarják e folytatni? Ők eddig már igen sokat segítettek, a hétvégéiket rendszerint itt a juhászatban töltik. Azt mondták, csináljuk még egy darabig, azután számoljuk fel az egészet. Nem is erőltetem őket, mert úgy látom, ha ez így megy tovább, az állattenyésztésnek nem igazán lesz jövője Magyarországon.”

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Füstfűszerek: mert a füst ízesít...

A szabad tűzön készült ételek teljesen más ízvilággal rendelkeznek, mint a konyhában készítettek. A húsok füsttel való tartósítása már hosszú múltra tekint vissza, de az ezzel kapcsolatos hagyományokat a kerti grillezéskor is alkalmazhatjuk.

Az élelmiszeriparban tovább gyorsult az áremelkedés üteme

Júniusban az ipar belföldi termelői árai átlagosan 15,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, ami 1,0 százalékponttal magasabb az előző havinál. Az exportárak 9,7 százalékkal emelkedtek a májusi 9,6 százalékot követően. Együttesen az ipari termelői árak átlagosan 11,6 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly júniusban - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.